Öt évvel a Covid járvány kitörése után is számos titok övezi ezt az időszakot. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a jelenség nem csupán a múlt részét képezi, hiszen a hatások és következmények még mindig velünk élnek. A járvány tanulságai és tapasztalatai fo

Öt év telt el azóta, hogy a Covid világjárvány felforgatta a mindennapjainkat, de a kérdések továbbra is foglalkoztatnak bennünket. Még mindig ott lebeg a levegőben a járvány eredetének rejtélye, és a hosszú Covid titkai is olyan problémák, amelyek megoldásra várnak.

A Covid-19 világjárvány kitörése óta eltelt öt év, és ez alatt rengeteg kutatás látott napvilágot. Ennek ellenére számos kérdés továbbra is megválaszolatlanul lebeg a tudományos közéletben.

A világjárvány hátterében álló okok, a halálos áldozatok összesített száma, valamint az, hogy miért tapasztalható egyeseknél a hosszú Covid, mind olyan kérdések, amelyek mélyrehatóan befolyásolják a társadalmat. Azok az emberek, akiknél a betegség hosszú távú tüneteket okoz, gyakran különböző genetikai, környezeti vagy egészségügyi tényezők hatásának vannak kitéve. Ezen tényezők megértése elengedhetetlen a jövőbeli megelőző intézkedések és kezelési módok kidolgozásához.

A Covid vírus eredete továbbra is rejtély marad, és a tudósok folyamatosan kutatják a forrásait.

A köztudatban elterjedt tény, hogy 2019-ben egy szokatlan esemény zajlott le Wuhan városában, Kínában, ahol egy embercsoport rejtélyes módon megbetegedett egy eddig ismeretlen vírustól. Ez a rejtélyes kórokozó hamarosan globális járványt idézett elő, és kezdetben sem a vírusnak, sem a betegséggel kapcsolatosan nem létezett hivatalos elnevezés.

A vírus továbbra is része mindennapjainknak, viszont az emberiség sikeresen immunizálta magát a védőoltások és a korábbi fertőzések által. Ma már jóval kevésbé halálos, mint a járvány kezdeti szakaszaiban, és nem számít a legfőbb halálokok közé. Ugyanakkor folyamatosan változik, ezért a tudósoknak elengedhetetlen, hogy figyelemmel kísérjék a fejlődését.

A SARS-CoV-2 vírus eredete még mindig rejtély, és a pontos forrása nem ismert. A kutatók véleménye szerint a legnagyobb valószínűséggel a denevérek játszottak központi szerepet a terjedésében, akárcsak sok más koronavírus esetében.

A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a vírus valószínűleg egy másik állatfajt is megfertőzött, melyek közé tartozhatnak a nyestkutyák, cibetmacskák vagy akár a bambuszpatkányok. Ezek az állatok aztán a vírust átadhatták az embereknek, akik az állatokkal foglalkoztak, legyen szó kezelésről vagy éppen lemészárlásról, egy wuhani piacon. Itt, 2019 novemberének végén, regisztrálták az első emberi megbetegedést.

Ez a módszer a betegségek terjedésének legismertebb formája, amely vélhetően a 2000-es évek elején fellépett SARS vírus első járványát is elindította.

A fenti elmélet azonban nem bizonyított a COVID-19-et okozó vírust illetően.

Olvasd el ezt is: A Covid-gyerekek egy sor hátránnyal indulnak az életben

Wuhan városában több kutatólabor működik, ahol a koronavírusok gyűjtésével és kutatásával foglalkoznak. Ezzel kapcsolatban élénk vita bontakozott ki arról, hogy a vírus esetleg egy ilyen laborból szivárgott-e ki.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyébként a közelmúltban szólította fel Kínát, hogy osszon meg több adatot a világjárvány eredetét vizsgáló kutatókkal, szükség van ugyanis az átláthatóságra, mert segít az országoknak megelőzni a járványokat és felkészülni a jövőbeli pandémiákra.

Nem egyértelmű, hogy pontosan hány ember vesztette életét a Covid világjárvány következtében.

Valószínű, hogy a Covid világjárvány miatt több mint 20 millió ember hunyt el. A WHO szerint a tagországok több mint 7 millió halálesetről számoltak be a Covid-19 kapcsán, de a valós halálos áldozatok száma a becslések szerint ennek legalább háromszorosa.

Az európai térség országaiban 2020 eleje óta körülbelül 2,3 millió halálesetet regisztráltak. Az utóbbi időszakban, 2024 végén és 2025 elején, pedig összesen 583 halálesetet jelentettek.

A koronavírus továbbra is különösen veszélyezteti az idősebb felnőtteket: a kórházi ellátásra szoruló páciensek és a betegség következtében elhunytak többsége ebbe a korcsoportba tartozik.

"Nem tekinthetünk a Covid-ra múltbeli eseményként, hiszen a hatása még mindig jelen van az életünkben."

- mondta Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO vezetője.

Olyan vakcinák, amelyek már elérhetőek, de folyamatos frissítésre szorulnak.

A Covid világjárvány során kulcsfontosságú téma a különböző vakcinák elérhetősége, amelyeket az illetékes hatóságok kínáltak a lakosság számára.

Egy biztos, a tudósok és az oltóanyag-gyártók rekordidő alatt fejlesztették ki a Covid-19 elleni oltóanyagokat, amelyek több tízmillió életet mentettek meg világszerte.

Bár a gazdaságilag gyengébb országokban a beoltás folyamata lassan haladt, a WHO statisztikái alapján 2021 óta világszerte már több mint 13 milliárd Covid-19 vakcinaadagot juttattak el az emberekhez.

Manapság elérhetővé vált egy klasszikusabb oltóanyag is, amelyet a Novavax készített. Emellett több ország is kísérletezett más alternatívákkal az immunizálás terén.

Fontos hangsúlyozni, hogy a vakcinák nem teljesen hibátlanok: bár általában nagyon biztonságosnak tekinthetők, előfordulhatnak ritka, de súlyos mellékhatások is. Emellett a vakcinák által nyújtott védelem, különösen az enyhébb fertőzések ellen, néhány hónap elteltével fokozatosan gyengülhet. Ezért, akárcsak az influenza elleni oltások esetében, a Covid-19 vakcinák esetében is elengedhetetlen a rendszeres frissítés, hogy lépést tudjunk tartani a folyamatosan változó vírussal.

Jelenleg is zajlik a következő generációs vakcinák kifejlesztése, többek között orrban alkalmazható oltóanyagok kifejlesztésén dolgoznak a tudósok. Ezen új megoldások célja, hogy hatékonyabban megelőzzék a fertőzések terjedését, a kutatók reményei szerint ezzel még sikeresebbé válhat a védekezés.

Ez a Covid-változat jelenleg a legelterjedtebb.

Mint arról már hallhattunk, a koronavírusok is mutálódnak. A mutációnak nevezett genetikai változások akkor következnek be, amikor a vírusok másolatokat készítenek magukról - ez a Covid esetében is igaz.

A tudósok a vírusvariánsokat a görög ábécé betűiről nevezték el, így találkozhatunk az alfa, béta, gamma, delta és omikron elnevezésekkel. Különösen a Delta variáns vált aggasztóvá, amikor 2021 júniusában megjelent és Európában a domináns törzssé vált. Ennek a változatnak az volt a sajátossága, hogy rendkívül fertőző, így komoly figyelmet keltett a szakértők körében.

Ezt követően, 2021 novemberének végén, debütált egy új variáns, az omicron néven ismert mutáció.

Átlagosan a WHO álláspontja szerint ez a vírusvariáns kevesebb súlyos megbetegedést idézett elő, mint a Delta. A szakértők véleménye szerint ennek hátterében részben az áll, hogy az oltások és a korábbi fertőzések révén a lakosság immunitása megerősödött.

A szakértők megfigyelései szerint az omikron variánsai folyamatosan újabb és újabb mutációkat gyűjtenek össze, ami egyre változatosabb formákat eredményez.

Európában jelenleg a KP.3 a legelterjedtebb omikron változat. A kutatók különös figyelmet fordítanak a XEC törzsre is, amely a KP.3 és egy másik variáns fúziójából jött létre.

A hosszú Covid rejtélye – amit eddig sosem tártak fel

A hosszú Covid jelensége egy olyan titokzatos állapot, amely a világjárvány kitörése óta foglalkoztatja a szakembereket és a közvéleményt egyaránt. Milliók küzdenek a következményeivel, és sokan még mindig nem találják a választ a felmerülő kérdéseikre.

A vírus által kiváltott megbetegedés után gyakran hosszú hetek telnek el, mire valaki teljesen felépül. Azonban egyeseknél a problémák nem tűnnek el ennyire gyorsan, sőt, akár hónapokig, sőt évekig is eltarthatnak. A tartós tünetek között szerepel a kimerültség, a közkedvelt "agyi köd" néven ismert kognitív zavarok, valamint különféle fájdalmak és szív-ér rendszeri gondok is.

Az orvosok a mai napig nem tisztázták, hogy miért éppen bizonyos emberek szenvednek tartósan a Covid következményeitől. A hosszú Covid szindróma akár enyhe lefolyású fertőzés után is megjelenhet, és bármilyen életkorú egyént érinthet, habár a jelenség előfordulásának gyakorisága a világjárvány kezdetéhez képest csökkent. Kutatások azt is sugallják, hogy a védőoltások segíthetnek mérsékelni a hosszú Covid kialakulásának kockázatát.

Nem teljesen világos, hogy mi áll a hosszú Covid mögött, ami megnehezíti a hatékony kezelési lehetőségek felfedezését.

A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy megértsék, miért maradhatnak a koronavírus nyomai egyes betegek szervezetében hosszú időn keresztül a kezdeti fertőzés után. Azonban ez a jelenség nem ad választ minden egyes esetre, így a rejtély továbbra is fennáll.