"A bíróságok teljes körű elfoglalása zajlik."
Magyarországon megszűnt a bírói függetlenség, nincs jogállam, emiatt kormányváltás nem elég - hangzott el azon a rendezvényen, amelyen eltávolított és önszántából lemondott bíró beszélt az igazságszolgáltatás állapotáról. Egyikük, Szepesházi Péter szerint rendszerváltás után átfogó semmisségi törvényre lesz szükség. Marczingós László ügyvéd úgy látja, hogy a hazai bíróságok nagy része tudatosan szembe megy az EU normáival.
A látszat ellenére Magyarországon megszűnt a bírói függetlenség, a paraván mögött folyamatos, növekvő nyomás nehezedik a bírákra, akik nagy számban maguk is közreműködnek ebben azzal, hogy nem ismerik és nem alkalmazzák az uniós bírósági döntéseket. Így foglalható össze a Szabadság körei nevű civil szerveződés szerda esti rendezvénye, amely a Veszélyben az igazságszolgáltatás? címmel járta körül a jelenlegi hazai helyzetet. Az est moderátora a szervezet életre hívója, Perintfalvi Rita teológus, egyetemi tanár volt, vendégei pedig olyan jogászok, akik hosszú ideje vívják küzdelmüket a mai magyar igazságszolgáltatással. Szepesházi Péter, aki önként mondott le a bírói talárról, Szabó Gabriella, akit viszont a Fővárosi Törvényszékről távolított el Tatár-Kis Péter elnök, mert alkalmazni mert uniós eljárást, valamint Marczingós László ügyvéd, aki a devizahitelesek pereinek legismertebb EU-beli képviselője.
Etikai, alkalmassági, integritási és más eljárásokkal váltják ki a chilling effectet, azt a dermesztő állapotot, amelyben megfélemlítéssel befolyásolják a bírák ítélethozatalát - mondta Szabó Gabriella, aki maga is ilyen eljárás végén került ki a bíróságról. Saját ügyeikben a bírák nem fordulhatnak rendes jogorvoslati fórumhoz, belül csak a szolgálati bíróság áll rendelkezésre, amely azonban nem minősül valódi bíróságnak. Marczingós László egy másik oldalát villantotta fel az igazságszolgáltatás romló állapotának, amikor azt hangsúlyozta, hogy a bírák többsége nem érti az uniós jogot, sőt, szándékosan szembe mennek a strasbourgi Curia ítéleteivel is, amelyek pedig kötelező döntések. A hazai Kúria pedig maga szolgálja ezt a folyamatot. Ahogyan Szepesházi felidézte, korábban még felmentő ítéletek születtek a paradicsommal épületet megdobáló és graffitit festő tiltakozókra és politikai állásfoglalást tevőkre, aztán kötelező jogegységi határozattal elítélést kényszerítettek az alsó bíróságokra. A bíróságok totális megszállása folyik - szögezte le Szabó Gabriella.
A kelet-európai kontextusban tehát nem beszélhetünk koncepciós perek létezéséről. Szepesházi megfogalmazása szerint ezek még mindig hiányoznak.
Szabó Gabriella véleménye szerint az őt és két másik bírót érintő eljárások hasonlóak ahhoz, ahogyan a Momentum képviseletében Donáth Anna, Szél Bernadett, valamint a DK-s Varju László ellen hozott büntetőítéleteket értelmezi.
A rendkívül sarkos megfogalmazásaival ismertté vált Marczingós László igen pesszimista a jövő miatt. Szerinte az uniós jogállamisági büntetések miatt egy új kormánynak nem lesz mit hazahoznia a befagyasztott EU-támogatásokból. Attól fél, hogy az európai közösség sem képes segíteni Magyarországon; ahogyan fogalmazott, a tapasztalatok szerint a fuldoklót le kell ütni, máskülönben magával rántja a víz alá a segíteni igyekvőt. Ezen az országon semmi más nem fog segíteni, csak egy államcsőd - szögezte le.
A jogászok egyöntetű véleménye szerint a parlamenti választások eredménye önmagában nem elegendő ahhoz, hogy kormányváltás történjen.
A szükséges rendszerváltás után elengedhetetlen, hogy egy általános semmisségi törvény kerüljön kidolgozásra, melynek célja, hogy érvénytelenítse az igazságszolgáltatás keretein belül hozott minden olyan elnyomó döntést, amely a jogszerűséget és az igazságosságot sérti.
A főszereplőket, élükön Varga Zs. András Kúria-elnök úrral, sürgősen ki kell vonni a jogi tevékenységből, hogy soha többé ne lehessenek bírói pozícióban - fogalmazott Szepesházi. Szabón Gabriella hangsúlyozta, hogy a jogállam helyreállítását az összes olyan igazgatási vezetővel kell kezdeni, akik - mint például Tatás-Kis Péter - nem felelnek meg a bírói szakma követelményeinek. Marczingós pedig úgy véli, hogy a bírói kar feladata, hogy megszabaduljon azoktól, akik megrendelésre hoznak ítéleteket.
