A hétfejű sárkánytól a bazaltorgonák misztikus világáig – Fedezd fel a Szent György-hegy varázslatos múltját és legendáit!
Vulkánok, lávatavak, bazaltorgonák, egy rabszolgatartó sárkány és egy bátor lovag – ezek a kifejezések tökéletesen összefoglalják a Szent György-hegy varázslatos legendáját és történelmét. A Balaton-felvidék nem csupán csodás tájakat rejt, hanem titkokat is, amelyek csak arra várnak, hogy felfedezzék őket a kíváncsi látogatók. Fedezd fel velünk a mítoszok világát, miközben egy időutazásra indulunk, hogy feltárjuk ennek a népszerű kirándulóhelynek és természeti csodának a rejtett kincseit és mesés történeteit.
Ha a Balaton-felvidék felfedezésére készülök, az első dolog, ami eszembe jut, a Szent György-hegyi bazaltorgonák. E hely varázsa szinte tapintható, mintha időtlen titkokat őrizne a sziklák mélye. Az ember, miközben a szőlősorok között sétál, úgy érzi, mintha egy másik dimenzióba lépett volna. Az erdő sűrűjéből kibukkanva pedig egy lenyűgöző panoráma tárul elénk: a Balaton gyönyörű, csillogó víztükre méltóságteljesen terül el a lábaink előtt. Itt elidőzöm egy kicsit, de a bazaltorgonák hívogató látványa hamarosan magával ragad. A sötétszürke, szabályos oszlopok mintha egy ősi templom romjait őriznék, egy több millió éves orgona lenyomatai, amelyek a történelem mélységeiből szólnak. Bár nem hallható zene csendül fel, a hely vibrál a történelem súlyával, s ez a hangtalan melódia arra késztet, hogy megálljak egy pillanatra, lelassítsak, és megörökítsem a varázslatos tájat, hiszen bárhonnan nézzük, a magyar tenger látványa mindig valami egyedit és különlegeset kínál. Nehéz elképzelni, hogy egykoron folyók és patakok szabdalták a tájat, míg a vulkánok és lávatavak nem formálták át a vidéket azzá, ami ma.
A régi idők mítosza szerint a Szent György-hegy, amely egykor Magos-hegy néven volt ismert, mélyen magában rejtett egy sötét, titokzatos barlangot. Ebben a barlangban lakott egy félelmetes, hétfejű, zöld pikkelyes sárkány, akinek varázslatos hatalma volt. Minden ősszel, amikor a szőlőfürtök érlelődtek, a sárkány előbújt rejtekéből, és felkereste a hegybírót, hogy követelje az éves "járandóságát": tizenkét ártatlan lányt a környező falvakból. E lányok elrablása után a sárkány a barlangjába vitte őket, ahol rabszolgákként kellett élniük az életük végéig. Ha a falvak teljesítették az elvárását, a sárkány békén hagyta a termést, és a helyiek jó szüretet élvezhettek; ha azonban ellenálltak, jéggel, fagyos széllel, égető hőséggel vagy kőomlásokkal sújtotta őket, elpusztítva a szőlőt. Az "ajándékért" cserébe egy évnyi békét kínált a falvaknak, de az emberek mégis rettegtek, hallgattak és szenvedtek a sárkány rémuralma alatt. Egy napon azonban megérkezett egy hős, Szent György, egy messzi földről. Meghallgatta a falusiak keserű panaszait, és elhatározta, hogy megküzd a pikkelyes fenevaddal. Lándzsáját megszorítva vágtatott a hegy csúcsára, ahol hosszas, ádáz küzdelem vette kezdetét. Végül, a bátor lovag győzedelmeskedett, és levágta a sárkány mind a hét fejét. A barlang beomlott, a lányok kiszabadultak, a nép pedig hetven napig ünnepelte a hős győzelmét. Ezt követően a hegyet Szent György-hegynek nevezték el, és emlékére egy kápolnát emeltek, benne a bátor lovag szobrát állítva, hogy örökké emlékezzenek a bátorságára és a szabadulásra, amit hozott.
A legenda szerint a sárkány fagyos lehelete még mindig ott kísért a kövek között. És tényleg. A Sárkány-lik, más néven Sárkány-barlang a Szent György-hegy oldalában rejlik, mintegy száz méterre a kulcsosháztól. Egy körülbelül tíz méter mély, kőtörmelékkel részben fedett üreg, amely az egykori leomlott bazaltorgonák törmelékéből alakult ki. Különlegessége, hogy a legforróbb nyári napokon is feltűnően hűvös mikroklímával rendelkezik. A jelenség hátterében az áll, hogy a kőtörmelék résein keresztül a nagyobb sűrűségű hideg levegő lefelé szivárog, és egy lefolyástalan, tál alakú mélyedésben megreked. Ez a "hideglevegő-csapda" hatás az oka annak, hogy kánikulában is 10-12 Celsius-fok körüli hőmérsékletet mérhetünk odabent; még akkor is, amikor kint 30 fok fölé emelkedik a hőmérséklet.
Bár a sárkány legendája a helyi mondavilág része, de a térség kulturális és turisztikai életének is meghatározó eleme. A szörny motívuma számos formában megjelenik a hegy környékén. A 2024-es sárkány évében (a kínai asztrológia szerint) a Szent György-hegy hajnalig eseményen nagy hangsúlyt kapott a sárkány témája.
A sárkány szimbóluma szervesen beépült a helyi vendéglátás világába: a hegy csúcsán fellelhető Sárkányles Vendégház a környék híres legendáját idézi, míg a hegy lábánál álló Szent György-kápolna a mitikus szörnyeteg legyőzésének állít emléket. Legalábbis a hagyományok szerint…
A Tihanyi-félsziget területén körülbelül 8 millió évvel ezelőtt indult el az első vulkáni aktivitás, míg a szomszédos Tapolcai-medencében ez a folyamat csak 4-5 millió évvel később vette kezdetét. Ekkor kezdett megformálódni a vidék, és kialakultak azok a geológiai struktúrák, amelyek napjainkban is meghatározzák e táj egyedi karakterét.
"A föld mélyéből felfoghatatlan hőmérsékletű, több mint ezer Celsius-fokos kőzetolvadék kezdett el felfelé nyomulni. Ez a földkéreg repedésein keresztül tört utat magának a felszínig, ahol találkozott a felszínközeli vagy felszíni nagyon nedves, vizes környezettel, ami gigászi méretű gőzrobbanásokat eredményezett, így freatomagmás kitörések történtek. Megnyílt a föld; a robbanások hatására a sík felszínen "lyukak" keletkeztek, és ezekben a kráterekben születtek meg a Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület tűzhányói" - mondta Korbély Barnabás, a BfNPI Bakony-Balaton Geopark Csoportjának vezetője.
A vulkáni aktivitás hosszan elnyúló időszaka során a magmakibúvások sosem ugyanott jelentkeztek, hanem folyamatosan váltogatták helyüket, kisebb szünetekkel fűszerezve az eseményeket. Amikor a vulkáni tevékenység továbbra is fennmaradt, a kráterekben felhalmozódott forró kőzetolvadék fokozatosan megtöltötte a mélyedéseket, ezzel létrehozva a varázslatos lávatavakat. A tufagyűrűk, amelyek az olvadt kőzetet természetes gátaként ölelik körül, hozzájárultak a különleges geológiai formák kialakulásához, amelyek ma is lenyűgöznek minket.
A Szent György-hegy titokzatos anyaga egykori lávató maradványaként született meg, amikor a lávautánpótlás megszűnt. Ekkor a felszínre került óriási lávatömeg hosszú évszázadok alatt lassan hűlt ki, míg végül egy sötét színű, rendkívül kemény bazaltkőzet formálódott belőle. A kihűlés folyamata során a bazalt zsugorodni kezdett, ami repedések kialakulásához vezetett. Ezek a repedések kezdetben hajszálvékonyak voltak, de az idő múlásával, a természetes hűlési folyamatok hatására, szabályos, többnyire hatszögletű elválásokba rendeződtek. Az erózió folyamata ezután több millió éven át "támadta" ezt a kőzetet. A repedések mentén beszivárgó víz, a fagy pusztító ereje, valamint az időjárás fokozatosan tágította a réseket, így az oszlopok egyre inkább elkülönültek egymástól. Ennek eredményeként ma olyan lenyűgöző felszínformákat láthatunk itt, amelyek valóban úgy néznek ki, mintha egy óriási, kőből faragott orgona sípjai lennének, tükrözve a természet varázslatos alkotóerejét.
- hangsúlyozta Korbély Barnabás, aki úgy véli, hogy ha közelebb lépünk, az oszlopok geometrikus elrendezése még mindig felfedezhető. A Szent György-hegy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által létrehozott Bakony-Balaton UNESCO Geopark gyöngyszeme, ami nem véletlen.
