Az Európai Bizottság azon fáradozik, hogy egyszerűsítse a menedékkérők visszaküldésének folyamatát.

Jogvédői vélemények alapján már most nyilvánvaló, hogy az Európai Unió kétséges emberi jogi helyzettel rendelkező országokkal tervez együttműködést.

Az Európai Unió törekszik arra, hogy a menedékjog iránti kérelmek kezelését és a kapcsolódó folyamatok egy részét a határain kívülre helyezze. E projekt részleteit az Európai Bizottság dolgozza ki.

Áprilisban egy új javaslatot fogadtak el, amely a biztonságos származási országok kijelölésére összpontosít. Ennek célja, hogy felgyorsítsák az onnan érkező menedékkérők kérelmeinek elbírálását, lehetővé téve számukra a gyorsabb visszatérést. A kijelölt országok között szerepelnek az EU-tagjelölt államok, valamint hét másik, a nemzetközi közösség által biztonságosnak ítélt ország.

A múlt héten egy új elképzelés merült fel a „biztonságos harmadik országok” definíciójának módosítására, amely a menedékjog iránti kérelmek kezelésének áthelyezésére helyezi a hangsúlyt. Ez a javaslat lehetőséget adna az uniós tagállamok számára, hogy elutasítsák a menedékkérelmeket, majd kényszerrel áttelepítsenek embereket egy olyan országba, amelyhez nem fűzi őket semmilyen kapcsolat.

A harmadik országok konkrét nevét még nem hozták nyilvánosságra, de a következő feltételeknek meg kell felelniük: biztosítaniuk kell a menedékkérők védelmét az üldöztetéssel és bántalmazással szemben, tilos a kiutasításuk, továbbá egy hatékony és működő menedékjogi rendszerrel kell rendelkezniük.

Lena Düpont, német kereszténydemokrata EP-képviselő azt mondja, hogy mindkét javaslat célja a menedékjog iránti kérelmek feldolgozásának javítása, amikor azok megalapozatlannak tekinthetők. Biztosítani kell, hogy azokat, akiknek nincs joguk az Európai Unióban tartózkodni, de már az EU-ban vannak, vissza lehessen küldeni. A cél a menedékjogi és a visszaküldési eljárásokat hatékonyabbá, és a tagállamok számára is megvalósíthatóvá tenni, rendet teremteni a közös európai menekültügyi és migrációs politikában .

Az Európai Bizottság kiemelte, hogy a javasolt intézkedések gyorsabbá tehetik a menekültügyi eljárásokat, valamint enyhíthetik a menekültügyi rendszerekre nehezedő terheket. Ugyanakkor a javaslatok ellenzői figyelmeztettek arra, hogy ennek pontosan az ellenkező hatása is bekövetkezhet, hiszen komoly etikai és jogi dilemmák vetődhetnek fel.

Olivia Sundberg Diez, az Amnesty International menedékjogi aktivistája hangsúlyozza, hogy emberi jogi szempontból a kockázatok már most egyértelműek. Megnehezíti a tisztességes és teljes körű menedékjogi eljáráshoz való hozzáférést, még akkor is, ha valóban védelemre szorulnak a kérvényezők. Növeli a visszaküldés vagy a veszélyhelyzetbe kerülés kockázatát. Korlátozott a lehetőségük arra, hogy az EU-ban megtámadják ezt a döntést, így előfordulhat, hogy még a fellebbezésük elbírálása előtt visszaküldik őket a veszélyhelyzetbe. Növeli az önkényes és automatikus őrizetbe vétel kockázatát is a harmadik országokban. Már most látható, hogy az emberi jogokat kétes szinten érvényesítő országokkal akar együttműködni az EU, mint Tunézia, Líbia vagy Egyiptom.

Az új javaslatokról még tartanak az egyeztetések. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is szavaznia kell a jóváhagyásukról.