A rák nem csupán a végső elkerülhetetlenséget jelenti; ha felismerjük ezt a tényt, valódi változást hozhatunk sokak életébe.

A felmérés szerint a válaszadók 67%-a saját maga fedezte fel a mellrákot

A rák jóval több, mint egy rettegett orvosi diagnózis, ami egyenlő lenne a biztos halállal. A kampány megközelítése szerint ez a betegség mélyen személyes ügy, azonban nem kell, hogy egyedül, elszigetelődve, magányosan, a szorongásaival együtt dolgozzon az ember a megelőzésért vagy a gyógyulásért. A World Cancer Day értelmezésében áttöréshez vezethet az egészségügyi eredményeket tekintve, ha a rákkezelést emberközpontúan, együttérzéssel és mély empátiával közelítünk meg, minden esetben figyelembe véve az egyéni szükségleteket.

A célunk tehát nem kevesebb, mint globális lépések megtétele a rákos megbetegedések számának csökkentése érdekében, valamint a rák sikeres kezelésének elősegítése. Ez a kampány különlegessége abban rejlik, hogy nem csupán a betegek és az egészségügyi szolgáltatók közötti kapcsolat megerősítésére fókuszál, hanem minden egyes résztvevő szerepét kiemeli: a betegekét, a családtagokét, a barátokét, és természetesen az orvosokét, kutatókét, valamint a jogvédőkét is. Mindenki hozzájárulása elengedhetetlen ahhoz, hogy együtt harcoljunk a rák ellen, és egy egészségesebb jövőt építsünk.

A kampány egyik leglényegesebb aspektusa, hogy globálisan bárki megoszthatja saját történetét, vagy éppen elmélyedhet mások élményeiben. Legyen szó a betegségről közvetlenül érintett személyről, családtagról, szomszédról vagy rokonról, mindez azt hangsúlyozza, hogy nem vagyunk egyedül a nehézségekben. A közösség ereje segít abban, hogy támogassuk és inspiráljuk egymást. Világszerte összefogva komoly lépéseket tehetünk a megelőzés terén, és együtt harcolhatunk a rákkal, bármennyire is ijesztőnek vagy reménytelennek tűnjön a helyzet. Az összefogás és a közös küzdelem révén a legnehezebb pillanatokban is találhatunk erőt és reményt.

Mint az Egyesült Államokban élő Dee története, akivel 2016-ban közölték, hogy a mindössze tizenhét éves fiának gyomorrákja van. Hogy lelket öntsön belé, az orvos azzal biztatta, ha valaki, akkor ő képes lesz ezen átsegíteni a fiát, hiszen ő maga már megküzdött a mellrákkal.

2011-ben, 41 évesen életem első mammográfiája után mellrákot diagnosztizáltak nálam. Tudtam, milyen szürreális a gondolat, hogy növekszik benned valami, ami meg akar ölni.

A diagnózis után Dee-nek egy sor kérdése volt a fia betegségével kapcsolatban: vajon mi lehet a rosszabb a gyereke számára? Maga a rák vagy a kezelés során kapott méreganyag, amit a szervezetébe juttatnak? Élhet gyomor nélkül? Egyáltalán: miért nem élvezheti egy tizenhét éves a gimnázium utolsó évét, hogy aztán leérettségizzen, és elkezdhesse az egyetemet?

Nyolc év elteltével, a remisszió fázisában lévő fiú édesanyja végre választ kapott néhány kérdésére. Az a remisszió, amelyben élnek, azt jelenti, hogy a rák jelei és tünetei eltűntek. Megtudta, hogy bár egy borzalmas kemoterápiás kezelésen kell átesnie, még mindig van ideje befejezni a középiskolát. Igaz, hogy a hajának egy része el fog tűnni, de az újra visszanő. A rák legyőzése után is van remény a boldogulásra.

Michelle története, aki szintén az Egyesült Államokban él, mélyen elgondolkodtató. Legfontosabb üzenete, hogy a betegség útján haladva mindig legyél tudatos, erős, és bátran állj ki önmagadért. Ne félj attól sem, hogy megéld a sebezhetőségedet; ez is része az utazásnak.

Michelle-nél azután diagnosztizálták a mellrákot, hogy újra és újra visszatérő tüneteket tapasztalt, orvosa azonban eleinte megnyugtatta, hogy nincs semmilyen egészségügyi problémája. Ő azonban hallgatott a testére, és nem hagyta annyiban a dolgot: a biopszia során pedig kiderült, hogy rákos. A gyógyulás felé vezető út sem volt egyenes, miután a biztosítótársaság elutasított a Michelle orvosa által felírt teljes kezelési tervet, és jelezte, hogy orvosilag nem szükséges mind. Ő azonban szerencsésnek érzi magát, hiszen három éve, hogy rákmentes életet él.

Az Egészség Hídja nevű betegszervezet 2024-ben egy átfogó kutatást végzett, amelyben 1200 mellrákon átesett nő vett részt. Az eredmények alapján megállapították, hogy a válaszadók 63%-a a 45-65 éves korosztályba tartozik, ami összhangban van az állam által szervezett mammográfiai szűrések célcsoportjával. A fiatalabb nők, 44 éves vagy annál fiatalabbak, 19%-ot képviseltek, míg a 65 év felettiek aránya 18% volt.

A felmérésből kiderült továbbá az is, hogy a mellrákkal diagnosztizált nők egyik legnagyobb félelme azzal kapcsolatos, hogyan tudnak újra elhelyezkedni a munkaerőpiacon a gyógyulás után, 83 százalékuk ugyanis a kezelések alatt is aktívan dolgozik. "Azt hiszem, ez is mutatja azt, hogy a mai kezelések nagy része lehetővé teszik a nők számára, hogy ne essenek ki a munkahelyükről. Ehhez viszont elengedhetetlen a család és a munkahely támogatása és rugalmassága, ezért kell a közbeszéd szintjére emelnünk a témát!" - magyarázza Tóth Krisztina, az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen alelnöke annak a fontosságát, hogy minél nagyobb teret kapjon a téma a rákkal kapcsolatos diskurzusban.