A munkáltatóknak a szülők számára kötelezően biztosítaniuk kell a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét egészen addig, amíg a gyermekük el nem éri a 4 éves kort.
A gyermekek születése és nevelése kétségtelenül a társadalom és a gazdaság alapvető pillére. Az, hogy az édesanyák mikor térnek vissza a munka világába, mindig egyedi döntés kérdése, amely egyéni vagy családi körülmények alapján alakul. Sokan anyagi kényszer hatására kénytelenek hamarabb munkába állni a gyermek születését követően. Magyarországon a legkorábbi lehetőség a keresőtevékenység folytatására a csed folyósításának lejárta utáni időszak, vagyis a gyermek születését követő 169. naptól kezdődik. Ekkor az édesanyák anélkül vállalhatnak munkát, hogy lemondanának az ellátásokról, így idő- és jövedelemkorlát nélkül dolgozhatnak. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2024 harmadik negyedévében munka mellett átlagosan 31,5 ezer édesanya részesült gyed-gyes támogatásban Magyarországon, ami három év alatt 14 százalékos növekedést mutat. Nemzetközi viszonylatban, az OECD 2021-es adatai szerint az édesanyák 45 százaléka volt aktív munkavállaló, míg Magyarországon ez az arány mindössze 16,3 százalék volt. A számok tükrözik a családok különböző körülményeit és a munkaerőpiac sajátosságait, amelyek mind hozzájárulnak a gyermeknevelés és a munkavégzés közötti egyensúly megtalálásához.
A kisgyermek érkezése után a szülők, különösen az édesanyák, különböző támogatásokra és fizetett szabadságokra jogosultak. Azonban a lehetőségek eltérőek, és nem minden esetben engedélyezett, hogy a szülők dolgozzanak ezek mellett.
A csecsemőgondozási díj (csed) alapvetően az édesanyák számára van fenntartva, és ennek keretében 24 hét (168 nap) szülési szabadság jár. Fontos azonban tudni, hogy a csecsemőgondozási díj nem igényelhető, amennyiben az édesanya bármilyen jogviszony keretein belül munkát végez. Legyen szó akár hagyományos munkaviszonyról, akár otthon végezhető vállalkozói tevékenységről, ilyen esetben a csecsemőgondozási díjról le kell mondani.
A gyermekgondozási díj (gyed) egy olyan pénzbeli támogatás, amely a csecsemőgondozási díj (szülési szabadság) lejárta után, a gyermek 2 éves koráig, ikrek esetén pedig a gyermekek 3 éves koráig illeti meg a szülőket. Fontos megemlíteni, hogy a gyed igénylésére mind az édesanya, mind az édesapa jogosult, ellentétben a csecsemőgondozási díjjal. A támogatás mértéke a szülők jövedelme alapján kerül meghatározásra, így biztosítva, hogy a családok igényeihez igazodjon. Továbbá, a gyed mellett a jogosultak korlátlanul végezhetnek keresőtevékenységet, így a megállapított gyed összegét a munkából származó teljes jövedelmük mellett is megkaphatják.
Fontos tudni, hogy a gyed folyósítása alatt a gyermeket otthon kell nevelni, nem lehet napközbeni ellátást nyújtó intézményben elhelyezni (pl. bölcsődébe adni), kivéve abban az esetben, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, vagy nappali képzésen tanul. Vagyis ez azt jelenti, ha az édesanya visszamegy dolgozni, miközben a gyermeke bölcsődébe jár, akkor az édesanya a fizetése mellett a gyermeknevelési támogatásokra is jogosult (gyes vagy a gyed).
Bölcsődefejlesztési kezdeményezés:
A bölcsődék kulcsszerepet játszanak az édesanyák munkába való visszatérésében, hiszen itt a szülők biztos kezekben tudhatják gyermekeiket. Magyarországon a bölcsődék száma 2010 óta több mint háromszorosára nőtt, és már 1130 településen igénybe vehetők ezek a szolgáltatások. Összességében 65 ezer bölcsődei férőhely áll rendelkezésre, amely lehetőséget teremt a családok számára, hogy a munka és a gyermeknevelés egyensúlyát megtalálják.
Más lehetőségek a gyed igénybevételére:
A diplomás gyed és a nevelőszülői gyed sajátos szabályokkal rendelkezik, amelyek eltérnek a hagyományos rendszertől. E két támogatási forma esetén a gyermek születését követően csak a 169. naptól van lehetőség keresőtevékenység végzésére.
A nagyszülői gyed igénybevételéhez elengedhetetlen, hogy mindkét szülő – vagy egyedülálló szülő esetén a gyermeküket gondozó szülő – aktív munkavégzést folytasson. Fontos megjegyezni, hogy a nagyszülő a támogatás folyósítása alatt nem végezhet munkát, kivéve, ha az kizárólag az otthoni környezetében történik.
A gyermekgondozást segítő ellátásban (gyes) részesülő szülő kereső tevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat, azt követően viszont már időkorlátozás nélkül. Továbbá aki gyerben részesül (ez a gyermeknevelési támogatás a három vagy több kiskorút nevelő szülő vagy gyám esetében) legfeljebb heti 30 órában vállalhat munkát, de ha a munkavégzést kizárólag az otthonában végzi, akkor nincs időkorlátozás.
Érdemes megemlíteni, hogy 2023-tól kezdődően a munka törvénykönyve jelentős módosításokon ment keresztül az "Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról" szóló T/1845. számú törvényjavaslat következtében.
A munkáltatók számára kötelező, hogy a szülők számára a gyermekük 4 éves koráig lehetőséget biztosítsanak a részmunkaidős foglalkoztatásra.
Ezen kívül a szülők a gyermek 8 éves koráig kérhetik a munkavégzés helyének és időbeosztásának megváltoztatását, beleértve a részmunkaidős foglalkoztatást és a távmunka lehetőségét is.
A szülők lehetőséget kapnak arra, hogy távmunkát kérjenek, ám ezt a munkaadó csak megfelelő indoklással utasíthatja el.
Európa és azon belül Magyarország munkaerőpiaca a világjárványt követően viszonylag rövid idő alatt talpra állt, és ismételten kulcsproblémává vált a munkaerőhiány, mely a társadalom idősödésével egyre csak fokozódhat. Ezért egyre inkább ráirányul a figyelem a munkaerőpiac peremén lévő csoportokra, melyek munkaerő-tartalékait eddig kevésbé aknázták ki, így potenciális munkaerőforrást jelentenek: diákok, fiatal munkavállalók, kisgyermeket nevelő szülők, idősebb foglalkoztatotti korosztály és a nyugdíjasok, továbbá a fogyatékossággal élők. Ezeknek a csoportoknak a foglalkoztatását különféle kedvezményekkel is támogatják: pl. 25 év alattiak szja-mentessége az átlagbérig, nyugdíjas munkavállalók járulékmentessége. Továbbá különféle adókedvezményeket tudnak bizonyos vállalatok igénybe venni: 2013 óta a Munkahelyvédelmi Akció keretében a bérköltségekben támogatást kapnak azon munkáltatók, akik a leginkább érzékeny helyzetben lévő munkavállalói csoportokat, köztük kisgyermekes szülőket (vagy fogyatékossággal élőket) alkalmaznak.
A kisgyermekes szülők foglalkoztatásának elősegítése szempontjából fontos előnyöket kínálnak az anyagi juttatások. A gyed, gyes és gyet folyósítása alatt, vagy ezek lejárta után munkába álló szülők esetében a munkáltatók szociális hozzájárulási adójukból (szocho) kedvezményekre pályázhatnak. Ezzel a támogatási lehetőséggel ösztönözhető a szülők visszatérése a munkaerőpiacra.
A kisgyermekes anyukák foglalkoztatása nem csupán anyagi előnyöket hordoz magában – a munkáltatóknak is rugalmasan kell hozzáállniuk, például rugalmas munkaidő és otthoni munkavégzés lehetőségének biztosításával. A gyed mellett dolgozó anyukák, akár heti néhány órában is, kapcsolatban maradhatnak a világ fejlődésével, naprakészen követhetik a szakmai újdonságokat és híreket, így nem maradnak le a szakma és a munka világának üteméről. Emellett a gyermeknevelés során számos új készséget sajátíthatnak el, mint például a logisztikai gondolkodás, önismeret, magabiztosság és fókuszáltság, amelyeket a munkahelyi környezetben is sikeresen alkalmazhatnak.
Kisgyermekes szülőkről mint potenciális munkaerőforrásról, a gyermekgondozásról- és ellátásról globális szinten, annak finanszírozásáról és a családi költségekről korábbi elemzésünkben írtunk részletesen.
Legtöbb esetben nemcsak várják vissza az édesanyákat a munkáltatók - főleg azokon a területeken, ahol munkaerőhiány van -, hanem kedvezményeket is adnak a foglalkoztatásukra. A munkaerőpiac másik oldalán, az édesanyák és családok részéről azonban több szempont is mérlegre kerülhet, és különféle indokok miatt dönthetnek az édesanyák a munka vagy a "teljes munkaidős" gyermeknevelés mellett (a teljesség igénye nélkül, általánosságban, mivel egyedi specifikus esetek előfordulhatnak):
Elszakadás a gyermektől a nap folyamán számos kihívást rejthet magában, amelyek közé tartozik a lelki terhek, az aggodalmak és a családi logisztika kérdései. Ezek kezelésében nagy segítséget nyújthatnak a bővülő bölcsődei szolgáltatások, amelyek lehetőséget biztosítanak a szülők számára, hogy biztonságos környezetben tudják gyermekeiket, miközben ők a munkájukra összpontosítanak. Emellett az otthonról végzett munka és a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségei is jelentős mértékben hozzájárulhatnak a szülők stresszének csökkentéséhez, lehetővé téve, hogy jobban egyensúlyozzanak a munka és a családi élet között.
Családi költségvetési kérdések: Sok család esetében előfordulhat, hogy az édesanya anyagi okok miatt kénytelen dolgozni a gyermeknevelés mellett. E helyzet enyhítésében fontos szerepet játszanak a különféle állami családtámogatási programok, amelyek például ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetést, tankönyvellátást, utazási kedvezményeket és adókedvezményeket kínálnak. Ezek a támogatások nemcsak a napi megélhetést segítik, hanem hozzájárulnak az édesanyák munkába való visszatéréséhez is, amennyiben ezt választják.
Az édesanya lelki egyensúlya kulcsfontosságú a család harmóniájában: a szeretet és a gyermeknevelés alapvető pillérek, amelyekre mindenki támaszkodhat. Az édesanya feltöltődése jelentős mértékben hozzájárul ehhez a dinamikához. Egy lehetséges megoldás, amely személyiségtől függően működhet, ha néhány órára kiszakad a mindennapi családi forgatagból, és lehetőséget kap arra, hogy visszatérjen korábbi életéhez, munkájához. Ezzel nemcsak saját magát frissíti fel, hanem a világgal is kapcsolatban marad, elkerülve, hogy kiszóljon a munka ritmusából.
Fontos megvizsgálni, hogy az édesanya munkája milyen hatással van a család életére, különösen kisgyermek mellett. Milyen stratégiákat alkalmazhatnak a családtagok a munka és a családi kötelezettségek összeegyeztetésére? Milyen következményei lehetnek a munkaidő rugalmas kezelésének a gyermeknevelésre és a szülők közötti kapcsolatra? Továbbá, mikor válik az édesanya munkavállalása előnyössé, és mikor okozhat inkább feszültséget a családi légkörben?
Fontos hangsúlyozni, hogy az édesanya munkába való visszatérése – legyen az részmunkaidő vagy otthoni munkavégzés – minden esetben egyéni és családi szinten hozott döntés kell, hogy legyen. Minden család helyzete és igényei különböznek, ezért ez a lépés mindig személyre szabott megközelítést igényel.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 harmadik negyedévében Magyarországon a gyed és gyes ellátás mellett összesen 31,5 ezer ember dolgozott. Ez a szám az átlagos állományi létszámot tükrözi a szervezet tevékenységében résztvevők körében, figyelembe véve, hogy az egyéni vállalkozók nincsenek számításba véve. A munka mellett gyedben 19 232 fő részesült, míg gyesben 12 264 fő élt a vizsgált időszakban.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a vizsgálat keretein belül hangsúlyozza, hogy a begyűjtött adatok kizárólag az alkalmazásban álló munkavállalókat tükrözik. Ezen kívül figyelembe veszik azokat a társas vállalkozókat is, akik aktívan részt vesznek a szervezet működésében, és akik a minimálbérnél magasabb jövedelmet kapnak, de nem minősülnek alkalmazásban állónak. Az átlagos állományi létszám meghatározásakor a KSH szintén figyelembe vette azokat az eseteket, amikor egy munkavállaló a hónap során csak részidőben dolgozott, vagy hosszabb időn át kereset nélkül volt távol, így a létszámba való beszámításuk kevesebb mint egy főt jelentett.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikái szerint Magyarországon az utóbbi években növekedett a munka mellett gyedben és gyesben részesülők átlagos létszáma. 2021 harmadik negyedévéhez viszonyítva, amely időszakban 27,6 ezer főt regisztráltak, 2024 harmadik negyedévére ez a szám már 31,5 ezer főre emelkedett, ami 14 százalékos növekedést jelent.
Fontos azt látni viszont, hogy a gyed és a gyes mellett munkát végzők csoportja közt átfedés lehet, mivel egy szülő több gyermek esetén mindkét ellátásban részesülhetett, illetve az év során változhatott az ellátása.
A három év alatt Magyarországon a gyed és a gyes mellett dolgozók száma 14 százalékkal emelkedett.
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu) - A munka mellett gyedben és gyesben részesülő személyek átlagos létszáma a szervezet tevékenységében résztvevők körében, egyéni vállalkozók nélkül, 2021-2024 időszakra vonatkozóan [fő] - egyedi kérés alapján készült táblázatos adatgyűjtemény. Készítette: Erdélyi Dóra. Az ábra megtekinthető itt: https://public.flourish.studio/visualisation/21050328/
A világ különböző országaiban eltérő szabályozások vonatkoznak a szülési és gyermekgondozási szabadságokra, valamint az otthon maradó szülők juttatásaira. Egyes helyeken, mint például Portugáliában, mindössze hat hét fizetett szülési szabadságot biztosítanak az édesanyáknak, ami gyorsabb visszatérést eredményez a munkába. Ezzel szemben olyan országokban, mint Szlovákia, Finnország és Magyarország, a nők akár 150 hétnél is hosszabb időt tölthetnek otthon, élvezve a szülési szabadság előnyeit. E témával kapcsolatban korábbi elemzésünkben részletesebben is kifejtettük a különbségeket és a támogatási lehetőségeket.
A szülői munkavállalás időpontja országonként eltérő, és a gyermek születése utáni munkába állás időpontja jelentős változásokon mehet keresztül. Ezt a kérdést az OECD is elemzi, amely 32 ország adatainak tükrében vizsgálja, hogy a 0-2 éves gyermekek nevelésével foglalkozó, 15-64 éves nők közül hányan dolgoznak, és milyen munkakörben tevékenykednek.
Az OECD statisztikái szerint a 0-2 éves gyermekeket nevelő anyák körében a foglalkoztatottak aránya 45 százalék, akik nem voltak szülési vagy szülői szabadságon. Ezt az adatot Erdélyi Dóra gyűjtötte össze, és az ábrát itt tekinthetjük meg: https://public.flourish.studio/visualisation/20161852/.
Az adatok alapján az OECD átlagában (ahol rendelkezésre állnak adatok) az újdonsült édesanyák (legfiatalabb gyermekük 0-2 éves korú) 64 százaléka rendelkezik foglalkoztatotti státusszal. Ezen belül, az édesanyák 45 százaléka aktív munkavállaló volt (nem volt szülési vagy szülői szabadságon), 9 százalékuk a vizsgált évben szülési szabadságon volt (miközben állományban is volt), valamint 9,5 százalékuk szülői szabadságát töltötte (miközben szintén volt foglalkoztatotti státusza).
A vizsgált 32 ország közül a legmagasabb arányban Hollandiában (74 százalék) és Portugáliában (68 százalék) dolgoztak az édesanyák a 0-2 éves gyermekük nevelése mellett. Ez összefüggésben áll a rövid fizetett szülési szabadságokkal, amelyek ezekben az országokban mindössze 16, illetve 6 hét hosszúak. Ezzel szemben Csehországban (11,1 százalék) és Szlovákiában (9,1 százalék) a legkevesebb édesanya dolgozott gyermekeik mellől, míg Magyarországon az OECD adatai szerint 2021-ben az anyukák 16,3 százaléka vállalt munkát ebben az időszakban. A hazai édesanyák több mint fele (52,6 százalék) szülői szabadságon volt 2021-ben, miközben megtartották munkahelyüket. Ennek hátterében állhat, hogy Szlovákiában és Magyarországon a világ egyik leghosszabb fizetett szülési és szülői szabadságát kínálják, összesen több mint 150 hétig, akárcsak Finnországban. Ez lehetővé teszi, hogy az édesanyák és családjaik ne érezzék sürgető szükségét annak, hogy anyagi okok miatt mielőbb visszatérjenek a munka világába, így hosszabb ideig maradhatnak otthon gyermekeikkel.
A munkaerőhiánnyal, a társadalom idősödésével egyre inkább ráirányul a figyelem a munkaerőpiac peremén lévő csoportokra, melyek munkaerő-tartalékait eddig kevésbé aknázták ki, így potenciális munkaerőforrást jelentenek: diákok, fiatal munkavállalók, kisgyermeket nevelő szülők, idősebb foglalkoztatotti korosztály és a nyugdíjasok, továbbá a fogyatékossággal élők. Ezeknek a csoportoknak a foglalkoztatását különféle kedvezményekkel is támogatják.
A munkaerőpiac másik oldalán, az édesanyák és családok esetében számos tényező játszik szerepet a munkavállalási döntések meghozatalában. Az anyagi helyzet, a lelki jólét, a családi harmonikus együttélés és az egészségi állapot mind olyan aspektusok, amelyek külön-külön, de összességében is befolyásolják a munkába állásról szóló választásokat. Mindezeket figyelembe véve, a családi szinten hozott döntések nem csupán a munkahelyi lehetőségekről, hanem a család egészének jövőjéről is szólnak.
Magyarországon a csed folyósításának befejezését követően, a gyermek születésétől számított 169. naptól kezdődően van lehetőség keresőtevékenység folytatására anélkül, hogy az édesanya lemondana az ellátásokról. Ez azt jelenti, hogy a szülők szabadon vállalhatnak munkát a gyed, gyes és gyet mellett, azonban az utóbbi esetében bizonyos korlátozások érvényesek lehetnek. Így a családok rugalmasabban tervezhetik meg a munka és a gyermeknevelés egyensúlyát.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2024 harmadik negyedévében Magyarországon átlagosan 31,5 ezer fő részesült gyed-gyes juttatásban, ami a három év alatt megfigyelt 14 százalékos növekedést tükröz. Nemzetközi összehasonlításban, az OECD adatainak alapján, az édesanyák 45 százaléka volt aktív munkavállaló, miközben legalább egy 0-2 éves gyermeket nevelt. Emellett a vizsgált időszakban 9 százalékuk szülési szabadságot vett igénybe, míg 9,5 százalékuk a szülői szabadságát töltötte, mindezek mellett megőrizve foglalkoztatotti státuszukat is.
A vizsgált 32 ország közül a legmagasabb arányban Hollandiában (74%) és Portugáliában (68%) dolgoznak az édesanyák 0-2 éves gyermekük nevelése mellett. Ez különösen figyelemre méltó, mivel mindkét országban a fizetett szülési szabadság rendkívül rövid: Hollandiában 16 hét, míg Portugáliában csupán 6 hét áll rendelkezésre. Ezzel szemben a legalacsonyabb munkavállalási arányt Csehország (11,1%) és Szlovákia (9,1%) mutatja, ahol az édesanyák kevesebb mint 12%-a dolgozik gyermeknevelés mellett. Magyarországon az OECD adatai szerint 2021-ben az anyák 16,3%-a volt aktív a 0-2 éves gyermekek mellett. E jelenség mögött valószínűleg az áll, hogy Szlovákiában és Magyarországon a világ egyik leghosszabb fizetett szülési és szülői szabadsága érhető el a gyermek születését követően. (Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)
