Idén a Legfelsőbb Bíróság hatalmas jelentőségű döntéseket hozhat a TikTok és más nagyvállalatok jövőjéről.
2025 elején számos jelentős ügy fog a Legfelsőbb Bíróság elé kerülni, melyek között különösen figyelemfelkeltő a TikTok betiltásának ügye.
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 2025-tel indítja új évét egy olyan ügy megvitatásával, amely komoly következményekkel járhat egy kínai technológiai óriásvállalat, az amerikai okostelefon-felhasználók milliói, valamint a legnagyobb közösségi média platformok számára az Egyesült Államokban. A TikTok sürgős fellebbezést nyújtott be, hogy megakadályozza egy Joe Biden elnök által áprilisban aláírt szövetségi törvény végrehajtását. Ez a törvény január 19-től gyakorlatilag megtiltaná az alkalmazás működését, hacsak nem kerül át egy olyan tulajdonoshoz, aki nem áll egy ellenséges külföldi hatalom befolyása alatt. Az ügyben január 10-én tartanak meghallgatást, mindössze tíz nappal azelőtt, hogy Donald Trump ismét átvegye az elnöki posztot.
Trump, a kampányának részeként egy közösségi média posztban azt hangoztatta, hogy "megóvja a TikTokot," és felszólította a bíróságot, hogy halassza el a törvény életbe lépésének időpontját, egyúttal javasolta, hogy fontolják meg a "tárgyalásos megoldás" lehetőségét is.
Az Igazságügyi Minisztérium azonban péntek este kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy utasítsa el Trump kérését, hangsúlyozva, hogy Kína "az Egyesült Államok érdekeinek aláásására törekszik az amerikaiakról szóló érzékeny adatok gyűjtésével és titkos befolyásolási műveletekkel."
Egy TikTok-tilalom hosszú távú előnyökkel járhat a cég versenytársai számára, például a Meta platformjainak, mivel az átterelheti a reklámköltéseket ezekre az oldalakra. Az amerikai technológiai cégek, amelyek mikrochipeket és felhőszolgáltatásokat szállítanak a TikToknak, ugyanakkor bevételkieséssel számolhatnak. A bíróság döntése, hogy a januári érveket meghallgatja a törvény végrehajtásának felfüggesztése helyett, jelezheti, hogy miként fog ítélkezni.
A TikTok ügye várhatóan az év legnagyobb vállalati jogi ügye lesz, amelyet a Legfelsőbb Bíróság elé terjesztenek, de nem ez az egyetlen figyelemre méltó eset. Egy másik fontos ügy Kalifornia szigorúbb jármű-emissziós szabványainak érvényességét vizsgálja. Ez a szabályozás lehetővé teszi az állam számára, hogy az EPA által nyújtott mentesség révén aktívan fellépjen a légszennyezés csökkentése érdekében. A per eredménye jelentős hatással lehet a fosszilis üzemanyagok helyett elektromos járművekre való átállás folyamatára.
Egy újabb fontos ügy bontakozik ki az EMD nevű vállalat és annak értékesítési képviselői között. A munkavállalók azt állítják, hogy nem kapták meg a nekik járó túlórabért, még akkor sem, amikor a megszokott munkarendjükön felül dolgoztak. Az alsóbb szintű bíróság a dolgozók javára hozott döntést, azonban a munkáltató úgy véli, hogy a munkavállalók mentességének bizonyításához előírt követelmények túlságosan szigorúak. Ez az ügy alapvető kérdéseket vet fel a vállalatok által a munkavállalók osztályozásához szükséges bizonyítékok bemutatásának módjáról és annak igazságosságáról.
Egy újabb érdekes jogi csata bontakozik ki a dohányipar és az FDA között, amely a bírósági helyszín kiválasztására összpontosít. Az FDA döntése értelmében tilalmat vezetett be az ízesített e-cigarettákra, ám a dohányipari vállalatok ezt egy konzervatívabb bírósági körzetben próbálják meg megkérdőjelezni. A Biden-adminisztráció figyelmeztet, hogy ez a lépés veszélyezteti más bíróságok által kialakított precedensek stabilitását.
Végül egy olyan ügy áll a középpontban, amely a szövetségi kormány ellen irányuló csalások büntethetőségének szélesebb körű megítélését célozza. A kormány érvelése szerint a távközlési és postai csalások esetében a büntethetőség fenntartása akkor is elengedhetetlen, ha nem okoztak anyagi kárt. Ez a döntés potenciálisan kibővítheti a vállalatokkal szembeni bűnügyi és polgári eljárások körét, ami komoly következményekkel járhat az üzleti szektor működésére.
