A vezérigazgatók havi jövedelme elérheti a 4,5 millió forintot is, ami lenyűgöző összegnek számít.

Az IT-vezetők bére versenyre kelhet a vezérigazgatók keresetével is.

A Wyser Search Kft. legújabb felmérése szerint a vezetők körében nőtt az elégedettség a fizetésükkel kapcsolatban, és ez kihatott a munkahelyváltási kedvükre is. A 2025-ös Managers' Salary & Market Guide kutatás alapján jelenleg "csupán" a vezetők 67 százaléka fontolgatja a váltást, ami jelentős csökkenés az előző év 83 százalékos rekordjához képest. Bár a váltási hajlandóság még mindig magasnak számít, a tendencia egyértelműen a csökkenés irányába mutat.

A toborzócég vezetője, Rónai Dániel szerint az infláció csökkenése és a munkahelyváltási hullám lecsengése nyomán a vezetők egyre elégedettebbek a munkájukkal és a jövedelmükkel. Rónai optimistán nyilatkozott arról, hogy a közeljövőben a váltási hajlandóság alacsonyabb szinten stabilizálódhat. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ennek a hajlandóság csökkenésének van egy árnyoldala is: a bizonytalan gazdasági helyzet. A megkérdezett vezetők 30%-a ugyanis inkább kivár az álláskereséssel, amíg a gazdasági kilátások kedvezőbbé nem válnak.

A felmérés eredményei alapján a vezetők véleménye meglehetősen megosztott. A megkérdezettek körülbelül fele optimistán tekint a jövőbe, és úgy véli, hogy 2026-ra jelentős gazdasági fellendülés várható. Ugyanakkor a legnagyobb kockázatok között kiemelik a jogi és szabályozási környezet instabilitását, a tervezési szempontból nehezen kalkulálható költségeket, az inflációval kapcsolatos aggályokat, az árfolyamok ingadozását, valamint a geopolitikai bizonytalanságok gazdasági következményeit.

A vezetők alatti csapatok helyzete is jelentős hatásokkal szembesül. "Csak minden ötödik vezető számolt be arról, hogy csapata stabilnak tekinthető, ami azt jelzi, hogy sokan aggódnak a fluktuáció miatt a következő időszakban" - hívta fel a figyelmet Rónai Dániel. Emellett sokan a béremelés alacsony szintjére panaszkodnak, miközben a megnövekedett munkaterhelés komoly aggodalmakat okoz. A vezetők egyharmada a szektorspecifikus kihívásokra vezeti vissza ezeket a nehézségeket. A válaszadók 52%-a szerint a hibrid munkavégzés a leghatékonyabb megoldás, amely általában heti két vagy három nap irodai jelenlétet foglal magában. Mindössze 8% választotta a teljes irodai jelenlétet, míg 15% úgy véli, hogy az otthoni munkavégzés a legoptimálisabb, és nem tartják szükségesnek a bejárást. Ezen felül 21% azt állítja, hogy a vezetőknek célszerű az irodában lenniük, de a csapat tagjai otthonról is teljesíthetik feladataikat.

Rónai Dániel megállapítása szerint a vezetők körülbelül 80%-a úgy véli, hogy a súlyos korlátozások az otthoni munkavégzés terén versenyhátrányt jelentenek. Érdekes, hogy a cégek, amelyek nem kínálnak lehetőséget a távmunkára, azonnali veszteséget szenvedhetnek el a jelöltek egyharmadának elvesztésével. A munkavállalók által megjelölt bérigények is jelentősen eltérnek: azokban a pozíciókban, ahol nem elérhető a home office, sokkal magasabb összegeket kérnek, mint ahol ez a lehetőség adott. Továbbá, szinte minden esetben a vállalati autó iránti igény is megjelenik a javadalmazási csomagban.

A felmérés eredményei alapján a vezetők 43%-ának bére idén 4-6%-kal emelkedett, míg 17%-uknak kisebb növekedést könyvelhetett el. Érdekes módon, a menedzserek negyedénél 7-9%-os emelést tapasztaltak, míg 10%-ot meghaladó béremelést csupán 14% ért el. A vezérigazgatók havi bruttó bére 2,4-4,5 millió forint között mozog, a vállalat méretétől függően. Ezzel szemben az IT-szakemberek, különösen a Chief Information Officerek (CIO) és a Chief Technology Officerek (CTO) bruttó jövedelme meghaladja a 3 millió forintot. A vezérigazgató-helyettesek fizetése alacsonyabb, de itt is 2 millió forint feletti összegről van szó. A vezérhelyettesek bérei 2,1-2,4 millió forint között alakulnak, ami versenyképes a pénzügyi igazgatók jövedelmével. Egy középvállalatnak minimum 2,3-2,6 millió forintot kell kínálnia a pénzügyi igazgatóknak, hogy vonzó ajánlatot tudjon tenni számukra.

A felmérés során több mint 1400 közép- és felsővezetőt vontak be a kérdezésbe.

Ha már bérek, írtunk arról is, hogy még nem biztos, hogy meglesz a tavaly novemberben aláírt hároméves bérmegállapodásban rögzített 13 százalékos minimálbér-emelés januárban. A munkáltatók szerint ez kizárt dolog, a szakszervezetek viszont azt mondják, muszáj, hogy meglegyen a két számjegyű emelés.