Románia a bóvli határvonalához érkezett, és a kormány most egy súlyos megszorítócsomaggal igyekszik kikecmeregni a nehéz helyzetből.

Ilie Bolojan, Románia miniszterelnöke a bukaresti parlamentben tartott beszédet 2025. június 23-án. A pillanatot Daniel Mihailescu örökítette meg, AFP fotósának jóvoltából.

A Magyarországon gyakran alábecsült román gazdaság az utóbbi két évtizedben figyelemre méltó fejlődésen ment keresztül, és a 2020-as évek közepére több területen is megelőzte, sőt, akár el is hagyta hazánkat. Egyre több forrásban olvashatjuk, hogy a romániai egyéni fogyasztás máris előttünk jár, amit az anyagi jólét egyik legfontosabb mutatójának tekintenek. Ráadásul úgy tűnik, hogy a román tanárok jövedelme is felülmúlja a magyar kollégákét, miközben a román minimálbér már a hazai szint fölé emelkedett. Ezen kívül a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP is kedvezőbb Romániában, mint nálunk.

A helyzet azonban a felszín alatt messze nem volt ilyen rózsás, aminek a következménye egy súlyos megszorítócsomag lett. Július elején jelentette be a négypárti koalícióban frissen megalakult román kormány, hogy augusztus elsejétől drasztikus lépésekre készülnek a gazdaságban, hogy így növeljék az állam költségvetési bevételeit.

Ahogy Ilie Bolojan, az újonnan megválasztott miniszterelnök hangsúlyozta, "ha inaktívak maradnánk vagy elhalasztanánk a szükséges lépéseket, a román állam könnyen fizetésképtelenné válhatna. Ebben az esetben hitelezőink elzárkóznának a kölcsönnyújtástól, és nem lenne lehetőségünk a költségvetés fedezésére, beleértve a dolgozók bérét és a nyugdíjak kifizetését."

A kormány a jelenlegi gazdasági helyzet javítása érdekében több intézkedést tervez bevezetni. Ezek között szerepel az áfa általános mértékének 19%-ról 21%-ra való emelése, valamint a jövedéki adók tízszázalékos növelése az üzemanyagra, a szeszes italokra és a dohányárura. Emellett a közeljövőben további megszorító intézkedések bevezetésére is sor kerül, amelyek két ütemben valósulnak meg. A miniszterelnök szerint a jelenlegi helyzet rendkívül súlyos, hiszen minden 100 lej bevételhez 32 lej hitel felvétele szükséges a költségek fedezésére.

Aki csupán a hírek felületes rétegeit szemlélte, annak talán meglepő, hogy Románia, a látszólagos régiós éllovas, mennyire gyorsan és drámai módon aktiválta a gazdasági vészféket. A gazdasági szakértők viszont már jó ideje figyelemmel kísérték a helyzetet, és várták, hogy a kormány végre lépéseket tegyen az egyre súlyosbodó költségvetési hiány kezelésére.

A most kiküszöbölni kívánt költségvetési nehézségek valójában nem egyik napról a másikra jelentek meg, csak az ország helyzetét árnyaló tényezők nem mindig kerültek bele a román gazdaság felzárkózásáról szóló hírekbe.

Emellett valóban voltak fontos gazdasági mutatók, amelyek minden bizonytalanság ellenére is az ország gyors fejlődését jelezték. Románia gazdasági jó hírei közül talán a legnagyobb sajtóvisszhangja a vásárlóerő-paritáson mért GDP-emelkedésnek volt, miután kiderült, hogy 2023-ban a románok eredménye már lehagyta a magyarokét.

Nemzetközi összehasonlításoknál önmagában a GDP, azaz a bruttó hazai össztermék némileg megtévesztő lehet, hiszen az adott eredmény egészen mást jelenthet a kontinens különböző pontjain (mivel például egészen mást kapunk egy euróért Hollandiában, mint Bulgáriában), ezért az Eurostat a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP-t szokta leggyakrabban használni egy-egy ország gazdasági fejlettségének a kifejezésére. A vásárlóerő-paritásos mérés azt jelenti, hogy az adatot korrigálják az ország árszintjével. Ezt úgy csinálják, hogy megnézik, mennyibe kerülne ugyanaz a képzeletbeli áru- és szolgáltatáskosár az egyes országokban, és átszámítják egy közös valutára, mondjuk, euróra.

Románia 2024-re az uniós vásárlóerő-paritáson mért GDP-k átlagának 79 százalékát elérte, ezzel a 21. helyet foglalja el az Európai Unió 27 tagállama között. Ezzel szemben Magyarország az uniós átlag 77 százalékán állt, ami a 23. helyezéshez volt elegendő. Fontos megjegyezni, hogy ez az eredmény nem jelenti azt, hogy Románia egy főre jutó GDP-je meghaladná a magyar értéket; a hazai éves egy főre jutó termelés 23 ezer dollár, ami háromezer dollárral több, mint a román adat. Ez azt jelenti, hogy Romániában a helyi árszínvonalhoz viszonyítva termelnek magasabb összeget.

A Tárki Társadalmi Riport 2024-es kötetében Oblath Gábor és Palócz Éva tanulmányukban arra tettek kísérletet, hogy a román-magyar összehasonlítás példáján keresztül levezessék, miért nem fekete-fehér a helyzet, és miért nehéz nagy ívű következtetéseket levonni egy-egy adatból. Ahogy ebből a cikkből is kiolvasható, Romániánál kifejezetten furcsák a vásárlóerő-paritáson mért adatok, aminek az lehet az oka, hogy az ország az árak szempontjából nagyon kilóg az EU-ból: miközben relatív fejlettségben már az unió 80 százalékát hozza, a statisztikák szerint az árszintje csak az átlag 57 százalékát éri el. Ez nagyon szélsőséges különbségnek számít, Magyarországon például ugyanez a két szám 71 és 76 százalék. Emiatt pedig minden vásárlóerő-paritáson számolt mutatónál Románia jelentős helyzeti előnnyel indul az olyan országokhoz képest, amelyek drágábbak. (Azt, hogy miért maradt ennyire olcsó Románia a gyors fejlődés közepette, nem tudni pontosan.)

Egy másik fontos, a hírekben gyakran szereplő mutatóban, az egy főre jutó átlagfogyasztásban 2016-ban hagyott le minket Románia. Az Eurostat által használt mérőszám, az AIC lényege, hogy megmondja, egy adott ország állampolgárai átlagosan milyen összegben fogyasztottak javakat és szolgáltatásokat (beleértve az olyanokat is, mint az oktatás vagy az egészségügy, amelyekhez állampolgári jogon jutottunk hozzá), hogy aztán az egyes országok eredményeit összevesse az Európai Unió átlagával. Általánosságban pedig elmondható, hogy a "gazdagabb" országok általában az uniós átlag felett, míg a szegényebbek az uniós átlag alatt fogyasztanak, és a fogyasztási mutató növekedését általában az életszínvonal javulásával azonosítják.

Románia az elmúlt évtized során jelentős előrelépést mutatott ezen a területen: míg 2014-ben csupán az EU átlagának 56%-át tudta elérni, addig 2024-re már 88%-ra emelkedett ez az arány. Ezzel szemben Magyarország a saját 62%-os fogyasztási mutatóját mindössze 72%-ra tudta növelni ugyanebben az időszakban. Érdekes megfigyelni, hogy a magyar fogyasztás felülmúlása nem volt különösebben nehéz feladat: míg 2023-ban Bulgáriával harcoltunk az utolsó helyért, addig 2024-re a bolgárok már 74%-ra emelték mutatójukat, így Magyarország a sereghajtó szerepét öltötte magára. Még figyelemreméltóbb, hogy a régióban Románia nemcsak a nálunk általában fejlettebbnek tartott országokat, mint a szlovákok, csehek és lengyelek, de a fogyasztás terén is meghaladta őket.

A Prágai Közgazdasági Egyetem 2024-es tanulmánya szerint a mutató gyors javulásának egyik oka, hogy az EU-csatlakozásból fakadó strukturális változások miatt megnőtt a háztartásokban a pénzbeli jövedelmek és költségek aránya. Míg ez az arány 1998 és 2008 között csak 77 százalék volt egy átlagos háztartásban, addig 2009 és 2022 között már 93 százalék. Emellett a jövedelmek emelkedése is segítette a természetbeni juttatások (például a saját termelés) arányának csökkenését.

Székely Imre, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója hasonlóan vélekedik a helyzetről. Meglátása szerint a fogyasztás növekedésének hátterében részben az állam jövedelempolitikája áll. A közszolgáltatók béreinek, nyugdíjaknak és egyéb juttatásoknak az emelése rövid távon jelentős mértékben hozzájárult a fogyasztási szokások javulásához. A szakértő említi, hogy míg az elmúlt két évtizedben az átlagjövedelemből megvásárolható fogyasztói kosár tartalmának bővülése megduplázódott, a megtakarítási ráta nem mutatott jelentős növekedést. Ennek a jelenségnek mögöttes oka lehet, hogy a román lakosság jelenleg igyekszik bepótolni azokat a fogyasztási lehetőségeket, amelyeket a korábbi évtizedek – különösen a nyolcvanas és kilencvenes évek gazdasági válságai – alatt nem tudott kihasználni.

Az utóbbi években a román államadósság drámai emelkedésen ment keresztül: míg 2006-ban a bruttó hazai termék (GDP) 12,4%-át tette ki, addigra 2023-ra ez az arány már 49%-ra ugrott. A kormányzathoz közel álló Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány adatai szerint 2008 és 2022 között az államadósság éves átlagban nominálisan 10%-kal növekedett. Ez elsőre nem tűnik kedvezőnek, de ha figyelembe vesszük, hogy a GDP is jelentős növekedésen ment keresztül, a GDP-arányos mutató még mindig viszonylag kedvező helyzetben van Romániában. Az intézet megjegyzi, hogy az adósság jelentős részét a kormány olyan keresletösztönző intézkedésekre fordította, mint a béremelések, amelyek végső soron hozzájárultak a fogyasztás növekedéséhez is.

Így jutottunk el végül a román politika szempontjából kiemelt jelentőségű 2024-es évhez. Magyarországhoz hasonlóan tavaly júniusban megtartották az európai parlamenti választást, amit novemberben aztán egy elnökválasztás, majd decemberben egy parlamenti választás követett. Az elnökválasztás első, novemberi fordulójának eredményét az alkotmánybíróság megsemmisítette, mivel úgy ítélték, hogy a nyertes, szélsőjobboldali Călin Georgescu kampányát akár az oroszok is támogathatták, ezért azt végül 2025 májusában megismételték.

Nemzetközileg is bevett gyakorlat a kormánypártok részéről egy-egy választás előtt fiskálisan lazítani: emelni a különböző csoportok juttatásain, növelni a nyugdíjakat, közalkalmazotti béreket, és egyszeri támogatásokat osztani, így próbálva meggyőzni a választókat, hogy rájuk szavazzanak. Ez Magyarországon sincs másképp, az állami költségvetésből a kormány a 2022-es választás előtt nagyjából 1800 milliárdot, 2025-2026-ban pedig várhatóan 1300-1400 milliárd forintnyi extra támogatást oszt majd ki a választópolgárok között.

A Telexnek nyilatkozó Gyurcsik Attila, a romániai befektetésekkel is rendelkező Accorde Alapkezelő vezérigazgatója szerint a feltorlódó választások óriási ösztönzőként hatottak a román kormányra a költségvetés további lazítására, miközben az elnökválasztási csúszás tovább késleltette a kormányzat részéről a költségvetési szigorításokat.

Gyurcsik szavai szerint a román kormány már évek óta halogatja a GDP-arányos hiány kezelését. 2020-ban, a Covid-járvány hatására, jelentős emelkedés következett be, amikor az államháztartási hiány elérte a 9,2 százalékot, ami közel öt százalékpontos növekedést jelentett. 2022-re a helyzet valamelyest javult, a hiány 6,4 százalékra csökkent, de tavaly újra megugrott, és a 9,3 százalékos értéket elérve az Unió éves rekordját ismét megdöntötte.

Románia életét a választási költségvetés varázsától övezve éli. A kilenc százalék feletti hiány egy választási évben is szokatlanul magasnak számít, és a szakértők szerint az idei, szintén választásokra előkészített magyar költségvetési hiány várhatóan nem fogja meghaladni a 4,8 százalékot. Ezen túlmenően, az Európai Bizottság már korábban is aggodalmát fejezte ki a román költségvetés miatt, amely jelentősen túllépte a maastrichti szerződés által meghatározott háromszázalékos hiánykorlátot.

A román kormány már 2024 decemberében bevezetett egy kisebb megszorító intézkedést:

Idén júliusban váratlan fordulat történt, amikor mindössze másfél héttel az új kormány hivatalba lépése után Ilie Bolojan román miniszterelnök bejelentette, hogy az államháztartás súlyos válságban van, amely Románia jövőjét is veszélyezteti. Az idei évre tervezett 7 százalékos hiánycél elérése már lehetetlenné vált. A költségvetési helyzet javítása érdekében három lépésben végrehajtott megszorítások első szakasza augusztus 1-jétől lépett életbe, amelynek keretében a kormány arra törekszik, hogy...

Gyurcsik Attila véleménye szerint, bár a kormány megszorításokról szóló bejelentései drámai hangvételűek, mégis egyfajta megnyugvást nyújtanak. Úgy látja, hogy a román gazdaság "24. órában" van, és bár a kormány elindult egy pozitív irányba, a helyzet továbbra is aggasztó, hiszen még nem sikerült teljesen elkerülni a válság mélyebb vizeit. Az elemző hangsúlyozta, hogy a román kormány, annak ellenére, hogy a korábbi fiskális támogatásokkal rendelkezett, régiós összehasonlításban meglehetősen alacsony költési szintet mutat.

A bevételi oldalra nézve komoly problémák állnak fenn, mivel Romániában az adók beszedése nem a legjobban működik. 2022-ben mindössze 8,5 milliárd eurónyi áfát sikerült beszedniük, ami csupán a potenciálisan elérhető összeg 30%-át jelenti. Ennek fényében a kormány elkötelezte magát amellett, hogy fejlesztéseket eszközöl ezen a területen, emellett pedig a közszolgáltatások digitalizálására is hangsúlyt kíván fektetni.

Gyurcsik rámutatott, hogy a 2024-es GDP-hez viszonyított román államadósság, a korábbi évek jelentős költségvetési hiányai ellenére, mindössze 55 százalék körüli szinten állt, ami figyelembe véve a legtöbb európai ország helyzetét, különösen kedvezőnek számít. Például Magyarország esetében a 2024-es adósságráta 73,5, míg Németországé 62,5 százalék, míg a görögök, akik az EU legmagasabb adósságrátájával rendelkeznek, 153,6 százalékos szinten stagnálnak. Gyurcsik hangsúlyozta a jövőbeli kilátások szempontjából a román import-export mérleg alakulásának fontosságát is. Az utóbbi években tapasztalt fogyasztásvezérelt növekedés következtében az ország importja jelentősen megugrott, ami az exportszámokkal nem tudott lépést tartani. Ennek eredményeként a kereskedelmi mérleg erőteljesen negatív irányba mozdult el: 2024-re az import elérte a 126 milliárd eurót, míg az export csupán 92,7 milliárd euróra rúgott.

Gyurcsik számításai szerint a megszorítások következtében némileg lassulni fog a gazdaság, de így is 1,5 százalék között alakulhat év végén a GDP-növekedés, míg a jövő évre már 2,4 százalék a piaci konszenzus. Augusztusban a román pénzügyminiszter arról beszélt, hogy

Románia már elvesztette a jelenlegi EU-s költségvetés keretében neki járó 28,5 milliárd eurós támogatás negyedét.

Jelenleg kevesebb mint 10 milliárd euró került lehívásra az összegből, ami aggodalomra adhat okot. Gyurcsik Attila hangsúlyozta, hogy a lehívásokkal kapcsolatos nehézségek csupán adminisztratív jellegűek, és a beruházások EU-s finanszírozásának akadozása inkább regionális szintű probléma. Az elemző véleménye szerint ennek ellenére Románia folyamatosan kapja az EU-s forrásokat, ami jelentősen enyhíti a jelenlegi megszorítások gazdasági következményeit. Ezen kívül a román kormány már korábban megállapodott az unióval a jelenlegi megszorítási csomagról, így nem kell attól tartaniuk, hogy a jelenlegi helyzet a források befagyasztásához vezetne.

Románia számára komoly kihívást jelenthet, hogy a három vezető nemzetközi hitelminősítő – a Standard & Poor's (S&P), a Moody's és a Fitch – milyen képet alakít ki az országról. Jelen pillanatban mindhárom minősítő a legalsó, BBB kategóriába sorolja Romániát, ráadásul mindegyikük negatív kilátásokkal rendelkezik. Ezek a kategóriák a befektetési kockázat mértékét tükrözik, és a magasabb kockázat általában magasabb hozamot vonz a befektetők részéről. Ennek következményeként egy kategóriarontás gyakran a kamatok emelkedéséhez vezethet, ami azt jelenti, hogy az állam drágábban kényszerül kölcsönökhöz jutni. Ez különösen problémás lehet, ha az ország magas hiánnyal küzd.

Mielőtt egy hitelminősítő új kategóriába sorolna egy országot vagy céget, általában pozitív vagy negatív kilátással előre jelzi az átminősítés lehetőségét. Jelenlegi kilátások szerint Románia esetében a leminősítés kockázata fennáll, amely a befektetésre nem ajánlott, vagyis bóvli kategóriába sorolhatná az országot. Magyarország helyzete is aggasztó, mivel az S&P nemrégiben negatívra módosította hazánk BBB kategóriás kilátását. Ez nálunk akár 2-3 százalékos államkötvény-hozam emelkedést is eredményezhet, míg Gyurcsik Attila szakértő szerint Románia esetében a piac már beárazta ezt a leminősítési lehetőséget. A befektetők jelenleg jelentősen kockázatosabbnak ítélik meg a román államkötvények vásárlását, így az ország kötvényeihez évek óta magasabb hozamot kötnek, amit valószínűleg a hitelminősítők romló megítélése sem tudna jelentősen befolyásolni.

A kormány a megszorítások bevezetése óta újabb hasonló intézkedéseket jelentett be: július végén elfogadta azt a jogszabályt, amely a bírók és ügyészek 40 év szolgálati idő után járó nyugdíjkorhatárát emelné meg. Augusztus elején pedig a bukaresti kormány egy olyan törvénytervezetet hagyott jóvá, amely eltörölné a magánnyugdíjpénztárak megtakarításainak egyösszegű felvételének lehetőségét.

A kormánypártoknak nagyon óvatosnak kell lenniük, hiszen a megszorítások bevezetése miatt a saját népszerűségükkel játszanak, miközben legnagyobb ellenfelükre, George Simionra és a szélsőjobboldali AUR pártjára már csaknem a választók 40 százaléka szavazna jelen állás szerint. Mivel a korábbi fiskális lazítások során nem mindenki részesült azonos mértékben az állami juttatásokból, jelenleg is sok az elégedetlen ember, aki a különböző támogatott csoportokra, például a különleges nyugdíjakra költött költségvetési kiadások csökkentését várja a kormánytól. A másik oldalon viszont azokat a csoportokat találjuk, amik korábban részesedtek ezekben a támogatásokban, így a megszorítások miatt elveszíthetik bizalmukat a kormányzó pártokban.