A svéd felsőoktatásban érdemes lenne mérsékelni az elvárásokat, mivel az "új hallgatók" nem mindig rendelkeznek megfelelő matematikai alapokkal.

A svéd felsőoktatási intézmények kénytelenek lesznek mérsékelni a hallgatókkal szembeni elvárásokat, mivel több közgazdasági szakirányú egyetem arra figyelmeztet, hogy sok "új" diák még az alapvető matematikai ismeretekkel sem bír. Ezt a jelenséget elsőként a Dagens Nyheter hírportál tette közzé, amely több hírforrást is idéz a témában.

Az oktatási intézményei színvonalát hagyományosan nagyra tartó skandináv országban nem elhanyagolható szintű meghökkenést eredményező - és feltételezhetően a jövőben társadalmi vitát is kiváltó - jelenségről, az ország egyik legnagyobb múltú és a térség egyik legolvasottabb lapja, az Aftonbladet is beszámolt, a Linné egyetem egyik professzorát megszólaltatva.

Svédországban, ahol az Európán kívüli bevándorlás jelentős hatással van a társadalmi viszonyokra, érdemes megfigyelni, hogy a jelenség tárgyalásakor gyakran elmarad a kiváltó okok alapos elemzése. Különösen figyelemre méltó, hogy a bevándorlás támogatására irányuló intézkedésekről beszélve nem kerül szóba az a tény, hogy más európai országokhoz hasonlóan Svédországban is már évek óta megfigyelhető egyfajta, a józan ész határait súroló pozitív diszkrimináció az oktatási rendszeren belül a bevándorló diákok javára. Ez a gyakorlat nem csupán a társadalmi feszültségeket növelheti, hanem kérdéseket is felvet a hosszú távú integrációs stratégiákkal kapcsolatban.

Több, a mainstream narratívától részben vagy teljesen eltérő svéd hírforrás azonban már sokkal "kevésbé diplomatikus" módon számol be arról, ami egykor a kontinens jóléti álomállamának számító Svédországban történt. A friatider.se cikkében nyíltan kijelenti: a kialakult helyzet mögött a globális hatalmak által erőltetett DEI (diverzifikáció, egyenlőség, befogadás) politika áll, amelyre az Egyesült Államokban a Donald Trump vezette kormányzat már határozottan nemet mondott.

Az idézett források arra figyelmeztetnek, hogy bár a kontinensen ez nem egyedülálló jelenség, a DEI (Diverzitás, Egyenlőség és Befogadás) politika évek óta tartó alkalmazása leginkább az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és a skandináv országok oktatási rendszereiben érezhető. A szakértők szerint ez a "pozitív" diszkriminációs megközelítés káros hatással van az oktatás minőségére, mivel csökkenti a hallgatók tudásával szembeni elvárásokat, és olyan helyzeteket teremt, ahol a felsőoktatási intézmények kénytelenek mérsékelni az elvárásaikat olyan hallgatókkal szemben, akik nem érik el a szükséges tudásszintet.

A Dagens Nyheter-nek nyilatkozó különböző svéd egyetemek közgazdasági programjainak képviselői úgy fogalmaztak: a helyzet már kikerült az illetékes szervek ellenőrzése alól, nő az olyan közgazdász hallgatók száma, aki még az általános iskola alsó tagozatán elsajátítandó matematikai alaptudással sem rendelkeznek. Hozzáteszik: az üzleti és kereskedelmi szakok Svédországban a legnagyobb számú hallgatót maguknak tudó felsőoktatási irányzatnak számítanak, ahol több, mint 43 ezer hallgatót tartanak számon.