Donald Trump nyílt háborút hirdetett a mélyállam ellen, ám talán egyetlen motiváció irányítja minden lépését ebben a harcban.

Bár a választások óta csupán két hét telt el, Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke, máris sorra nevezi ki minisztereit és tanácsadóit a januárban hivatalba lépő kormányába. Míg néhány kinevezés várható volt, és egyesek örömmel fogadták őket Washingtonban, Trump választottjai közül többen saját pártjukban is vitákat gerjesztettek ellentmondásos múlttal, kérdéses véleményekkel vagy tapasztalatlansággal. Az a republikánus kormányzat, amely 2025. január 20-án átveszi a Fehér Ház és a minisztériumok irányítását, a status quo és a „deep state” felszámolását ígéri, ám Trump számára egyetlen egy tényező talán még ennél is fontosabb lehet.

Ha Donald Trump legutóbbi hetekben bejelentett kabinettagjait csoportosítanánk, az első kategóriába azok a politikai személyiségek kerülhetnének, akik hűségesek hozzá, de nem éppen a legmegdöbbentőbb választások. Ilyenek például Marco Rubio floridai szenátor, akit külügyminiszterként jelölt meg, Elise Stefanik, a New York-i képviselő, aki az ENSZ-nagyköveti posztra pályázik, Doug Burgum észak-dakotai kormányzó, akit belügyminiszternek és energiacárnak szánt, valamint Kristi Noem, aki a belbiztonsági tárcát vezetheti.

Bár Kristi Noem, a dél-dakotai kormányzó, tavasszal a figyelem középpontjába került, amikor saját kezűleg lőtte le "neveletlen" kiskutyáját, mind a négy jelöltet alelnökjelöltként emlegették, így alapos vizsgálat alá vették őket. Meglepetés lenne, ha a szenátusi meghallgatásuk során kudarcot vallanának. Ugyanez igaz a volt floridai képviselőre, Mike Waltzra, valamint Jon Ratcliffe egykori hírszerzési igazgatóra is, akik szintén a nemzetbiztonsági tanácsadó és a CIA-igazgató posztjára aspirálnak.

Bár Waltz tanácsadói tisztjének kinevezéséhez nem szükséges a szenátus beleegyezése, a republikánusok várhatóan egyesülni fognak Lee Zeldin 2022-es New York-i kormányzójelölttel kapcsolatos környezetvédelmi hatóság élére történő javaslatának, valamint Chris Wright energiaügyekért, és Doug Collins veteránokért felelős miniszteri posztjára tett jelölésének támogatásában is.

Trump hétfőn bejelentette, hogy Sean Duffy, a valóságshow-k világából ismert egykori szereplő és volt kongresszusi képviselő, valamint a Fox Business műsorvezetője, a közlekedési tárca élére kerül. Ezen kívül a kereskedelmi és oktatási miniszteri posztra két sikeres üzletembert, a kormányzati átmenetet irányító Howard Lutnickot és Linda McMahont választotta, akik szintén nem ismeretlenek a gazdasági színtéren.

Bár csekély az esélye, hogy a korábban említett javaslatok ne találkozzanak a republikánus többségű szenátus támogatásával,

A demokrata szenátorok a meghallgatások során természetesen arra fognak törekedni, hogy rámutassanak egyes jelöltek szakterületi hiányosságaira – mint például Noem, Zeldin vagy Duffy esetében – és felfedjék kétes üzleti kapcsolataikat, mint például Wright esetében, aki egy palagáz-kitermelő cég élén áll. Eközben éles kritikák kereszttüzébe kerülnek a Trump-adminisztráció programjának tartalma miatt. Várhatóan heves viták bontakoznak ki Ukrajna és Izrael támogatásáról, az illegális bevándorlók tömeges deportálásáról, a környezetvédelmi szabályozások csökkentéséről, valamint Joe Biden hivatali ideje alatt is rekordokat döntő olaj- és gázkitermelés további növeléséről, ami a megújuló energiaforrások rovására megy.

A nemzetbiztonsági tanácsadó mellett Trump döntött más, felsőházi jóváhagyást nem igénylő pozíciókról is: egyik kampányfőnökét, a könyörtelen, ám vele szinte egyedüliként szót értő politikai operátorként ismert Susie Wilest nevezte ki kabinetfőnöknek,

Aki első nőként elnyerheti az elnök jobbkezének pozícióját, azzal a Fehér Házban a második legbefolyásosabb személyré lép elő.

A kabinetfőnök-helyettesi pozícióra négy jelölt is pályázott, köztük Stephen Miller, aki nem csupán Trump 2017-es, az "amerikai vérengzést" említő beiktatási beszédének társírója volt, hanem a "muszlimtilalomként" elhíresült, vitatott beutazási korlátozás egyik fő megalkotójaként is ismert.

A Fehér Ház következő kommunikációs igazgatója Trump egyik kampányszóvivője, Steven Cheung lesz, míg másik sajtóreferense, Karoline Leavitt az eddigi legfiatalabb sajtótitkárként, 27 évesen fog állni a pódium mögött. Leavitt - a régi-új elnök első ciklusát felidézve - feltehetően nem fog kesztyűs kézzel bánni a tudósítókkal, ahogy a kampány során sem tette. Korábban úgy nyilatkozott,

nagy örömömre szolgál, hogy éjt nappallá téve harcolhatok a fake news média ellen.

A hivatalos programja, az Agenda 47 keretein belül Donald Trump kijelentette, hogy...

Teljesen átalakítom a mélyállam struktúráit, és helyreállítom azt a kormányzást, amelyet az emberek akarata és érdekei vezérelnek.

A "deep state" fogalma gyakran a titkos összeesküvés-elméletek világába vezet, ahol egy olyan rejtett hatalomról van szó, amely kormányokat manipulál saját politikai, gazdasági vagy katonai céljai érdekében. Azonban az Egyesült Államok republikánusai az utóbbi évek során a szövetségi bürokrácia több mint 2 millió fős apparátusát is beleértik ebbe a fogalomba. Érdekes megjegyezni, hogy az említett politikai diskurzus során ritkán kerül szóba, hogy Trump első ciklusa alatt jelentős mértékben nőtt a kormányzati dolgozók száma, különösen a szerződéses munkavállalók körében.

Ez az üzenet olyan hallgatókra talál, akik az Egyesült Államokban élnek, ahol a demokratikus intézményekbe vetett bizalom mostanra sosem látott mélységekbe süllyedt.

A republikánus zászlóvivő beváltotta kampányígéretét, "a kormányzati bürokrácia lebontását, a felesleges szabályozások leépítését, a pazarló kiadások csökkentését és a szövetségi ügynökségek átszervezését" pedig a világ leggazdagabb emberéből legfőbb szövetségesévé vált Elon Muskra és a republikánus előválasztáson sikertelenül induló Vivek Ramaswamy üzletemberre bízza, akik közösen vezethetik a Kormányzati Hatékonyságért Felelős Hivatalt (DOGE) 2025 januárjától, mely rövidítése egy kutyát ábrázoló internetes mémre utal (Musk több AI-generált logókoncepciót is posztolt az X-oldalán).

Bár a neve ezt sugallja, ez a részleg nem nyer minisztériumi státuszt (ehhez a Kongresszusnak törvényt kellene hoznia, és a szenátusnak is jóvá kellene hagynia a vezetőket), sőt, végrehajtói hatáskörrel sem rendelkezik majd. Valójában csupán egy elnöki tanácsadó testületként fog működni, amely a kormányzaton kívül tevékenykedik.

Ramaswamy tömeges elbocsátásokat és ügynökségek teljes megszüntetését helyezte kilátásba elnöki rendeletek útján - az üzletember a Trump által ugyancsak kárhoztatott oktatási minisztérium mellett az FBI-t és az adóhivatalt (IRS) vette korábban célba -, míg

Musk korábban említette, hogy akár 2 billió dollárt (ami körülbelül 776 billió forintnak felel meg) is megtakaríthatnak.

A szövetségi kormányzat 6,7 billió dolláros költségvetésének harmada körülbelül 2,23 billió dollárt tesz ki, ami egy hatalmas összeget jelent. Ez az összeg olyan forrást képvisel, amely számos program és szolgáltatás finanszírozására elegendő lehet.

Ahogy kifejtette, Trump a költségcsökkentés érdekében az impoundment, vagyis a "zár alá vétel" módszerét kívánja alkalmazni. Ez a gyakorlat lehetővé teszi, hogy az elnök, aki a törvények végrehajtásáért felelős, megtagadja bizonyos pénzeszközök felhasználását, amelyeket a Kongresszus, mint a "pénztárca őre", előírt. Ezt a jogkört Richard Nixon idején gyakran alkalmazták, amiért sokan bírálták őt, így a törvényhozás 1974-ben szigorításokat vezetett be. A CNN emlékeztet arra, hogy Trump első ciklusa alatt e jogot felhasználva próbálta visszatartani az Ukrajnának szánt támogatást, próbálva nyomást gyakorolni Volodimir Zelenszkijre, hogy indítson nyomozást Joe Biden üzleti ügyeivel kapcsolatban.

A szövetségi költségvetés kétharmada kötelezően a társadalom- és egészségbiztosítási programokra van allocated, míg a diszkrecionális kiadások zöme a védelem területére irányul. Szakértők egybehangzó véleménye szerint a Musk által megálmodott megtakarítások elérése lehetetlen ezen költségek csökkentése nélkül, hiszen például az oktatási minisztérium, az FBI és az IRS összesen csupán 261,4 milliárd dollárt költenek el évente. Ráadásul a feladatkörük egy része más területekre való átcsoportosítása is pénzügyi terhet jelentene. Mindeközben Trump programjában vállalta, hogy nem tervezi a biztosítási járulékok megkurtítását.

A New York Times értesülései szerint Musk, aki az X közösségi platform, a SpaceX és a Tesla mögött áll, könnyedén került volna összeférhetetlenségi vádak kereszttüzébe. Mint egyszerű költséghatékonysági tanácsadó, nincs kötelezettsége arra, hogy lemondjon üzletrészeiről, ami felveti a kérdést, hogy mennyire lehet egyensúlyban tartani a különböző érdekeltségeit.

miközben cégei tavaly 3 milliárd dollárnyi állami támogatásra számítottak közel 100 különböző szerződés keretében, ráadásul számos állami szabályozó hatósággal is konfliktusba került.

Trump hívei úgy vélik, hogy a kormányzati bürokrácia és a mély állam, amely liberális irányba hajlik, folyamatosan akadályozza őt. Az úgynevezett Schedule F bevezetése révén újra próbálhatja megcsapni ezt a rendszert, akárcsak elnöksége végén tett kísérlete során. Elnöki rendeletével már az első napon lehetősége nyílna arra, hogy körülbelül 50 ezer közszolgát átsoroljon a politikai kinevezettek csoportjába. Ez a lépés azt jelentené, hogy

Az 1883 óta pártsemleges kormányzati szakértők immáron szabadon eltávolíthatók, függetlenül attól, hogy a nemzetbiztonság, a meteorológia vagy az egészségügy területén dolgoznak.

Az oktatási minisztérium megszüntetése mellett ez a lépés is szerepelt a Heritage Foundation által kidolgozott Project 2025-ben, amelytől a republikánus jelölt folyamatosan távol tartotta magát a kampány során.

Ők azok az emberek, akik megrengetik a megszokott kereteket.

"Ez egyértelműen szándékos lépés" - nyilatkozta Mike Johnson, a képviselőház elnöke a vasárnapi CNN műsorban. A louisianai republikánus képviselő "rendbontóknak" titulálta Trump kinevezettjeit, akik a volt elnök döntéseivel még saját párttársait is megdöbbentették.

Donald Trump Jr. úgy fogalmazott, apja kinevezésein az az átívelő gondolat, hogy

olyan emberekkel vegyük körül az apámat, akik kompetensek és lojálisak. Ők teljesíteni fogják az ígéreteit.

- mondta. Szerinte nem olyanokra van szükség, akik "azt hiszik, hogy nem megválasztott bürokratákként jobban tudnak mindent."

Ahogy az Axios is megírta már 2022-ben, az új ciklusra kezdettől fogva úgy készült Trump belső köre, hogy ne kövessék el ugyanazokat a hibákat, mint 2016-ban:

Az egykori elnök és támogatói mély csalódottsággal szembesültek, mivel az igazságügyi minisztérium, az FBI, a CIA és a Pentagon által kiválasztott vezetők nem bizonyultak olyan hűségesnek, mint ahogyan azt ő remélte.

Jeff Sessions és William Barr, akik az igazságügyi tárca élén álltak, nem tették meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy megakadályozzák Robert Mueller különleges ügyész vizsgálatát Oroszország 2016-os elnökválasztásba való beavatkozásával kapcsolatban. Trump véleménye szerint ez a nyomozás aláásta győzelmét. Hasonlóan, az FBI-tól később eltávolított James Comey is kitartott a vizsgálat során összegyűjtött bizonyítékok mellett, míg utódja, Christopher Wray a Capitolium 2021. január 6-i ostromát belföldi terrorizmusnak minősítette. Továbbá, Trump védelmi miniszterei, Jim Mattis és Mark Esper, valamint vezérkari főnöke, Mark Milley is éles kritikát fogalmaztak meg a volt elnök döntéseivel és vezetési képességeivel kapcsolatban, ahogyan John Kelly, a kabinetfőnök is.

A kampány során Kamala Harris, a demokrata elnökjelölt, rendszeresen hivatkozott Trump egykori tanácsadóinak és munkatársainak kijelentéseire, hangsúlyozva, hogy...

Donald Trump viselkedése egyre furcsább és kiszámíthatatlanabb, és ha megnyerné a második ciklusát, olyan kulcsszereplők, mint John Kelly, valószínűleg már nem lennének jelen, hogy féken tartsák a szélsőséges ötleteit és cselekedeteit.

- fejtette ki az alelnök, hangsúlyozva, hogy szerinte akkori republikánus ellenfele a teljes hatalom megszerzésére törekedett.

Bármi is a szándéka, egy biztos: amellett, hogy felkavarják az állóvizet és "lebontsák a mélyállamot", az is kiemelkedő szempont a párton belül azóta sokkal erősebb pozícióban lévő Trump döntéséiben, hogy kikben bízhat hosszú távon, kik a legelkötelezettebbek a személye és programja mellett.

Mi sem szemlélteti ezt jobban, mint hogy a texasi Troy Nehls republikánus képviselő következőképp összegezte a Politicónak a pártja hozzáállását:

Ha Donald Trump azt nyilatkozza, hogy "ugorjatok egy métert a levegőbe és simogassátok meg a fejeteket", akkor mindenki egyszerre emelkedik a magasba, és lágyan végigsimítja a saját fejét.

A megválasztott elnök négy, igazán szokatlan és provokatív kinevezésével keltett hatalmas felzúdulást, amelyek iránt még a republikánus szenátorok is csak vonakodva mutatnak érdeklődést.

A megválasztott elnök valóban a nem hagyományos, kívülálló szakemberekre kívánja bízni számos kulcsfontosságú minisztérium irányítását. Azonban kérdéses, hogy a kormányzati bürokrácia bonyolult labirintusát alig ismerő tapasztalatlan újoncok a legalkalmasabb jelöltek a "mélyállam" lebontására, függetlenül attól, hogy mit is jelent ez. Még ha teljesen fel is borítják az amerikai közigazgatás szakszemélyzetét, és lojalista utódokkal töltik fel a pozíciókat, erőteljesen valószínű, hogy Trump által kinevezett személyek között nem fog konszenzusra jutni, hogy a mély állam mely szegmense érdemli meg a sürgős reformot.

A kritikusok véleménye szerint a Trump-kabinet tagjait csupán egy közös jellemző fűzi össze: mindannyian elkötelezettek az elnök utasításainak hű követésére.

Mi lenne, ha a szenátus nem lenne hajlandó támogatni Trump jelöltjeit? Bár számos aggodalom merült fel ezzel kapcsolatban, nem valószínű, hogy a republikánus szenátorok tömegesen megbuktatnának több jelöltet. Különösen érdekes Matt Gaetz helyzete, akinek még Markwayne Mullin oklahomai szenátor is hajlandó esélyt adni a meghallgatására. Mullin korábban nyíltan kritizálta Gaetzet, amiért az ülésteremben felvételeket mutogatott és beszámolt szexuális kalandjairól. Most azonban a szenátor szeretné, ha nyilvánosságra kerülne az etikai bizottság jelentése, és hangsúlyozza, hogy az amerikaiak egy szokatlan politikai figurának, Trumpnak adtak bizalmat, aki hasonló jelölteket választott ki.

Mi több, ha minden kötél szakadna, és Trump ragaszkodna a jelöltjeihez, két rendkívül szokatlan lehetőség is nyitva áll előtte és szenátusi kollégái előtt:

Alkotmányjogászok és demokrata szenátorok, köztük Chris Coons mindezt aggodalommal fogadták.

A szenátusnak kulcsfontosságú alkotmányos feladata van, amelyet tanácsadási és jóváhagyási szerepként ismerünk. Ennek lényege, hogy a megválasztott elnök döntéseit jellemzően támogassák, ugyanakkor megakadályozzák, hogy olyan személyeket jelöljön ki, akik nem rendelkeznek a szükséges kompetenciával vagy jellemmel ahhoz, hogy egy olyan rendkívül fontos tárcát, mint az igazságügy, irányítsanak.

- fejtette ki Coons. A következő hetekben kiderül, melyik forgatókönyv valósul meg, és az alkotmányos rend csorbát szenved-e Trump ambíciói oltárán.