Németországban folyamatosan nő azoknak a migránsoknak a száma, akik szavazati joggal bírnak.
A németországi migrációs háttérrel rendelkező emberek választásra jogosultak aránya az elmúlt évtizedben három százalékponttal emelkedett. Míg 2013-ban ez az arány csupán kilenc százalékot tett ki, addig 2023-ra már tizenkét százalékra nőtt. Ezt a statisztikai adatot kedden tette közzé a német szövetségi statisztikai hivatal.
Németországban bárki részt vehet a szavazásban, aki elérte a 18. életévét és rendelkezik német állampolgárságot igazoló útlevéllel. 2023-ban körülbelül 7,1 millió olyan választópolgár él az országban, akinek külföldi felmenői vannak, és közülük több mint egynegyed már születése óta német állampolgár. A választók mintegy 37 százaléka honosítással szerezte meg az állampolgárságát élete során. Ezen kívül 35 százalékuk német származású, hazatelepült személy. Érdekesség, hogy kevesebb mint egy százalékuk kapta az útlevelét német szülő örökbefogadása révén.
A megbukott német kormánykoalíció korábban gyorsított eljárásban vitte keresztül a honosítást. A nyolc év helyett most már öt év után kaphatnának német útlevelet a migránsok, beleértve az illegálisan Németországba érkezett külföldieket is. Szíriaiak tízezrei már megkapták a német állampolgárságot. Szakértői becsléseik szerint mostantól mintegy 2,5 millió külföldi igényelhet német útlevelet és szerezhet ily módon választójogot. A legutóbbi szövetségi választások óta már több mint félmillióan honosítottak. A legtöbben közülük valamelyik arab országból származnak.
- nyilatkozta korábban szociáldemokrata Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter.
Az alkotmányjogász szerint az Európába irányuló bevándorlás évtizedek óta tart, azonban a 2015-ös migrációs válság óta fokozottabb mértékben van jelen, és azóta is meghatározza a kontinens politikai és biztonságpolitikai napirendjét.
Ifj. Lomnici Zoltán rámutatott, hogy a jelenlegi trendek alapján egyre egyértelműbbé válik: az európai bevándorláspárti erők nem csupán altruista "emberi jogi" megfontolásokból szorgalmazzák a migránsok Európába való betelepítését. A politikai szándékok mögött jelentős részben saját érdekek is húzódnak, amelyek a kötelező kvóta körüli, időről időre ellentmondásokkal terhelt, és gyakran módosított nyilatkozatokban is megnyilvánulnak.
