Az egyszemélyes Kft. ügyvezetője, aki 30 órás munkaviszony keretében dolgozik, különleges helyzetben van a járulékfizetés szempontjából. Ebben az esetben a munkaviszonyból származó jövedelem alapján kell megfizetnie a szükséges társadalombiztosítási járul

A kérdésed izgalmas jogi és gazdasági kihívásokat vet fel! Az egyszemélyes kft.-ben az ügyvezető megbízással végzi a feladatait, míg máshol 30 órás munkaviszonyban dolgozik. Ha a cél az, hogy heti 36 órás munkaviszonya legyen, akkor érdemes megfontolni, hogyan lehet ezt a két jogi státuszt összeegyeztetni. Először is, az ügyvezetői megbízás mellett a kft.-nél történő munkaviszony kialakítása lehetséges, de figyelembe kell venni a munkaidő és a díjazás kérdéseit. Az ügyvezető díjazás nélkül is állhat munkaviszonyban a céggel, azonban ez a megoldás nem mentesíti őt a járulékfizetési kötelezettségek alól. Járulékok akkor is merülnek fel, ha a munkavállaló nem kap jövedelmet. A járulékfizetési kötelezettségek tekintetében, ha a munkavállaló heti 36 órás munkaviszonyt vállal, akkor a munkáltatónak és a munkavállalónak is be kell fizetnie a szükséges társadalombiztosítási járulékokat, még akkor is, ha a munkaviszony díjazás nélkül van. Az ügyvezetői megbízás kapcsán pedig a társadalombiztosítási járulékok szintén alkalmazandók, ha van díjazás. Összefoglalva, a munkaviszony és az ügyvezetői megbízás összeegyeztethető, de fontos, hogy mindkét jogviszony esetén figyelembe vegyük a járulékfizetési kötelezettségeket. A legjobb, ha a részleteket egy szakértő jogásszal beszéled meg, mint dr. Radics Zsuzsanna, hogy a legmegfelelőbb megoldást találjátok.

A kérdés pontosan így fogalmazható meg: Az elmúlt hónapban megalakult egy egyszemélyes kft., amelynek társasági szerződésében megbízási jogviszony szerepel az ügyvezetői feladatok ellátására. Ugyanakkor a cég tagja csak heti 30 órás munkaviszonnyal bír a jelenlegi munkahelyén. Ebből fakadóan néhány kérdés merült fel bennem a lehetséges megoldásokkal kapcsolatban:

A társasági szerződés módosítása alapítói határozattal lehetséges, azonban fontos figyelembe venni, hogy a változtatásoknak összhangban kell lenniük a hatályos jogszabályokkal. Ha a tag munkaviszony keretein belül látja el az ügyvezetői feladatokat, akkor ezt a munkaszerződésben és az alapítói határozatban is rögzíteni kell. A cégbíróságnál benyújtandó dokumentumok minimalizálása érdekében a tagok dönthetnek úgy, hogy az alapító okiraton belül történik a módosítás. Azonban a cégbíróságnak tudomásul kell vennie az ügyvezetői pozícióra vonatkozó változásokat, így a jogi megfelelőség érdekében célszerű konzultálni egy jogi szakértővel. Összességében tehát a társasági szerződés módosítása lehetséges alapítói határozattal, de a folyamat során ügyelni kell a megfelelő jogi keretek betartására.

Ha a társaság munkaszerződést köt a taggal heti 2 órás nem ügyvezetői tevékenység ellátására, akkor a tag heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Ebben az esetben a tag ügyvezetői tevékenységét elláthatja megbízási jogviszony keretében, és ezt díjazás nélkül is megteheti. Fontos azonban megjegyezni, hogy ha a megbízási jogviszonyban nincs kifizetés, az nem keletkeztet járulékfizetési kötelezettséget. Az ingyenes megbízási díj nem generál járulékfizetést, mivel a járulékok kifizetése a tényleges jövedelemtől függ.

Ha nem lehetséges díjazás nélkül ellátni a feladatot, akkor legalább a minimális járulékalap (80 040 forint) alapján kötelező tb-járulékot és szochót fizetni, továbbá a tényleges jövedelem után is be kell vallani az szja-t.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Kérdéseire az alábbi válaszokat adom.

A társasági szerződés módosítása alapítói határozattal lehetséges, azonban fontos figyelembe venni, hogy a változtatásoknak összhangban kell lenniük a hatályos jogszabályokkal. Ha a tag munkaviszony keretein belül látja el az ügyvezetői feladatokat, akkor ezt a munkaszerződésben és az alapítói határozatban is rögzíteni kell. A cégbíróságnál benyújtandó dokumentumok minimalizálása érdekében a tagok dönthetnek úgy, hogy az alapító okiraton belül történik a módosítás. Azonban a cégbíróságnak tudomásul kell vennie az ügyvezetői pozícióra vonatkozó változásokat, így a jogi megfelelőség érdekében célszerű konzultálni egy jogi szakértővel. Összességében tehát a társasági szerződés módosítása lehetséges alapítói határozattal, de a folyamat során ügyelni kell a megfelelő jogi keretek betartására.

Egyszemélyes kft. nem társasági szerződéssel, hanem alapító okirattal jön létre. Amennyiben az alapító okirat tartalmazza, hogy az ügyvezető a feladatait megbízásban látja el, és a jövőben az ügyvezető a feladatait munkaviszonyban szeretné ellátni, akkor ehhez az alapító okirat módosítása szükséges.

Ha a társaság munkaszerződést köt a taggal heti 2 órás nem ügyvezetői tevékenység ellátására, akkor a tag heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Ebben az esetben a tag ügyvezetői tevékenységét elláthatja megbízási jogviszony keretében, és ezt díjazás nélkül is megteheti. Fontos azonban megjegyezni, hogy ha a megbízási jogviszonyban nincs kifizetés, az nem keletkeztet járulékfizetési kötelezettséget. Az ingyenes megbízási díj nem generál járulékfizetést, mivel a járulékok kifizetése a tényleges jövedelemtől függ.

Amennyiben a munkaszerződést heti 2 órás munkaidővel kötjük meg, az a már meglévő 30 órás munkaviszonnyal együtt összesen csupán 32 órát jelent. Ebben az esetben nem alakul ki a heti 36 órás foglalkoztatást biztosító munkaviszony.

Amennyiben a munkaviszony heti 36 órás foglalkoztatást igényel, az alábbi rendelkezést kell figyelembe venni: a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) értelmében a társadalombiztosítási járulék alapja a ténylegesen megvalósult, járulékalapot képező jövedelem, feltéve, hogy a társas vállalkozó legalább heti 36 órás munkaviszonnyal bír. Tehát, ha a kérdéses személy, aki társas vállalkozói jogviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat, e mellett heti 36 órás munkaviszonyban is dolgozik, akkor a ténylegesen kapott jövedelem fogja képezni a társadalombiztosítási járulék alapját a társas vállalkozói tevékenysége során. Amennyiben a társas vállalkozó nem vesz fel jövedelmet, úgy a legalább heti 36 órás munkaviszony fennállása alatt nem kötelezett társadalombiztosítási járulék fizetésére.

Ha nem lehetséges díjazás nélkül ellátni a feladatot, akkor legalább a minimális járulékalap (80 040 forint) alapján kötelező tb-járulékot és szochót fizetni, továbbá a tényleges jövedelem után is be kell vallani az szja-t.

A társas vállalkozói jogviszony keretein belül végzett ügyvezetés során elengedhetetlen, hogy a társadalombiztosítási közterheket legalább a minimális szinten teljesítsük. A minimális alapot a következőképpen határozzák meg: a havi társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5%, amelyet legalább a minimálbér után kell megfizetni. Ezen kívül a vállalkozásnak a szociális hozzájárulási adót is be kell fizetnie, amelynek mértéke 13%, és ezt legalább a minimálbér 112,5%-a alapján kell kalkulálni.

Amennyiben az ügyvezetői feladatok ellátása részmunkaidős munkaviszony keretein belül történik, akkor is érvényes egy minimális bérszint, amely a következőképpen alakul: a munkaviszony alapján legalább a mindenkori minimálbér 30%-át kell figyelembe venni a társadalombiztosítási járulékok megfizetésekor, valamint ugyanezen összeg után szükséges a szociális hozzájárulási adó befizetése is. Jelenleg ez az összeg havi bruttó 80 040 forintot jelent, ami a minimális alapnak felel meg.