Három kulcsfontosságú tényező, amelyek nélkülözhetetlenek az élet teljességéhez – a kutatók állítása szerint.
Az emberiség azóta keresi az élet értelmét, hogy öntudatra ébredt. De vajon mi az, amitől értelmesnek és teljesnek érezzük az életünket? A válasz egyénenként eltérhet, de azért van általános igazság is.
Az élet értelmének érzete az élet egészének szubjektív felfogására utal. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ez eltér az életen belüli bizonyos tevékenységek értelmességétől. Például annak ellenére, hogy olyan tevékenységekben vesz valaki részt, amelyeket értelmesnek tart (pl. önkéntesség vagy tanítás), úgy érezheti, hogy az élete egészében nem teljes vagy értelmes.
Ezen kívül az emberek világnézetük vagy önértékelésük egyes elemeit – mint például a hivatásuk, tehetségük, képességeik, vagy akár a személyes kapcsolataik – gyakran fontosabbnak és értékesebbnek érzékelhetik másoknál.
De mi határozza meg ezeknek a szempontoknak az értelmességét? Általánosabban, mi tesz értelmessé egy adott világnézetet, attitűdöt, meggyőződést, értéket vagy identitást - azaz, ahogyan ezeket együttesen nevezzük, egy "mentális reprezentációt"?
