Európa éppen akkor kezd el kilábalni a bénultságából, amikor sürgősen be kellene bizonyítania, hogy képes erőt mutatni.

Rémálomként élhetjük meg ezt a hetet Európa és vezetői számára. Az amerikai védelmi miniszter múlt heti európai látogatása során egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok már nem kívánja annyira fáradozni a kontinens védelmének biztosításán, és úgy véli, az EU nem érdemli meg, hogy részt vegyen a béketárgyalásokon. Ezt a kijelentést tovább hangsúlyozta Ukrajna különmegbízottja, és az alelnök is a müncheni biztonsági konferencián, ahol a helyzet még komolyabbá vált.

Emanuel Macron francia elnök gyors lépéseket tett, és hétfőn vészhelyzeti találkozót hívott össze az Élysée palotában. Az eseményen részt vettek brit, német, olasz, spanyol, dán, holland és lengyel vezetők, valamint NATO- és EU-s tisztviselők. A megbeszélés középpontjában a védelmi kiadások növelésének szükségessége és az európai békefenntartó csapatok esetleges ukrajnai telepítésének lehetősége állt. Macron ezt követően telefonon beszélt Donald Trumppal és Volodimir Zelenszkijjel is, de a találkozót egységes és határozott üzenet hiányában nehéz volt sikeresnek értékelni. A helyzet komolyságát jól tükrözi Olaf Scholz német kancellár frusztrált megnyilatkozása, aki távozása után arról beszélt, hogy a békefenntartókról folytatott diskurzus időzítése és tartalma egyaránt problémás. "Ezek a viták kicsit zavaróak számomra" – nyilatkozta.

A brit, német, francia és olasz külügyminiszterek, valamint Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője egy fontos találkozó után folytattak eszmecserét Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel. Kaja Kallas kedden este a közösségi médiában is megosztotta, hogy „Oroszország megpróbál majd megosztani minket, de nem szabad belesétálni a csapdába.” Az esemény azonban csak tovább erősítette azt az érzést, hogy Európa mélyen le van maradva a jelen modern világához képest, ahol a Trump- és Putyin-féle „vannak erősek és gyengék” paradigma uralkodik. Ebből a nézőpontból a lassú, bürokratikus és konzultatív EU gyengének tűnik. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az erőközpontok sem éppen stabilak: a német kancellár a közelmúltban lezajlott választások következtében távozik, míg Franciaország sem éppen a politikai nyugalom szigete az utóbbi időszakban.

A Wall Street Journal megjegyzése szerint a hétfői találkozó felidézte az eurozóna 2011-12-es válságának legnehezebb időszakait, amikor az uniós kormányok végtelen éjszakákon át próbálták elérni a megoldást, de mindezek ellenére nem jutottak előbbre.

A szerdai rijádi béketárgyalás előtt még sok esemény zajlott, de Európa végül nem tudta érvényesíteni érdekeit, és nem tudott beleszólni a folyamatba. Trump viselkedése pedig, aki a háborús narratívát teljesen oroszbarát irányba terelte, valamint Zelenszkij éles kritizálása, nem mindig találta el a valóságos helyzetet, hogy finoman fogalmazzunk.

Az európai vezetők mostanra egy kicsit felkapták a vizet, miután eddig látványosan elkerülték a vitát Trumppal. Igaz, ezúttal sem mertek nyíltan belevágni a dolgok sűrűjébe. "Hiba és veszélyes dolog megkérdőjelezni Zelenszkij elnök demokratikus legitimációját" – jelentette ki Olaf Scholz szerdán este, anélkül, hogy egy szót is ejtett volna Trump nevével kapcsolatban.

Keir Starmer, a brit miniszterelnök, telefonbeszélgetést folytatott Volodimir Zelenszkijjel, amelyről a sajtónak készült emlékeztető szerint kifejezte támogatását Ukrajna demokratikusan megválasztott elnöke iránt. Starmer hangsúlyozta, hogy a háborús körülmények között a választások felfüggesztése teljesen érthető lépés, hasonlóan ahhoz, ahogyan azt a britek is tették a második világháború idején. Ugyanakkor Starmer óvatosan kezelte a Trump-féle kapcsolatokat is, kijelentve, hogy továbbra is mögött áll az Egyesült Államok által irányított erőfeszítéseknek, amelyek célja egy tartós béke megteremtése Ukrajnában, ezzel is megakadályozva Oroszország jövőbeli agresszióját.

A Politico gyűjtése szerint a dán kormányfő, Mette Fredriksen azt mondta, nem érti az amerikai elnök támadását Zelenszkij ellen, hiszen Zelenszij demokratikusan megválasztott vezető. Hasonlóképp nyilatkozott a svéd miniszterelnök, Ulf Kristersson és norvég kollégája, Jonas Gahr Støre is. A finn elnök, Alexander Stubb is kiállt Zelenszkij mellett, és azt mondta, "nagyon nem ért egyet" Trump ellentmondásos állításaival Ukrajnát illetően. Szerda este Donald Tusk lengyel kormányfő arról twittelt, hogy az Ukrajnára kényszerített kapituláció az egész nyugati közösség kapitulációját jelentené, annak minden következményével együtt. "És senkinek ne hagyjuk, hogy úgy csináljon, mintha ezt nem látná".

A Zelenszkij melletti kiállássorozat közepette szerdán Macron újabb találkozót tartott, de már kicsit tágabb körben, többen online csatlakoztak be a megbeszélésbe. Ezen 19 ország vezetője vett részt, köztük olyan nem EU-s országoké is, mint Kanada, Norvégia és Izland.

Macron állítólag határozottan kifejezte véleményét, hangsúlyozva, hogy elfogadhatatlan, ha az Egyesült Államok és Oroszország Európa sorsa felett egyeztetnek. Úgy véli, elengedhetetlen, hogy az ukrán fél is részt vegyen a tárgyalásokban, hiszen a konfliktust az oroszok kezdték. Ezen kívül Macron hangsúlyozta, hogy Kijev számára biztonsági garanciákra van szükség a jövőbeni stabilitás érdekében.

Európa válságüzemmódra való áttérése jól tükröződik abban, hogy a politikai diskurzusok helyszínéül a NATO szolgálna. Azonban, ahogyan Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter megjegyezte, a politikai vezetők krízishelyzetekben hajlamosak különböző kombinációkban tárgyalni egymással, beleértve a szövetségeseket és barátokat, ami végső soron kedvező fejlemény. Luuk van Middelar, a Brüsszeli Geopolitikai Intézet vezetője a Politicónak kifejtette, hogy a párizsi formula egyfajta "válságreagálási egységként" működik, amely ugyan nem hoz hivatalos döntéseket, de felvértezheti azokat a jövőbeni lépésekhez.

António Costa elnök nem hívta össze az Európai Tanács ülését, csupán az EU nagykövetek találkoztak kétszer a héten a Coreper ülés keretein belül, hogy megvitassák Ukrajna biztonsági helyzetét.

A Macron által vezetett második körös találkozó után, már csütörtök hajnalban a házigazda egy Twitter-bejegyzésben hangsúlyozta, hogy Ukrajna biztonsága kiemelt fontosságú, és hogy az országot be kell vonni a tárgyalásokba. Ezenkívül említette, hogy figyelembe kell venni az európaiak biztonsági aggályait is. Trump nevét csak egyszer említette a posztban, rámutatva, hogy Európa egyetértene azzal a nézettel, miszerint véget kell vetni Oroszország három éve tartó háborús tevékenységének.

Macron arra számít, hogy az európai országok akár már márciustól megemelik a védelmi költségvetésüket. Dánia élen jár, már szerdán közölték, hogy az erre költendő évi 5 milliárd dollárhoz két év alatt 7 milliárdot hozzácsapnak. Ursula von der Leyen mindenesetre már a müncheni konferencián bejelentette, hogy megkönnyítik az EU-s országoknak a védelmi büdzsék emelését azzal, hogy nem számolják bele a költségvetési hiányba, ha a 3 százalékos korlátról van szó.

Azért Európának sem feltétlen kell teljes pániküzemmódba kapcsolni, ha lehet hinni a Trump szélsőséges kirohanásait tompító nyilatkozatoknak. Andrzej Duda lengyel elnök például kedden tárgyalt Varsóban Trump ukrajnai és oroszügyi különmegbízottjával, Keith Kelloggal, aki állítólag azt mondta neki, hogy "egyáltalán nincs olyan amerikai szándék, hogy csökkentsék az aktivitásukat Európában, különösen nem a biztonságot és az amerikai katonák számát illetően". Rubio külügyminiszter pedig azt mondta hétfőn, hogy Európa is részese lesz "a valódi béketárgyalásoknak". Más kérdés persze, hogy kinek mit lehet elhinni az Amerika felől ömlő nyilatkozati káoszban.

Jövő héten Macron és Starmer Washingtonba látogat, hogy találkozzanak Trumppal. Ez a találkozó kétféleképpen értelmezhető: egyrészt Trumpra fokozódó nyomás nehezedik, hiszen a két európai politikus egymást támogatva lép fel, másrészt viszont rávilágít arra, hogy az EU-ban továbbra sincs olyan kiemelkedő vezető, aki egyedül képviselhetné a kontinens érdekeit.

Az Európai Unió hivatalosan csütörtökön érkezett el egy újabb fontos kijelentéshez, ha ezt ébredésnek lehet is nevezni. Stefan de Keersmaecker, az EU szóvivője a BBC-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Ukrajna a demokrácia megtestesítője, míg Oroszország, Putyin vezetésével, nem osztozik ezen az értékrenden. De Keersmaecker kiemelte, hogy az EU álláspontja világos és határozott: Zelenszkijt legitim módon választották meg szabad, tisztességes és demokratikus választások keretében. Az EU továbbra is Ukrajna kulcsfontosságú szövetségeseként áll ki, még akkor is, ha az ország nem tagja az unió családjának.

A kontinens jövőjéről szóló megbeszélésekben Magyarországnak nem nagyon osztottak lapot. Orbán Viktort sem különösebben foglalkoztatta az egész, a külföldi közönségnek szóló X-es posztjait végignézve elmúlt napokban a kormányfő a "globalista-liberális-Soros" civilszervezeteknek juttatott amerikai és EU-s pénzekkel volt elfoglalva, illetve az oroszbarát Milorad Dodik látogatására és a trumpista Tucker Carlson interjújára volt büszke.