Hogyan történik ez? Katalin nyugdíjának egyharmadát a végrehajtó vonja le.
A behajtók és végrehajtók sokszor azzal a céllal lépnek fel, hogy a jogi ismeretekkel nem rendelkező emberek pénzét megszerezzék, anélkül hogy valaha is bizonyítanák a tartozás valóságát.
Az asszony hiába használta ki a jogi keretek adta lehetőségeket, amelyek lehetőséget biztosítanának arra, hogy kiderüljön, valóban volt-e tartozása 1998-ban. A végrehajtási gépezet azonban megindult, és úgy tűnik, az igazságot félretéve, elviszi a budapesti nyugdíjas pénzét. Pedig az ügy számos gyenge ponttal rendelkezik, amelyek súlyosan megkérdőjelezik a folyamat jogszerűségét.
- Nem lehetett tartozásom a gázszámlákkal, hiszen 2013-ban eladtam azt a lakást. Az adás-vételi szerződéshez szükségem volt a gázművektől egy hivatalos dokumentumra, egy nullás igazolásra, amely tanúsította, hogy nem állok semmiféle elmaradással - mesélte az asszony a Blikknek. A gázművek 27 év elteltével most már nem tudják biztosítani ezt a dokumentumot, hiszen akkoriban még nem volt minden digitalizálva, így nem maradt másolat a nullás igazolásról.
Radványi Katalint nem olyan fából faragták, aki csak úgy hagyja magát kizsebelni. Utánanézett, milyen lehetőségei vannak, és ellentmondással élt. Ez egy jogi formája annak, hogy a másik féllel hivatalosan közöljük, márpedig nincs tartozásunk. Ha a postai küldeményt valamilyen oknál fogva nem sikerült átvenni és az "nem kereste" jelzéssel lett visszaküldve, akkor már a végrehajtás alatt rendkívüli ellentmondás a hivatalos út neve.
Zavaczky Márk ügyvéd, végrehajtási jogi szakjogász elmagyarázta miért fontos ez a jogi lépés.
A bíróság csupán ebben a szituációban képes megvizsgálni, hogy fennáll-e tartozás vagy sem. Amennyiben valaki elmulasztja, hogy 15 napon belül benyújtsa az ellentmondását, a követelés jogerőssé válik anélkül, hogy bárki ellenőrizte volna annak jogszerűségét. Ennek következményeként a végrehajtó rendszerint inkasszózza a bankszámlát - fejtette ki a szakértő.
Az ügyvéd véleménye szerint több tényező is közrejátszhatott abban, hogy Katalin nyugdíját ilyen gyorsan letiltották. Elképzelhető, hogy már túllépte a 15 napos határidőt, vagy esetleg valamilyen adminisztratív hibát követett el – akár csak egy gondolatjel vagy vessző elhelyezésével kapcsolatos kisebb tévedés is elegendő lehet. Az is lehetséges, hogy nem a megfelelő címre juttatta el az ellenmondását.
A budapesti nyugdíjas lehetősége most az, hogy fél éven belül perújítást kezdeményez. Már ha van hozzá lelkiereje.
A hasonló helyzetbe került honfitársaink többsége az ügyvéd szerint nem megy a jogi vitákba, hanem fizet már akkor, ha kap egy felszólító levelet akár több tíz évvel ezelőtti, visszakereshetetlen tartozásról, vagy csak beletörődik, hogy a végrehajtó letiltja a fizetését, nyugdíját az állítólagos adósság fejében. Pedig könnyen lehet, hogy a behajtó vagy a végrehajtó kezébe nincs is semmi dokumentum, ami igazolná a tartozást.
A jogi ismeretekkel nem rendelkező átlagemberek pénzére pályázó intézményesített rendszer lényege abban rejlik, hogy a követeléskezelő cégek masszív csomagokban szerzik be közműszolgáltatóktól, valamint más szolgáltatóktól azokat az ügyféladatokat, akik valamilyen okból adósi státuszba kerültek. Ezt követően közjegyzőket és végrehajtókat vonnak be, és a legtöbb esetben sikerrel érvényesítik igényeiket.
Zavaszky Márk egyik ügyfele kapcsán felmerült egy érdekes ügy: egy 1996-os westeles mobilszámla kifizetését próbálták meg kamattal együtt behajtani, amelyet állítása szerint az ügyfél édesanyja soha nem kapott meg Esztergomban. Az ügyvéd ellentmondást nyújtott be, aminek következményeként az ügy automatikusan bírósági eljárássá alakult. E helyzetben a követeléskezelő végül visszalépett a pertől, mivel a követelés már többszörösen elévült, így a bíróságon semmiféle győzelmet nem érhettek volna el.
