Falus András, a neves szakértő, az új Nobel-díjasok kapcsán kiemelte, hogy a gyógyszeripar most különös figyelmet fordíthat az autoimmun betegségekre, és új hatóanyagok felfedezésére összpontosíthat. Ez a terület különösen izgalmas lehetőségeket tartogat,
Három kutató megosztva kapta az idei orvosi Nobel-díjat az immunrendszer kapcsán tett felfedezéseikért. Falus András Széchenyi-díjas immunológus professzor az InfoRádióban elmagyarázta a kutatások jelentőségét.
Idén az orvosi-élettani Nobel-díjat három kiemelkedő kutató, Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi kapja, akik a perifériás immuntolerancia területén végzett munkájukért érdemelték ki a rangos elismerést. A Nobel-bizottság indoklása szerint e három tudós felfedezte az immunrendszer védelmi mechanizmusainak kulcsszereplőit, a szabályozó T-sejteket, amelyek alapvető szerepet játszanak abban, hogy megakadályozzák immunsejtjeink önmagunk elleni támadását. Felfedezéseik jelentős ígéreteket hordoznak az autoimmun betegségek kezelésében, a rákterápiák hatékonyságának növelésében, valamint a súlyos szövődmények megelőzésében őssejtátültetéseket követően. A bejelentés során elhangzottak szerint ezek az eredmények új utakat nyithatnak a jövőbeli orvosi kezelések előtt.
"Az immunrendszer egy rendkívül dinamikus és összetett hálózat, amelynek alapvető feladata, hogy azonosítsa és felszámolja a kóros fertőzéseket, valamint a kóros sejtátalakulásokat, mint például a rákot. Emellett képes úgy inaktiválni ezeket a veszélyeket, hogy ezzel megakadályozza a fertőzések vagy a kóros sejtosztódás által kiváltott egészségügyi problémák kialakulását. Az immuntolerancia fogalma arra utal, hogy az immunrendszer képes tolerálni bizonyos anyagokat, ezzel megelőzve, hogy az aktív védekezés autoimmun reakcióvá fajuljon, vagyis hogy a saját sejteket és szöveteket támadja meg. Ez az immuntűrés vagy immuntolerancia egy különleges védelmi mechanizmus, amely megóv minket az autoimmunitás veszélyeitől" – magyarázta el a fogalmak lényegét Falus András az InfoRádióban.
Az immunológiai kutatások során egy különleges T-sejt típusra bukkantak, amely nem a klasszikus végrehajtó szerepet tölti be, hanem reguláló funkcióval bír. Ezek a reguláló T-limfociták kulcsszerepet játszanak az autoreaktív T-sejtek gátlásában, így segítve a szervezetet abban, hogy megakadályozza a saját sejtekkel szembeni támadásokat. Shimon Sakaguchi, a Nobel-díjas japán tudós, a nyolcvanas években fedezte fel ezeket a sejtek, melyek jelentős gátló hatással rendelkeznek az elvileg veszélyes autoreaktív T-sejtekkel szemben. E felfedezés új perspektívákat nyitott meg az immunológiai betegségek megértésében és kezelésében.
A másik két kutató egy különleges gént azonosított, amely a reguláló T-sejtek, vagyis a T-reg sejtek működésében játszik meghatározó szerepet. A professzor hangsúlyozta, hogy ezt a felfedezést alapos kísérletezéssel érték el: különféle kísérleti állatok, például egerek esetében megfigyelték, hogy ha ez a gén károsodik vagy nem működik megfelelően, akkor a reguláló T-sejtek aktivitása csökken. Ennek következményeként nem képesek megfékezni a végrehajtó autoreaktív T-sejtek működését, ami számos autoimmun betegség kialakulásához vezet.
Falus András kifejtette, hogy milyen szerepet játszhatnak ezek a kutatások a gyógyszergyártás területén.
A gyógyszeripar jelenleg olyan hatóanyagok felfedezésén dolgozik, amelyek képesek fokozni a T-reg sejtek aktivitását, vagy akár növelni a számukat, ezzel segítve az autoimmun betegségek elleni küzdelmet.
"Természetesen fontos, hogy ne korlátozzuk túlságosan a szervezetet, mivel ez a normális immunválasz működését is veszélyeztetheti" - hangsúlyozta Falus András, Széchenyi-díjas immunológus professzor az InfoRádióban.
