Forróság önti el a világot? Ne hagyjuk, hogy a hőkupola körüli pánik eluralkodjon rajtunk!

Furcsa meteorológiai kifejezés kezdett terjedni futótűzként a hétvégén. A hőkupola kapcsán sokan hőséghullámra és extrém időjárásra számítanak - de vajon valóban ez vár ránk? Egy szakértő most tiszta vizet önt a pohárba.

A hétvégén olyan gyorsan terjedt el a hír, mint egy futótűz, hogy hőkupola érkezik hazánkba, és ezzel együtt az igazi kánikula is beköszönt. Az általunk megkérdezett meteorológus elmondta, hogy egy félreértés következtében keletkezett egy pontatlan információ, amely aztán álhírként kezdett el szárnyra kapni a médiában.

Az elmúlt hetekben, a kánikula közeledtével újra felkapott kifejezéssé vált a "hőkupola" kifejezés a magyar sajtóban. A jelenség azonban nem feltétlenül ott és úgy jelentkezik, ahogyan azt sokan gondolják - figyelmeztet Tóth Tamás meteorológus. Szerinte a sajtó gyakran félreértelmezi vagy túlságosan is leegyszerűsíti a szakmai fogalmakat.

Magyarország területén nem található hőkupola.

A kifejezés vonzó és könnyen értelmezhető, de éppen ezért könnyen félre is érthető. A "hőkupola" szó sokkal közvetlenebb és vizuálisabb, mint a "magassági gerinc" vagy az "anticiklon", ami miatt fennáll a félreértés kockázata. Tóth Tamás meteorológus hangsúlyozza, hogy jelenleg az ország felett nem alakult ki ilyen típusú légköri jelenség. Ha néhány napig melegebb az idő a megszokottaknál, az még nem indokolja a hőkupola kifejezés használatát. A hőkupola fogalmának része a tartósság is: csak akkor beszélhetünk róla, ha a forró, stabil időjárás huzamosabb ideig fennáll, és nincs olyan légköri mozgás, amely megzavarná ezt az állapotot - tájékoztatott minket a szakértő.

- Az a gond, hogy ha valaki a külföldi sajtóból lát egy ilyen kifejezést, és minden háttértudás nélkül próbálja alkalmazni a magyar helyzetre, abból könnyen születhet álhír- fogalmazott a szakértő. Hozzátette: az elmúlt időszakban megszaporodtak az időjárással kapcsolatos félrevezető hírek, amelyeket a meteorológusok már-már futószalagon kénytelenek cáfolni.

A hőkupola lényegében egy olyan légköri jelenség, amely a meleg levegő felhalmozódásához vezet, és ezzel jelentős hatással van az időjárásra. Az ilyen kupolák gyakran tartós meleg időszakokat okoznak, amelyek a csapadékhiány és a szélsőséges hőmérsékletek kialakulásához vezethetnek. E jelenség során a levegő rétegeződése és a légnyomás különbségei játszanak kulcsszerepet, ami a klímaváltozás hatásait is felerősítheti. A hőkupola tehát nem csupán egy meteorológiai esemény, hanem a globális felmelegedés következményeinek egyik szembetűnő megnyilvánulása is.

A "hőkupola" kifejezés viszonylag friss érkezett a meteorológiai terminológia világába. Míg a laikusok számára ez a fogalom egy könnyen elképzelhető, drámai képet fest egy forró légtömegről, amely kupolaként terül el egy adott terület felett, a szakkifejezés hivatalos használata csupán néhány évre nyúlik vissza. Az Amerikai Meteorológiai Társaság (AMS) például 2021-ben iktatta be a "heat dome" kifejezést a hivatalos szótárába, ezzel is bővítve a meteorológiai diskurzus szókincsét.