Újabb fejlemények a csongrádi földrengés kapcsán: a megdöbbentő robaj után szakértők kezdtek el nyomozni az esemény körülményei után.

A Vértesi és Csákberényi szeizmogramok is rögzítették az eseményeket, amelyek keddre virradó éjszaka zajlottak Magyarországon. Csongrád-Csanád vármegyében a lakosokat recsegő-ropogó hangok ébresztették fel, miután egy földrengés rázta meg a környéket Csongrád városának közelében. Cikkünkben bemutatjuk a földmozgás pontos helyét, az első szakértői reakciókat, valamint a helyiek élményeit is.

A Komárom-Esztergom vármegye szomszédságában található csákberényi szeizmogram a közelmúltban rögzítette a Csongrád térségét érintő földrengést, amely keddről szerdára virradó éjszaka történ. Az esemény erejét nemcsak a dél-alföldi településen tapasztalták, hanem Szegeden is sokan rémülten ébredtek a földmozgás zajaira és az üvegek recsegésére. Gyomaendrőn is érezhető volt a lökéshullám, ami tovább fokozta a lakosság aggodalmát. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium adatai szerint a földrengés magnitúdója 4,1 volt. Érdekesség, hogy hazánkban legutóbb 2025 februárjában az ácsi földrengés okozott hasonlóan érzékelhető mozgásokat, amelyek a műszereket is megmozdították.

Mitől van földrengés? És miért volt most Csongrádon?

Ha nagyon egyszerűen akarjuk megfogalmazni: amikor a kőzetlemezekben és azok határán feszültségek formájában felhalmozott energia felszabadul és rugalmas hullámok keletkeznek, abból lesz a földrengés, ugyanis ezek a hullámok a különböző határfelületeken, mint például a földköpeny és a mag határán visszaverődnek vagy törést szenvedve haladnak tovább. Mint azt a Vértesben is mérhető karibi földrengéskor írtuk, a hullámoknak Ezeknek alapvetően két típusa van:

A térhullámok olyan jelenségek, amelyek a tér időbeli és térbeli változásait hordozzák. Ezek a hullámok nem csupán a fizikai világban, hanem a gondolkodás és a tudományos megértés területén is izgalmas kihívásokat jelentenek. A térhullámok dinamikája révén új perspektívák nyílhatnak meg előttünk, lehetővé téve, hogy mélyebben belemerüljünk a világ működésének rejtelmeibe. Az ilyen hullámok vizsgálata nem csupán elméleti érdeklődést kelt, hanem gyakorlati alkalmazásokhoz is vezethet, például a kommunikációs technológiákban vagy a gravitációs hullámok kutatásában. Az univerzum titkai iránti vágyunkat a térhullámok tanulmányozása csak tovább fokozza.

* valamint a felszíni hullámok.

A térhullámok a dimenziók végtelenjében szétáramlanak, míg a felületi hullámok a felszín vonalán, mint egy tánc, követik a kontúrokat.

Ez már nem az első földmozgás, ami mostanában bekövetkezett.

Az éjszaka folyamán Csongrád térségében ismét földrengés rázta meg a környéket, ami már nem az első eset az utóbbi időszakban. Dr. Győri Erszébet szeizmológus tájékoztatása szerint, az obszervatórium hivatalos weboldalán közzétett információk alapján, október 22-én, hajnali 0:50-kor egy 4,1-es magnitúdójú rengés történt a délkeleti megyénkben. Az eddigi jelentések szerint azonban károkról nem érkezett értesítés egészen hajnali két óráig.

A Délmagyar részletes tájékoztatást nyújtott a térség nyári eseményeiről, amikor 3-as erősségű földrengés rázta meg a környéket. Azóta, néhány napon belül, a föld többször is mozgásba lendült. A Kövesligethy obszervatórium közleménye szerint, amit közösségi média felületeiken is közzétettek, a legutóbbi földrengés rendkívül közel esett a nyári csongrád-csanádi rengéssorozathoz. Jelenleg még folyamatban van a vizsgálat, hogy az október 22-én történt éjszakai rengés összefüggésben áll-e a korábbiakkal, valamint hogy van-e kapcsolata a hazánkban ismert, aktív struktúrákkal, úgynevezett szerkezeti vonalakkal.