Gyárfás-ügy: egy jogerős ítélet tanulságai A Gyárfás-ügy körüli események és a nemrégiben hozott jogerős ítélet számos kérdést vet fel a jogi szakma, a média és a társadalom számára. Az ügy, amely évek óta foglalkoztatja a közvéleményt, nem csupán a bíró

A fenyő-gyilkosság ügyében felbujtóként, előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés vádjával jogerősen elítélt Gyárfás Tamás a börtönbe vonulása előtt néhány héttel, széles körű nyilvánosságot vonva magára, minden lehetséges fórumon magát az igazságszolgáltatás áldozataként állította be. Ártatlanságát hangoztatva, határozottan megkérdőjelezte a Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét, amelyet tévesnek minősített.

Természetesen minden elítélt jogosult arra, hogy véleményezze az ítéletét. Azonban a Fenyő-ügy esetében érdemes alaposan és részletesen megvizsgálni a bíróság nyilvános indoklását, hiszen ez alapján érthetjük meg, milyen bizonyítékok és érvek vezettek a jogerős döntés meghozatalához. A folyamat alapos elemzése segíthet feltárni a bírósági eljárás mögött húzódó összetett tényezőket is.

Utóbbi kapcsán fontos megemlíteni, Gyárfás az 1990-es évek közepétől ismerte a magyar alvilág egyik legrettegettebb figuráját, többek között az Aranykéz utcai robbantás miatt elítélt Portik Tamást. Az akkor a húszas éveiben járó fiatalember és a legfelsőbb politikai körökbe is bejáratos médiamogul útja egy Gellért-hegyi villa miatt futott össze, amit Portik bérelt Gyárfástól 1994-től egy évig. A már akkor is különböző bűncselekményekből jómódúvá vált Portik ebben az időszakban cégével, az Energollal az olajbűnözésből hatalmas vagyonra tett szert. A köztük lévő emberi viszony a bérlés után is megmaradt. Ez kiderül azokból a 2018 végén lefoglalt hangfelvételekből, melyeket Portik rögzített a 2000-es évek közepén kettejük beszélgetéséről. Portik a 90-es évekbeli találkozásaikról nem készített felvételt, vagy pedig még nem találták meg azokat.

A hangfelvételen Portik többször is említi az 1998-as emberölést, azt állítva, hogy Fenyő János médiacézár likvidálását Gyárfás parancsára hajtotta végre. A felvételeken Gyárfás soha nem ismerte el egyértelműen ezt a vádaskodást, ám a válaszadás elől gyakran kitért, és nem mindig adott határozott cáfolatot. Érdekes, hogy Gyárfás másik alvilági kapcsolata Tasnádi Péter volt, de erről a témáról majd később bővebben is szót ejtünk.

Visszatérve az ítélethez, abban pontosan levezették, hogy milyen konfliktusok voltak a felek között. A legnagyobb nyilvánvalóan a Nap-kelte körüli harc volt, amit Fenyő mindenképp meg akart szerezni Gyárfástól. A bíróság jogerős határozata azt mondta ki, hogy Gyárfás Tamás Portik segítségével ölette meg nagy üzleti riválisát, Fenyő Jánost. A bíróság szerint ez úgy történt, hogy amikor Portik Tamás az ügyben lefoglalt, korábban általa a 2000-es évek közepén rögzített hangfelvételek (amiben múltbéli eseményekről is beszélnek) szerint Fenyőre utalva egy mutató mozdulatot tett, majd megkérdezte Gyárfástól, hogy "szétb...sszuk", utóbbi széttárta a kezét, ezzel pedig jóváhagyta, hogy Portik megölesse üzleti ellenségét.

Azonban ennek a hangfelvételnek két kiemelkedően fontos eleme van, amelyeket a bíróság kiemelten mérlegelt. Gyárfás állítása szerint a két beszélgetésből egy harmadikat fabrikáltak, hiszen az egyik a Fenyő-ügyről, míg a másik, hónapokkal később rögzített, az ellene 1996-ban indított áfacsalási ügyet érinti. Ezen ügy kapcsán tette le a kezét és hagyta jóvá Portik elképzelését.

A bíróság indokolása alapján arra a megállapításra juthatunk, hogy bár a két párbeszéd térben és időben eltér, a tartalmuk mégis azonos. Mindkettő egyetlen, fontos múltbeli eseményre összpontosít: Fenyő János halálára.