Fedezd fel a csodálatos Öreghavas gyönyörű tájait egy izgalmas, gyerekbarát túra keretében! A természet varázslatos világában sétálva a legkisebbek is felfedezhetik a környék rejtett kincseit, miközben játékos feladatokkal és érdekes mesékkel színesítjük
Augusztus 9-én, a napfényes reggel csalogató fényében indultunk felfedezőutunkra. Az útvonalunkat a következők alkották: Buszkát, Zengőkövek, Jára forrásai, majd végül az Öreghavas. Velünk tartott Linda, a kutyus, aki lelkesen kísérte csapatunkat. Néha az élen futott, néha pedig visszasétált, hogy támogassa a lemaradókat, igazi hűséges túratársként.
A természet minden sarkában gazdagon terítette az ajándékait: a zamatos áfonya és a lédús málna bokrok fellebbentették a gyerekek kíváncsiságát. A tőzegáfonya is bőven akadt – éppen most kezdett érni, így csak óvatosan kóstolgattuk, hogy megőrizzük a varázsát.
Ahogy a Zengőkövek irányába haladtunk, egy lenyűgöző élőhelyen, egy tőzeglápon keltünk át, amely természetes módon alakult ki: a felhalmozódott, részben lebomlott növényi anyagokból létrejött mohos talaj olyan volt, mint egy hatalmas víztároló szivacs. Lépéseink alatt a talaj enyhén "rugózott", mintha az is reagált volna a mozgásunkra. Amikor végre megérkeztünk a Zengőkövekhez, megálltunk egy kicsit pihenni. Szemeink elé tárult az Aranyos-völgy lélegzetelállító panorámája: csodásan kirajzolódott előttünk Bélavára, a Vultureasa, a Zsidovina, a Bedellő, valamint az Aranyosbánya feletti ülepítők, továbbá Verespatak amfiteátrum formájú kültéri bányája. A gyerekek fantáziája szárnyra kapott, különféle történeteket szőttek a varázslatos táj ihletésére.
A havasi legelők csendes varázsában, a Jára forrásai felé indultunk, ahol a friss, hűs hegyi víz várta, hogy megtölthessük kulacsainkat. A kristálytiszta vizű patakocskák vízhozama sajnos feleakkora, mint az előző években, ami arra figyelmeztet, hogy a természet változik. Az erdő szélétől csupán egy kőhajításnyira, egy fenyves mélyén rejtőzik egy mesés menedékhely. Néhány barátunk máris a fenyőfából készült faágyra heveredett, élvezve a természet közelségét. Itt hosszabb szünetet tartottunk, miközben térképeket böngésztünk, baráti beszélgetéseket folytattunk, a gyerekek pedig szabad szellemükben bóklásztak, boldogan szedegetve a málnát és áfonyát, amit a természet kínált.
A ragyogó időjárásnak köszönhetően csodálatos panoráma tárult elénk a környező tájra: sikerült beazonosítanunk néhány ikonikus csúcsot és tájegységet, mint például a Székelykőt, a Vidalykőt, a Bedellőt, illetve a lenyűgöző Tordai-hasadékot. Külön öröm volt látni, ahogyan a gyerekek izgatottan figyelték a táj vonásait, büszkén mesélve arról, hol jártak már. Többeknek örömteli meglepetés volt, hogy felfedezhették a buszkáti sípályát nyári fényében, ahol a téli síelés izgalma mellett most a zöldellő lejtő szépsége is lenyűgözte őket.
A napot jól előkészített meglepetés koronázta meg: egy hatalmas, jéghideg görögdinnye! Gondos kezek már a túra elején elásták egy fenyő alá, így mire visszaértünk, a dinnye hidegen várta a csapatot. Igazi hűsítő jutalom volt ez a forró nyári nap után.
A túra körülbelül 13 km hosszú volt, és 400 méteres szintemelkedéssel bírt – éppen annyi, hogy alaposan megmozgassa a 24 fős csapatot, de ne fárassza el túlságosan senkit. Olyan volt, mint egy frissítő koktél, jó barátokkal a nyári napsütésben. Már alig várom a következő kalandot!
