Hankó Balázs: Hosszú idő elteltével végre létrejön a román-magyar kulturális keretmegállapodás

Hankó Balázs a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) Kulturális sokszínűség és megmaradás című kerekasztalbeszélgetésen kiemelte az együttműködésnek azt a pontját, amely elismeri, hogy a két országban élő nemzeti kisebbségek a társadalom szerves részét képezik és kulturális támogatásukat minden eszközzel meg kell valósítani.

A miniszter szerint egy olyan történelmi lépésre készülnek, amely "a kultúránkat, identitásunkat megvalósítja és a mindennapok részévé teszi". A két tárca közötti együttműködés 2025-től 2030-ig terjedő időszakra vonatkozik - ismertette a miniszter.

Demeter András, a román Kulturális Minisztérium tárcavezetője hangsúlyozta, hogy a kultúra nem az intézményekben születik, az állam csak keretet adhat és eszközökkel járulhat hozzá a kultúrához. Hozzátette: az alapjaiban átgondolt kulturális keretmegállapodást a tervek szerint ősszel írják majd alá.

Demeter András megfogalmazása szerint a kultúra a Kárpát-medencében - akár tudatában vagyunk, akár nem - összekapcsol minket. Ahhoz, hogy az Európai Unión belül hatékonyabban érvényesíthessük a hangunkat, elengedhetetlen, hogy a régió országai között szorosabbra fűzzük a kapcsolatokat. Ha sikerül megerősítenünk ezt a "közös hangzást", akkor a távolabbi földrajzi kihívásokkal is könnyebben megbirkózhatunk.

Hankó Balázs véleménye szerint Közép-Európában könnyebb a közös munka, mint Nyugat-Európában. Úgy fogalmazott, hogy itt az emberek "két lábbal állnak a földön", ami a mindennapok realitásait tükrözi. Kiemelte, hogy a kulturális tisztelet és az egymás iránti megbecsülés a közös történelem és a régió sajátos együttélési formái révén alakult ki, ami alapja lehet a harmonikus együttműködésnek.

Hankó Balázs rámutatott, hogy hamarosan megkezdődik a magyar-szerb kulturális évad, amely kiváló lehetőséget kínál arra, hogy felfedezzük a két ország népi kultúrájának gazdag közös hagyományait. A miniszter véleménye szerint ezen közös elemek újfajta rendezési alapként szolgálhatnak a Közép-Európában élő nemzetek között, lehetővé téve, hogy alapvető kérdésekben kölcsönös tisztelettel közelítsenek egymás felé.

Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke kiemelte az összefogás fontosságát. Arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad egymással szembenállóan viselkednünk, hanem inkább egymás támogatására és megértésére kell összpontosítanunk, hogy jobban átláthassuk a másik élethelyzetét.

Hankó Balázs véleménye szerint elengedhetetlen, hogy ne csupán védekező álláspontot képviseljünk, hanem aktívan formáljuk a jövőt, amelyet a kulturális finanszírozás révén érhetünk el. Magyarország a kulturális támogatások terén az uniós átlag kétszeresét fekteti be, és tudatosan arra törekszik, hogy minden egyes támogatás és pályázat határok nélkül, a teljes nemzet javát szolgálja. "Ezzel nemcsak a magyar kultúra erejét növeljük, hanem vonzóbbá is tesszük azt" - emelte ki a miniszter.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a közösségek támogatása elengedhetetlen, és "azt a fajta szabadságot kell megteremteni, amely elősegíti az ott élő közösségek fejlődését". Kiemelte példaként a Múzeumok Éjszakáját, amely mára már a teljes Kárpát-medence területére kiterjedő eseménnyé nőtte ki magát, és amelyen egyetlen éjszaka alatt 337 ezer érdeklődő vett részt.

Hankó Balázs kiemelte az oktatás szerepének jelentőségét, amely révén a kultúra szervesen beépül a mindennapjainkba. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) immár negyed évszázados fennállását ünnepli, és a magyar egyetemi hálózat fontos tagja. Hangsúlyozta, hogy az oktatás igazi magyar jellege abban rejlik, ha „az identitása, a szíve és a lelke magyar”. A tárcavezető rávilágított arra, hogy a külhoni egyetemek számára az új, nyitott ösztöndíjrendszer egyre bővülő lehetőségeket kínál. A magyar identitás erősítése érdekében a közeljövőben célul tűzték ki a külhoni ösztöndíjak számának 40%-os növelését, valamint a finanszírozásuk megduplázását.

Demeter András egyetértett abban, hogy a kulturális örökséget úgy tudják a legjobban megvédeni, ha népszerűsítik. A kultúra az életünk szerves része, az ember pedig a mindennapi életében csak értékek mentén tud létezni - mutatott rá.