Hihetetlen, de valós tény: a magyar megtakarítások az európai élvonalba emelkedtek, és az MNB meglepő statisztikákat tárt fel – olvasható a Pénzcentrum oldalán.
A Magyar Nemzeti Bank legújabb jelentése a hazai háztartások megtakarítási szokásait és pénzügyi helyzetét elemzi. A sajtótájékoztatón közzétett adatok alapján elmondható, hogy a magyar lakosság pénzügyi megtakarítása nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó. Emellett a befektetési portfóliók fokozatosan egyre változatosabbá válnak. Banai Ádám, az MNB főközgazdásza kiemelte, hogy a magas megtakarítási ráta nem csupán kedvező makrogazdasági szempontból, hanem azt is jelzi, hogy a háztartások egyre tudatosabban kezelik pénzügyeiket.
A Magyar Nemzeti Bank legújabb jelentése alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi megtakarítása az utolsó évtized során átlagosan a GDP 6%-át tette ki. Ennek következtében a nettó pénzügyi vagyon a GDP 114%-ára nőtt. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a lakosság pénzügyi megtakarítása és vagyona nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is figyelemre méltóan magasnak számít.
A jegybank legfrissebb elemzése szerint az elmúlt évtized végéig a háztartások megtakarításai elsősorban betétekben és állampapírokban koncentrálódtak. Az utóbbi évek tendenciái azonban azt mutatják, hogy a befektetési alapok és a külföldi eszközök egyre nagyobb szerepet kapnak a pénzügyi portfóliókban. 2013 óta a részvényalapok, valamint az inflációval indexált állampapírok hozamai emelkedtek a legmagasabb szintre, azonban az MNB figyelmeztet, hogy bizonyos eszközök nem tudták megőrizni reálértéküket.
A jegybank legfrissebb jelentése hangsúlyozza, hogy az utóbbi egy év során a forintban denominált befektetések hozamai kedvezőbben alakultak, mint a hasonló devizabefektetések. Ezen kívül, 2017 és 2024 között jelentős növekedés figyelhető meg: az érintett háztartások aránya 50 százalékról 67 százalékra emelkedett, amelyek már rendelkeznek valamilyen formában pénzügyi vagyonnal.
Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank főközgazdásza kiemelte, hogy Magyarország háztartásainak pénzügyi vagyona nemcsak hazai, hanem nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltóan magas. A régióban az ország a cseh pénzügyi helyzethez hasonlóan helyezkedik el, a legjobbak között található.
Banai rámutatott, hogy a magyar háztartások vagyonszerkezete némileg különbözik a szomszédos országokétól: míg a bankbetétek aránya alacsonyabb, a kötvényeké viszont magasabb, ami elsősorban a lakossági állampapírok széleskörű elérhetőségének tudható be. Emellett a részvénybefektetések aránya továbbra is viszonylag csekély, ami nem csupán magyar jelenség, hanem egy szélesebb európai trend része is.
A főközgazdász véleménye szerint Magyarországon a pénzügyi vagyon eloszlása nem mutat kiugró eltéréseket: a megtakarítások jelentős hányada a legfelső jövedelmi decilishez kerül, ami összhangban áll a környező országok trendjeivel is.
Az utóbbi tíz évben a magyar háztartások pénzügyi tartalékai számottevően gyarapodtak, ami részben az eszközök értéknövekedésének tudható be. Banai véleménye szerint a magas megtakarítási arány gazdasági értelemben is előnyös, hiszen hozzájárul a fogyasztás stabilizálásához a nehezebb időszakok során.
Az utóbbi évek során a likvid eszközök, mint például a banki betétek és értékpapírok, arányának növekedése figyelhető meg, ami azt jelenti, hogy a lakosság megtakarításainak egyre jelentősebb része vált könnyen hozzáférhetővé. Ezzel párhuzamosan a korábban domináló állampapírok és betétek szerepe csökkent, míg a befektetési alapok jelentősége nőtt, ami sokszínűbb és diverzifikáltabb portfóliók kialakulásához vezetett.
Banai megállapítása szerint a magas inflációs időszakokban a háztartások egyre inkább tudatosan kezelik pénzügyeiket, és csökkentik a nem kamatozó eszközök arányát. Ez a tendencia szerinte a pénzügyi tudatosság fejlődését tükrözi, ami kedvező változásnak számít.
