Idén elindulhat a Budapesti Zöld Panelprogram, amely lehetőséget teremt arra, hogy a főváros panelházai környezettudatosabbá váljanak.

Március 6-án minden az ESG-szempontokról, az azoknak való megfelelésről, a zöld átállás gyakorlatairól fog szólni. A legújabb ESG konferenciánk részletei a linken.

A társasházak korszerűsítése a város gazdasági életére is pozitív hatással lehet, hiszen a felújítások számos foglalkoztatási lehetőséget is biztosítanak. Fontos kiemelni, hogy az energiahatékonyság nemcsak a kibocsátásokat és költségeket csökkenti, hanem javítja az alkalmazkodást például az olyan klímaváltozási hatásokhoz, mint az egyre gyakoribb és hosszabb hőhullámok, vagy az egyes klímaforgatókönyvekben előre jelzett extrém hideg telek.

A Budapesti Klímaügynökség, amelyet a Fővárosi Önkormányzat hozott létre, arra törekszik, hogy elindítson egy olyan energiahatékonysági felújítási mozgalmat, amely figyelembe veszi a társadalmi érzékenységet és a közösségi igényeket. Céljuk, hogy támogassák a fenntartható fejlődést és hozzájáruljanak a főváros zöldebbé tételéhez, miközben a helyi lakosok számára is előnyöket biztosítanak.

Az ügynökség ebben az évben elindít egy különleges kísérleti programot, amely Budapest Zöld Panelprogram néven vált ismertté.

Ennek keretében ipari technológiával épült társasházak felújítása történhet meg, melyhez a főváros egy 5 milliárd forintos, vissza nem térítendő támogatási alapot hoz létre a programba beszálló kerületi önkormányzatokkal összefogva.

A Városkutatás Kft. által végzett, kétezer lakástulajdonos bevonásával készült kutatás rávilágít, hogy a felújítási folyamatokat számos tényező hátráltatja a lakók szemszögéből. A tulajdonosok gyakran eltúlozzák ingatlanjaik műszaki állapotát, és nem rendelkeznek reális ismeretekkel azok energetikai jellemzőiről. Ez a félreértés késlelteti a felújítási munkálatokat, miközben a legtöbb társasház még mindig jelentősen elmarad a jelenlegi hazai és EU-s energiahatékonysági normáktól. Továbbá, a rezsicsökkentés következtében kialakult alacsony energiaárak jelentősen csökkentik a lakók felújítási kedvét, és a 2022 augusztusi rezsicsökkentés mérséklésének hatása is elhanyagolható e téren.

A 2022-23-as időszakban tapasztalható drámai infláció jelentős mértékben megrendítette a lakástulajdonosok anyagi stabilitásába vetett bizalmát, és alapjaiban változtatta meg prioritásaikat. A mindennapi kiadások fedezése sokkal nagyobb szerepet kapott, mint a hosszú távú befektetések tervezése. Gerőházi Éva, a Városkutatás munkatársa, kiemelte, hogy a legfrissebb felmérésünk eredményei azt mutatják, hogy noha tudomásul vesszük, hogy a többlakásos ingatlanok 98%-a nem felel meg az energetikai normáknak, a lakástulajdonosok csupán egyharmada érzi úgy, hogy szükséges lenne energetikai korszerűsítéseket végrehajtani, és csupán minden tizedik hajlandó ezért anyagilag is hozzájárulni.

Magyarországon a többlakásos épületek felújítási programjai sajnálatos módon háttérbe szorultak a közpolitikai diskurzusban, míg a szomszédos országokban, mint Bulgária és Románia, éppen ezek a projektek élvezik az állami támogatásokat. Ezen országok jelentős összegeket, euro milliárdokat fektettek be – főként uniós forrásokból – a lakóépületek komplex energetikai korszerűsítésébe, vissza nem térítendő támogatások formájában. Míg ezek a támogatási rendszerek klímavédelmi és társadalmi szempontból egyértelműen előnyösek, gazdasági fenntarthatóságuk komoly kérdéseket vet fel. Hiszen a gyakran 80-100%-os támogatási arány mellett a beruházások valós piaci értéke és hosszú távú fenntarthatósága erősen megkérdőjelezhető.

A 2000-es évek elején elindított Panelprogram Magyarországon komoly segítséget nyújtott az iparosított technológiával készült lakások korszerűsítéséhez. Ennek keretében több százezer otthon hőszigetelése, nyílászáróinak cseréje és fűtési rendszereinek modernizálása valósult meg. Ezek a fejlesztések nemcsak az energiafogyasztás csökkentésében játszottak kulcsszerepet, hanem a lakók rezsiköltségeinek mérséklésében és az ingatlanok piaci értékének növelésében is jelentős hatással voltak. Bár a Panelprogramot illetően jogos kritikák is megfogalmazhatók, az tény, hogy a 2000-es évek vége óta nem indult el hasonló méretű és átfogó kezdeményezés. Ennek következtében a társasházak energiahatékonysági felújítása, amely létfontosságú lenne a fenntarthatóság és a modernizáció szempontjából, jelentős támogatás nélkül maradt, ami aggasztó helyzetet teremtett a lakóközösségek számára.

A kormány 2050-re kitűzött célja, hogy Magyarország klímasemlegessé váljon, elengedhetetlenül magában foglalja a társasházak felújítását és korszerűsítését is. "Épületeink, köztük a társasházak, a városi infrastruktúra alapvető elemei. Fejlesztésükhöz helyi és központi kormányzati együttműködés, koordinált intézkedések, valamint jelentős pénzügyi és információs támogatás szükséges" – hangsúlyozta Ámon Ada, a Budapesti Klímaügynökség igazgatója. Az elérendő cél érdekében kulcsfontosságú a lakók környezettudatos szemléletének növelése, a közös döntéshozatal ösztönzése, és olyan finanszírozási rendszer kialakítása, amely megkönnyíti és költséghatékonyabbá teszi a korszerűsítési folyamatokat – tette hozzá.