Ilyen motorral ne vásároljon használt Citroën vagy Peugeot járművet!

A használtautó-vásárlók többsége a jármű méretére, formájára és árára fókuszál, nem pedig a kiválasztott példány állapotára vagy a konstrukció megbízhatóságára. Pedig a Ford régebbi Ecoboost, valamint a Stellantis Puretech és BlueHDI motorjainak Telexen is bemutatott problémái éppen arra figyelmeztetnek, hogy a biztonságos választás szempontjából ezek a tényezők sokkal fontosabbak. Vajon elvárható-e a vásárlóktól, hogy tisztában legyenek a lehetséges buktatókkal, vagy ezek az információk továbbra is csak szűk körben jutnak el a közönséghez? A Citroën és testvérmárkája, a Peugeot régebbi dízelmotorjai megfelelő körülmények között valóban hosszú életűek lehetnek, de emellett a PSA csoport számos olyan benzinmotort is gyártott, amelyek komoly kockázatot rejtenek a mostani tulajdonosaik számára. Erről a jelenségről szól legújabb epizódunk, amely az Autónyomozók fogyasztóvédelmi sorozat keretében kerül bemutatásra.

Nem ismerte a csapdákat annak a 2005-ben gyártott, 1,4 literes, benzines Peugeot 307-nek a gazdája sem, aki egy vidéki autókereskedésben 880 ezer forintért vásárolta meg a 2007-ben Magyarországra hozott autót. A mindössze 155 ezer kilométert futott kompakt Peugeot szép, egységes állapotban volt, nem látszottak rajta korábbi sérülési vagy javítási nyomok sem. A 307-es mellett szól, hogy nem a kilencvenes évek életveszélyes konzervdobozainak egyike, hiszen a korabeli Euro NCAP törésteszten az ötből négy csillagot kapott, ám mivel francia származása miatt sokan tartanak tőle, olcsóbb, mint egy korabeli Opel Astra vagy Volkswagen Golf.

Az adásvételi szerződés aláírása előtt végrehajtott próbaúton az autó teljesítménye kifogástalan volt, hibák nélkül teljesítette a tesztet. Azonban, amikor új tulajdonosa hazafelé indult, észrevette, hogy a 40 kilométeres út során a hűtőfolyadék nem melegedett fel. Fontos megjegyezni, hogy a belső égésű motorok üzemmeleg állapotban érik el a legjobb üzemanyag-fogyasztást és minimális károsanyag-kibocsátást, míg hideg motor mellett ezek az értékek romlanak, és a mozgó alkatrészek kopása is felerősödik. Emiatt elengedhetetlen, hogy a hűtőrendszer hibátlan állapotban működjön.

A vásárlás után három nappal elvégzett karbantartáson kiderült, hogy korábban sűrű, ismeretlen típusú motorolajat töltöttek a Peugeot-ba, esetleg valamilyen adalékot kevertek bele. Nemcsak ezt és az olajszűrőt cserélte ki az előírt fajtára, hanem a hűtőfolyadékot és a termosztátot is, de a motor továbbra sem melegedett be menet közben. Az új tulajdonos két további alkalommal is visszavitte a szervizbe az autót, mert minden részét szerette volna hibátlan állapotban tudni, ezért kicserélték a váltóolajat, a kipufogórendszer flexibilis összekötőcsövét, illetve a fékgarnitúrát.

Néhány nappal később újra szervizbe kellett vinni a 307-est, amikor menet közben váratlanul felbukkant a központi kijelzőn az alacsony olajnyomásra figyelmeztető francia üzenet ("pression huile insufissante"). Érdekes módon azonban az olajoskanna-piktogram nem világított a műszerfalon, ami szokatlan volt. A motorban ekkor még megfelelő mennyiségű és minőségű olaj volt, de a következő javítási kísérlet során kiderült, hogy a motorolaj nyomása kritikusan alacsony: alapjáraton mindössze 0,3 bar volt, tehát a hibaüzenet valójában nem volt téves. A szakemberek a beavatkozás során leszerelték és alaposan kitisztították az olajteknőt, kicserélték az olajszivattyút, valamint az olajnyomásmérő szenzort is, de sajnos a probléma továbbra is fennállt.

Amikor egy belső égésű motor kenési rendszere hibátlan, a motorolaj nyomása az indítás után alapjáraton a másodperc töredéke alatt 1 bar körüli értékre ugrik, de magasabb fordulatszámon ennek akár többszörösére is. Amikor viszont valamiért rendellenesen csökken az olajnyomás, akkor borítékolható a motor mechanikai károsodása. Megfelelő kenés nélkül megszakad az egymáson forgó alkatrészek közti olajfilm, így fémes kapcsolat jöhet létre köztük, ami fokozott kopáshoz és melegedéshez vezet.

A Peugeot 307 új gazdája által megbízott szerelő jól ismerte az autó működésének alapvető összefüggéseit. Amikor nekilátott a motor alján elhelyezkedő olajteknő leszerelésének, hogy alaposan megvizsgálja az olajfelszívó tölcsért, rájött, hogy a motor alját korábban már más kéz is megpiszkálta. Az előző "szakember" kicserélte az olajszivattyú szűrőjét és a nyomásérzékelőt, de sajnos nem ügyelt a megfelelő összeszerelésre. Ennek következtében a használt tömítőpaszta egy része a motor belsejébe került, ami komoly problémákat okozhat.

A megfigyelések alapján a szerelő arra a következtetésre jutott, hogy a motor főtengelye valamilyen okból kifolyólag elkopott, ami miatt a laza illesztési hézagok mentén csökkent az olajnyomás, így a műszerfalon megjelent a hibaüzenet. A hiba pontos diagnosztizálásához elengedhetetlen lett volna a motor forgattyús mechanizmusának teljes szétszerelése. A szerelő ennek költségét 300-400 ezer forintra becsülte, azonban a tulajdonos ezt a kiadást nem vállalta, inkább a kereskedéshez fordult panaszával. Azt szerette volna elérni, hogy az eladó visszavásárolja az autót, és megtérítse számára a vásárlás után felmerült költségeit, ami körülbelül 1,2 millió forintot jelentett volna a jármű visszavétele után.

A cég elutasította ezt a kérést, ezért a Peugeot pórul járt gazdája beperelte, a bíróság pedig Rusznák András igazságügyi gépjárműszakértőt, a Gor-Car használtautó-állapotfelmérő cég vezetőjét kérte fel, hogy állapítsa meg a motorhiba pontos okát. A fogyasztói perekben jellemzően azért rendelnek ki igazságügyi szakértőt az összetett műszaki kérdések tisztázására, mert a szakértő megállapításai alapján könnyebb eldönteni, hogy ki a felelős az ügyben.

Az autókereskedések és magánszemélyek közti adásvételek során úgynevezett fogyasztói szerződés jön létre, amely fokozottan védi a vevőt. Az ezekkel kapcsolatos reklamációk esetében a jogszabály egy évig abból indul ki, hogy a vásárlás előtt nem tisztázott, nem észlelhető, illetve nem az autó természetes elhasználódásából, futásteljesítményéből adódó hiba a vásárlás előtt is fennállt, vagyis ezért az eladó felelős. Az ilyen ügyek egy része békés úton rendezhető a kereskedővel. A témáról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

A súlyosabb esetek a bíróságig jutnak, ugyanakkor önsorsrontás pereskedni, ha vásárlás után kiderül, hogy egy használt autóban cserélni kell a fékeket, illetve a kuplunggarnitúrát, mert bár ezek a javítások több százezer forintba kerülnek, úgynevezett kopó-fogyó alkatrészekről van szó, így ezekkel kapcsolatban többnyire nem érvényesíthető a szavatossági jog.

Rusznák András által készített szakvélemény alapján a 20 éves Peugeot próbaútja során a műszerfalon megjelent a stop felirat, és újra aktiválódott az elégtelen olajnyomásra figyelmeztető üzenet is. Érdemes megjegyezni, hogy a jól ismert olajoskanna-szimbolum ezúttal nem tűnt fel a kijelzőn.

Rusznák András később egy azonos motorral szerelt Peugeot 307-tel végzett összehasonlítással bebizonyította, hogy az olajoskanna-szimbólum csak azokban a változatokban kezd világítani alacsony olajnyomás esetén, amelyekben nincs fedélzeti számítógép, ellenkező esetben a központi kijelző szöveges üzenete figyelmeztet, ahogy a vizsgált autóban is.

Az első, nem megbontásos szemle után a szakértő egy második, alaposabb vizsgálatot tervezett, amelyet szigorú körülmények között, a kereskedő jelenlétében végzett volna el az autó motorjának szétszerelésével. A cég azonban végül elutasította ezt a lehetőséget, így Rusznák közvetett módon bizonyította, hogy az alacsony olajnyomás problémája nem az új tulajdonos által a vásárlás után megtett 2700 kilométer alatt keletkezett, hanem már korábban fennállt. A kereskedő ezeket az információkat nem osztotta meg vele a tranzakció előtt, ami jogi szempontból rejtett hibának minősül az autó eladásakor.

A döntő bizonyíték mégsem ez volt, hanem az, hogy a Peugeot 307 1,4 16V típusú autók KFU gyári kóddal azonosítható motorja konstrukciós hibás, amiről számos nemzetközi forrás is ír. Ezeknek a motoroknak a hengerfejében siklócsapágyazás nélkül, közvetlenül az öntvényben forognak a szelepeket mozgató vezérműtengelyek, amelyek a tapasztalatok szerint éppen 150-180 ezer kilométeres futásteljesítmény alatt kopnak meg rendellenesen. Ennek az a következménye, hogy a motorban alapjáraton nem lesz megfelelő az olajnyomás, általában ezért jelenik meg a hibaüzenet a műszerfalon.

Háromféle lehetőség kínálkozik a hiba orvoslására, ám egyik sem bizonyul sem gazdaságosnak, sem véglegesen megoldottnak. Két évvel ezelőtt, az igazságügyi szakvélemény elkészítésekor a hengerfej, vezérműtengelyek és tömítések beépítése, a munkadíjjal együtt, több mint 1,7 millió forintba került volna. Bontott hengerfejet is lehetne beépíteni a KFU-motoros Peugeot-okba, de Rusznák András a vizsgálata során nem talált egyetlen elérhető példányt sem. A kopott hengerfejet gépműhelyben való felújítás is lehetséges, ám az általuk megkeresett műhely 317 ezer forintos árajánlatot adott, míg az alkatrész leszereléséért és visszaszereléséért további 400 ezer forintot kellett volna fizetni. Ez a megoldás a 307-es vételárának több mint 80%-át tette volna ki, ami nyilvánvalóan nem volt gazdaságos alternatíva.

A szakértő jelentésében rávilágított, hogy az olajnyomással és a bemelegedéssel összefüggő problémák nem a vásárlás utáni karbantartások vagy javítási kísérletek során merültek fel. Emellett, a bíróság kérdésére reagálva hangsúlyozta, hogy a vevő nem volt tisztában azzal, hogy olyan autót választott, amely konstrukciós hibával rendelkező motorral van felszerelve.

A motor melegedésével kapcsolatos rejtély sosem kapott választ, azonban a per végül megállapodással zárult, miután a kereskedő elismerte, hogy az autó motorhibás volt az eladás időpontjában. Bár ez a kimenetel tűnhet kedvezőnek, a történet idővonala sok kérdést felvet. A Peugeot-t 2021 decemberében vásárolta meg a későbbi károsult, de az igazságügyi szakértő csak 2023 nyarán vizsgálta meg az autót, és a jogi vita is csak ezután zárult le. Ez azt jelenti, hogy az érintett évekig nem láthatta viszont az autóvásárlásra költött pénzét, ráadásul még a körülbelül 700 ezer forintot is elveszítette, amely a per elindításával és a bíróság által megbízott Rusznák András vizsgálatával kapcsolatos költségeket fedezte.

A KFU-kódú, 1,4 literes benzinmotor nemcsak a megjelölt típusban található, hanem a kisebb 206-os modellekben is, valamint a Citroën C3 és C4 első generációinak egyes évjárataiban is, amelyek a 2010-es évek előtt készültek. Szilva Tamás, a Peugeot és Citroën modellekre specializálódott független szerviz vezetője rámutatott, hogy a motor súlyos hibáinak és a javítási költségek akár milliós nagyságrendjének kockázata abból adódik, hogy ebben a motorban hiányzik az olajvisszafolyásgátló szelep. Ez a szelep kulcsszerepet játszik abban, hogy a motor leállítása után megakadályozza a kenőanyag visszafolyását a hengerfejből a motor alsó részébe, ami jelentős problémákhoz vezethet.

Ez a helyzet valóban aggasztó, hiszen a KFU-motoros autók hengerfejébe az indítás utáni kritikus pillanatokban nem jut elegendő kenőanyag, ami a vezérműtengelyek fokozott kopásához vezet. A szervizvezető tapasztalatai alapján különösen a rövid városi utakra használt járművek esetében fordul elő, hogy a hibák gyorsabban megjelennek, és sajnos ezek megelőzésére nincs hatékony módszer. Szilva Tamás a beszélgetésünk során felhívta a figyelmet arra is, hogy a konstrukciós hibával rendelkező motorral ellátott autók eladói gyakran olyan "motor-helyreállító" adalékokat adnak az olajhoz, amelyek ideiglenesen csökkentik az indítás után hallható zörgést. Azonban ez csupán átmeneti megoldás, hiszen a sűrűbbé tett motorolaj további károkat okozhat a motor más részeiben, és a zörgés, valamint a nyomásproblémák az olajcsere után ismét jelentkeznek. Az alábbi képen egy ilyen motorral szerelt autó kopott vezérműtengelye látható:

A cikkben említett Peugeot 307-es rendszámát kitakartuk, de a Jármű Szolgáltatási Platform alapján az autó jelenleg a nyolcadik tulajdonosánál található. A műszaki vizsga érvényessége jövő augusztusban lejár, ami azt jelenti, hogy az autó újra gazdát cserélt, miután a kereskedő visszavásárolta a korábbi vevőtől, akivel jogi vitába keveredett. Akik ilyen Peugeot-t terveznek vásárolni, jobban járnak, ha inkább egy 1,6 literes benzines változatot vagy egy 1,4 literes, 75 lóerős alapmodell példányt keresnek, mivel ezek esetében nincsenek komolyabb tervezési problémák.

A Telex Autónyomozók-sorozatának korábbi epizódjaiban egy visszatekert kilométer-számlálóval árusított Infiniti Q50-ről, egy baleset után szakszerűtlenül helyreállított Toyota Yarisról, egy rozsdásodó és olajszivárgásoktól hemzsegő Ford Focusról, egy motorhibás Kia Cee'dről, egy roncsból helyreállított Audi A4 TDI-ről, illetve egy gázüzeműre átalakított, majd szakszerűtlenül visszaalakított Toyota Corolla hibridről olvashattak.