Izrael EU- és NATO-nagykövete az Euronewsnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Irán komoly fenyegetést jelent Európa számára is.
Haim Regev az Euronewsnak adott interjújában elmondta, hogy Izrael azért indított katonai hadműveleteket Irán ellen, mert nem volt más választása, és figyelmeztetett, hogy a Teherán nukleáris ambícióiból eredő fenyegetés a Közel-Keleten túlra is kiterjedhet.
"Irán nemcsak Izraelre, hanem az egész régióra és Európára is fenyegetést jelent" - mondta Haim Regev, Izrael európai uniós és NATO-nagykövete az Euronewsnak adott csütörtöki interjújában. "Részt vesznek a terrorizmus szításában, részt vesznek a provokációban, részük van sok-sok cselekményben. Tehát már most is ők a fő okozói a térség és a világ instabilitásának" - magyarázta.
Regev az egyre súlyosbodó izraeli-iráni katonai kolnfliktus hetedik napján nyilatkozott az Euronewsnak. Csütörtökön kora reggel Irán 20 ballisztikus rakétát lőtt ki Izraelre, az egyik a Soroka orvosi központot találta el Be'er Sheva. Az iráni csapássorozat megfigyelők szerint válasz volt a Teherán nukleáris infrastruktúráját előző nap ért izraeli támadásokra.
Regev kijelentette: "Iránnak világos célja van Izrael állam megsemmisítése." Hozzátette: "Az utóbbi időszak eseményei alapján nyilvánvalóvá vált, hogy Irán két kulcsfontosságú irányvonal mentén gyorsítja a programját és annak végrehajtását. Először is, a nukleáris fejlesztéseit felgyorsította, másodszor pedig a föld-föld rakéták gyártását helyezte előtérbe. Jelenleg olyan helyzetben vagyunk, ahol egyértelműen cselekednünk kell, hogy megszüntessük ezt a fenyegetést."
Izrael múlt pénteken (június 13-án) hajnalban meglepetésszerű támadást indított Irán ellen, likvidálta az ország katonai vezetésének számos kulcsfiguráját és több tudóst.
A csapások első hulláma, melyben körülbelül kétszáz vadászgép működött együtt, súlyos következményekkel járt: legalább négy magas rangú parancsnok életét vesztette, emellett országszerte nukleáris és katonai létesítményeket is célba vettek.
Regev határozottan elutasította azt a feltételezést, miszerint az IDF hadműveleteinek elsődleges célja az iráni rezsim megdöntése lenne. "A katonai akció célja a nukleáris és rakétás fenyegetések felszámolása. Ahogy már említettem, Iránnak konkrét és működőképes tervei vannak Izrael ellen. Jelenlegi katonai tevékenységünk középpontjában az áll, hogy megakadályozzuk ennek a tervnek a megvalósulását" - nyilatkozta az Euronewsnak.
A konfliktus egyúttal eszkalálódó szópárbajhoz is vezetett, különösen Donald Trump amerikai elnök és magas rangú iráni tisztviselők között.
Amikor szerdán újságírók megkérdezték tőle, hogy szándékában áll-e beavatkozni az amerikai hadsereggel ebbe a konfliktusba Izrael oldalán, Trump azt mondta: "Lehet, hogy megteszem, lehet, hogy nem teszem meg. Senki sem tudja, mit fogok tenni".
Bár Trump látszólag kerüli a katonai beavatkozásra vonatkozó konkrét kötelezettségvállalásokat, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a támogatás kifejezéseként értelmezte a szavait. Egy televíziós beszéd keretein belül, szerdán este, köszönetet mondott Trumpnak, amiért "mellettük áll." Az amerikai elnök az elmúlt héten többször is felszólította Irán vezetését, hogy sürgősen kössenek megállapodást atomprogramjuk korlátozásáról, különben még súlyosabb következményekkel kell szembenézniük.
Ekkor szólalt meg Irán ENSZ-képviselete, amely azt mondta, hogy a perzsa állam egyetlen tisztviselője sem fog "a Fehér Ház kapujában kuncsorogni", hogy atomalkut kössön az Egyesült Államokkal. Irán legfőbb vezetője, Ali Hámenei ajatollah határozottan visszautasította a tárgyalást is, nemhogy a megegyezést.
A mostani katonai feszültség középpontjában Irán nukleáris fejlesztései állnak. Izrael már a hetedik napja célzottan támadja a programhoz kapcsolódó létesítményeket.
Irán korábban a Közös Átfogó Cselekvési Terv (JCPOA) keretein belül működött, amely egy nemzetközi nukleáris megállapodás volt. Ennek értelmében az ország jelentős enyhítést kapott a nyugati szankciók alól, cserébe a nukleáris programjára vonatkozó szigorú korlátozások elfogadásáért.
Donald Trump első hivatali ciklusa alatt, 2018-ban, az Egyesült Államok kilépett a nemzetközi paktumból, amelyet az iráni nukleáris program körüli tárgyalások eredményeként kötöttek. Trump ezt a megállapodást "a valaha létrejött legrosszabb egyezségnek" titulálta, és ennek következtében újabb szankciókat vetett ki Iránra. E lépések után az iráni vezetés fokozatosan elkezdte feloldani a korábban vállalt korlátozásokat. Azóta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőreinek hozzáférése is jelentősen korlátozódott: csak időnként és csak meghatározott helyszínekre engedik őket be.
Az alku többi résztvevője folyamatosan próbálja meggyőzni Iránt a megállapodás betartásáról, ám Teherán ezt az egyezséget érvénytelennek tartja, és továbbra is folytatja urándúsítási tevékenységét, amely jelenleg 60 százalékos szinten áll. Ez technikailag még mindig a 90 százalékos fegyverkezési küszöb alatt van, de jelentősen túllépi a JCPOA keretein belül megengedett 3,67 százalékos határt.
Irán azt mondja, hogy nukleáris programja kizárólag polgári célokat szolgál. Izrael viszont hírszerzési információkra hivatkozva állítja, hogy Teherán nukleáris fegyver építésén dolgozik, amelyet Izrael ellen is bevethet.
"Mint demokrácia, csak akkor lépünk háborúba, ha más lehetőség nem áll rendelkezésünkre, vagy ha a másik fél kényszerít minket erre" - mondta Regev. A nagykövet világosan jelezte, hogy "Izrael nem azzal a céllal kezdett bele ebbe a konfliktusba, hogy a világ problémáit megoldja. Izrael döntése csupán a saját biztonságának megóvásáról szól, különösen az Iránból eredő fenyegetés miatt." Ugyanakkor megjegyezte, hogy az izraeli hadműveletek sikerét követően lehetőség nyílhat más irányú megoldásokra is.
"Reménykedem abban, hogy a nemzetközi diplomácia most valódi szerepet fog betölteni ebben a folyamatban, ám ezúttal pragmatikusabb megközelítést alkalmaz, és kézzelfogható eredményekre törekszik" - fogalmazott Haim Regev, Izrael EU- és NATO-nagykövete.
