István király a Bakony gyönyörű lábánál, egy eldugott bodajki kápolnához zarándokolt, ahol csendesen imádkozott.

A hagyományok szerint szent királyunk, Szent István, kápolnát emelt Bodajkon, ahol Imre herceg társaságában csónakkal látogatott el, hogy imádságot mondjon. Ezen szent hely valószínűleg a kálvárián található plébániatemplom környékén terült el. Most egy újonnan felfedezett régészeti lelet adhatja meg a hitelesítést ennek a néphagyománynak.

Szent István király és Imre herceg története szorosan összefonódik a Bakony vidékével is. Legutóbb Bodajk kálváriáján, egy régészeti ásatás során különös felfedezést tettek: a király korának egyik kortársának elhantolt maradványait találták meg. A csontokból vett minták elemzése lehetővé tette a csontváz korának pontos meghatározását - számolt be erről a Veol.

A bodajki kálvárián zajló földmunkák során váratlan meglepetésként emberi csontvázak kerültek elő. A régészek elemzése alapján ez a felfedezés a templom körüli középkori temető nyomait tárja fel, gazdagítva ezzel a terület történelmét és kulturális örökségét.

A Szent István Király Múzeum finanszírozásával lehetőség nyílt néhány régészeti feltárásból származó minta radiokarbon kormeghatározására a debreceni Isotoptech Zrt. laboratóriumában és ezek kötött volt a bodajki lelet is.

A múzeum Facebook-oldalán közzétett információ szerint a vizsgálat eredményei messze meghaladták a várakozásokat: a vizsgált személy halálozási időpontjának valószínűsége 95,4%-ra rúg, amely alapján 994 és 1028 között távozott az élők sorából. Ez azt jelenti, hogy ő Szent István király kortársaként élt.

Wilibald kapucínus atya a 17. század végén rögzítette azt a néphagyományt, amely szerint Szent István Király kápolnát alapított Bodajkon. A legenda szerint ide jártak Imre herceggel csónakkal imádkozni. A templom körüli temetőben található sírok elhelyezkedése alapján a népi emlékezetben élő Szent István-i kápolna – vagy talán inkább egy kisebb plébániatemplom – a Kálvária-dombon állhatott, függetlenül attól, hogy eddig nyomait még nem sikerült felfedezni.

- olvasható a posztban.

További radiokarbon elemzések és az embertani anyag részletes tudományos feldolgozása révén még precízebb adatokat nyerhetünk erről a figyelemre méltó Árpád-kori temetkezési helyszínről.

A régészek szerint azt már mindenesetre most kijelenthetjük, hogy a természettudományos adat igazolhatja az ezeréves bodajki hagyomány valóságát a Szent István király korabeli bodajki kápolna (templom) építéséről.