Figyelem! Magyarországon lassabb gazdasági növekedés és erősebb áremelkedés várható.
A gazdasági növekedés könnyen lehet, hogy alacsonyabb lesz, mint ahogy a kormány várja az idei évben, miközben az infláció biztos, hogy nagyobb lesz, mint ami a kabinet prognózisában szerepel - állapította meg a Költségvetési Tanács. A költségvetés tartásához nagyon feszes gazdálkodásra lesz szükség.
2025-től várhatóan újra lendületet kaphat a magyar gazdaság, ám a növekedéshez számos lefelé irányuló kockázat kapcsolódik, és a globális gazdasági helyzet is sokkal ingatagabb, mint az előző évtizedben.
- írja most kiadott elemzésében a Költségvetési Tanács.
"A 2025. évi költségvetési törvény által feltételezett 3,4 százalékos idei növekedés a Tanács megítélése szerint megvalósulhat, de fokozódtak a teljesüléshez kapcsolódó kockázatok" - olvasható a KT elemzésében, ám a csatolt táblázatban 2,5-3,5%-os GDP-növekedést tart reálinak a tanács, vagyis a kormány célja a sáv teteje.
"A 3 százalékos vagy afeletti gazdasági növekedéshez szükséges a külső konjunktúra pozitív fordulata legalább az év második felében, a belső fogyasztás ütemének fennmaradása és egy trendváltás a beruházási dinamikában. A fogyasztás és a beruházások megfelelő alakulásának feltétele a fogyasztói és vállalati bizalom erősítése a gazdaságban" - fejtette ki a KT. Szerintük 2026-ban 4 százalék közelébe emelkedhet a növekedési ütem, hogy 2027-re ismét visszatérjen a 2,5-3,5 százalékos növekedési ütemhez.
A prognózisok alapján 2025-re az infláció várhatóan éves szinten 4 százalék körüli értéket érhet el, ami jelentősen túllépi a költségvetési törvényben szereplő 3,2 százalékos előrejelzést.
A tanács által megfogalmazott előrejelzés szerint az idei évre vonatkozó várható növekedési sáv 4-5% között mozog.
A szakértők úgy vélik, hogy 2025 során a visszatekintő átárazások alacsonyabb indexálása hozzájárulhat az infláció csökkenéséhez. Ugyanakkor figyelembe kell venni a forint árfolyamának 2024 utolsó negyedévében tapasztalt gyengülését, ami inflációs nyomást gyakorolhat. A globális piacokon az élelmiszer- és energiaárak ingadozása továbbra is figyelmet érdemel. Bár 2024-ben ezek az árak összességében mérsékelhették az inflációt, a jövőbeni hatásuk nem tűnik ennyire kedvezőnek. A várakozások szerint a fogyasztói árindex 2026-ra ismét a 3%-os jegybanki cél környékére állhat vissza.
A KT álláspontja szerint elengedhetetlen egy szigorúbb költségvetési politika alkalmazása annak érdekében, hogy sikeresen kilépjünk a túlzottdeficit-eljárásból.
A költségvetési folyamatok értékelésének alapját a kormány által kidolgozott, az Európai Unió Bizottságával folytatott egyeztetések nyomán módosított középtávú költségvetési struktúra terve képezi - olvasható a KT jelentésében. Az elemzés szerint ez a dokumentum olyan forgatókönyvként értelmezhető, amely bemutatja, hogy a kormány által vállalt mérsékelt növekedés mellett a nettó nemzeti finanszírozású elsődleges kiadások (nettó kiadások) terén Magyarország 2026 végéig teljesítheti a túlzottdeficit-eljárásból való kilépés feltételeit, még az Európai Bizottság által legvalószínűbbnek tartott növekedési pálya mellett is.
Ennek következtében a forgatókönyv sokkal szigorúbb költségvetési politikát igényel, mint amire a 2025-ös központi költségvetés tervezetét megalapozó kormányzati előrejelzés által vázolt élénkebb növekedési pálya megvalósulása esetén szükség lenne – hangsúlyozza a KT.
A kormány elkötelezettsége a nettó kiadások mérsékelt növekedése iránt azt sugallja, hogy a kitűzött egyensúlyi célok elérése nemcsak a gazdasági növekedés ütemén múlik, hanem akkor is megvalósulhat, ha a tényleges növekedés alulmúlja a kormány által előre jelzett várakozásokat.
Az elemzés során a következő kihívások és kockázatok kerültek azonosításra:
