Egy új állam született, de a történetnek van egy meglepő fordulata.

Egy újabb francia gyarmat, Új-Kaledónia, sikeresen elérte függetlenségét, ám ezt egy olyan megállapodás keretein belül tették, amely lehetővé teszi az európai állam továbbra is fennálló befolyását. Magyarország számára a Párizs közelében megkötött, államok függetlenségéről szóló egyezmények emléke sokáig árnyékot vetett, hiszen nem minden esetben hoztak stabil megoldásokat. Most viszont a francia főváros környékén egy újabb ilyen szerződést írtak alá, amely meghatározza Új-Kaledónia jövőjét.

A függetlenségpárti és Franciaország-párti erők egy innovatív megállapodásra jutottak, amely egy új, nemzetközileg is elismert állam létrehozását célozza meg, miközben a francia befolyás új, átalakított formában való fenntartására is hangsúlyt fektet.

A Csendes-óceán nyugati térségében található Új-Kaledónia Franciaország egyik tengeren túli területe, ahol hosszú ideje küzdenek a bennszülött kanak csoportok a függetlenedésért.

A Cook kapitány által 1774-ben felfedezett melanéziai szigetet a franciák III. Napóleon alatt annektálták, majd fegyencgyarmatot hoztak létre. A XIX. század második felében több mint húszezer rabot szállítottak ide, később ők lettek a francia telepes társadalom megalapozói, miközben a kanak őslakosokat földjeiktől megfosztva rezervátumokba kényszerítették.

Az utóbbi évek során, 2018 és 2021 között, három népszavazást tartottak a függetlenségről, melyek mindegyikén a francia fennhatóságot támogató álláspont diadalmaskodott. Tavaly zavargások robbantak ki, melyek 14 ember életét követelték. Az őslakosok akkor vonultak utcára, amikor Párizs a francia betelepülők számára szavazati jogot kívánt adni (jelenleg azok sem szavazhatnak, akik 1998 után érkeztek a szigetre). A kanakok attól tartottak, hogy e lépés véglegesen kisebbségi helyzetbe taszítja őket. Az események következményeként a gazdaság jelentős visszaesést szenvedett el, és a becslések szerint a veszteség a sziget éves GDP-jének körülbelül tíz százalékát teheti ki.

A legújabb megállapodás, amely a függetlenségpártiak és a francia hatóságok támogatói közötti kompromisszumból született, alapvetően Új-Kaledónia államának kikiáltására épül. Ezt a lépést a francia alkotmány keretein belül hajtják végre, és az új állam a függetlenség klasszikus jellemzőivel fog rendelkezni.

Egy másik nézőpontból figyelembe kell venni, hogy a francia fennhatóság továbbra is érvényben marad: a helyi lakosok kettős állampolgárságot élveznek, így megőrzik a francia állampolgárságukat is.

illetve azt is vállalta Párizs, hogy hozzájárul a gazdaság fejlesztéséhez, különösen a stratégiai fontosságú nikkelbányászatban.

Summa summárum egy olyan Franciaországon belüli új államról van szó, ahol egy specifikus alkotmányjogi megoldással, amiből mindenki ízlése szerint emelheti ki az önállóságot, a növekvő autonómiát vagy a francia eszmény folytatását. A letelepedési engedéllyel rendelkező franciák is szavazati joghoz jutnak, ha legalább 15 éve élnek a szigeteken - írja a Politico.

Mindazonáltal a francia parlamentnek is ratifikálnia kell az egyezséget, míg jövőre népszavazást is tartanak, hogy megerősítsék Új-Kaledónia "függetlenségét".