Friss kutatási eredmények: Meglepetésre sokan vallják magukat kereszténynek Magyarországon.
A felmérés adatai felfelé térnek el az általános tapasztalatoktól és a korábbi kutatásoktól is, miután úgy látják, hogy Magyarországon ma az emberek 36 százaléka elkötelezett keresztény, a "mérsékelt távolságtartók" 14 százalékot tesznek ki, míg a "kulturális keresztények" 30 százalékot alkotnak.
Ez azt jelenti, hogy a magyar társadalom körülbelül egyötöde az, aki nem érintett a kereszténység hatásában. A kötet megállapítása szerint tehát a mentális struktúrák, a gondolkodási minták és az előítéletek terén egyfajta egység figyelhető meg, amely a kulturális kereszténység gyökereiből táplálkozik. Ennek fényében...
"kulturálisan keresztény a társadalom, ha a többség a keresztény eszményekhez, elvárásokhoz igazodik a válaszaiban".
A szerzők véleménye szerint a kereszténység továbbra is a nyugati világ közös nyelve, és ez a tény magyarázza, hogy az elmúlt 200-300 évben egyetlen olyan mozgalom vagy irányzat sem tudott tartósan érvényesülni, amely a keresztény nézeteket próbálta volna felváltani. Megadja Gábor, az egyik szerző, a Mandineren megjelent interjújában kiemelte, hogy még az új kereszténységet megkérdőjelező törekvések is, amelyek az utóbbi évtizedekben bukkantak fel, nem bizonyultak sikeresnek. A nyugati világ, amely magában foglalja az angolszász, észak-amerikai és európai kultúrákat, számára a kereszténység az az alap, amire építkezik.
A diskurzus során világossá válik, hogy a kötet írói nem osztják azt a nézetet, miszerint léteznek minden szempontból egyenrangú értékek, amelyeket bárki szabadon választhat, és hogy a döntések között nem létezik jobb vagy rosszabb alternatíva. A könyv tartalmáról Megadja Gábor a következőket osztotta meg:
"A mai közgondolkodásban, meg társadalomtudományi gondolkodásban a kultúra azt jelenti, ahogy az emberek élnek. Ez azt jelenti, hogy nincsenek kulturálatlan emberek, nincsen barbár, hiszen mindenki él valahogy. Ezzel szemben ez a kötet szándéka szerint a kultúra klasszikus értelmezéséhez ragaszkodik, azaz a földművelés-metaforához: a kultúra kultiválás, gyomlálás, nevelés, nemesítés, a kultúra jobbá teszi az embert, ahogy a kertész a kerti növényeket, zöldségeket is igyekszik ápolni és a gazokat kigyomlálni. Ebből fakadóan pedig azt gondoljuk, hogy van egy kultúra, mondjuk a keresztény, ami jobbá akarja tenni az embert. És aki azon kívül esik, azt úgy nevezik, hogy kulturálatlan, vagy hagyományosabban barbár".
További információk találhatóak a Mandineren közzétett interjú során, továbbá a „Kulturális kereszténység Magyarországon” című kötetben, amely a Századvég kiadásában 2025-ben jelent meg.
