Január 1-jétől új, szigorú szabályozások lépnek életbe, amelyek célja, hogy megvédjék a gazdákat a felvásárlók esetleges visszaéléseivel szemben.
2025. január 1-jétől új jogszabályok léptek életbe, amelyek célja a gazdálkodók és kisgazdaságok pozíciójának megerősítése a felvásárlókkal szemben. A friss törvényi szabályozásoknak köszönhetően a termelők gyorsabban hozzájuthatnak árujuk ellenértékéhez, miközben szigorúbb szankciók sújtják azokat a felvásárlókat, akik nem tartják be a fizetési határidőket.
Az Országgyűlés által jóváhagyott termelővédelmi törvénycsomag egyik kulcsfontosságú rendelkezése, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kifizetésének 30 napos határidejének megszegése mostantól közigazgatási bírságot von maga után. Amennyiben egy felvásárló ismételten nem tartja be ezt a szabályt, akár tevékenysége felfüggesztésére is sor kerülhet. Az Agrárminisztérium célja e jogszabály bevezetésével a termelők gazdasági stabilitásának erősítése, továbbá az átláthatóbb felvásárlási folyamatok kialakítása.
A mezőgazdasági termékek vásárlóinak az áru átvételétől számított 30 napon belül ki kell fizetniük az ellenértéket, feltéve, hogy a termelő az átvételt követő 15 napon belül helyesen kiállítja a számlát. E szabály megsértése eddig csak polgári peres úton volt szankcionálható, 2025-től azonban közigazgatási bírságot is kiszabhatnak. Ismételt szabálysértés esetén a felvásárló tevékenységét is megtilthatják.
A gazdák védelme érdekében új intézkedések lépnek életbe, melyek értelmében a felvásárló cégeknek 2024 közepétől kötelezően bele kell foglalniuk a kockázatmegosztásra vonatkozó feltételeket a sertés-, baromfi- és zöldség-gyümölcs ágazati szerződéseikbe. A szabályok betartásának ellenőrzése 2025-től szigorú formát ölt, és azok a vállalkozások, amelyek nem felelnek meg a követelményeknek, komoly szankciókkal nézhetnek szembe. Az ágazati szakmaközi szervezetek pedig mintaszerződésekkel támogatják a legjobb gyakorlatok elterjesztését és a piaci stabilitás megőrzését.
Egy másik újdonság a termeltetői együttműködés jogintézménye, amely a termelők és termeltetők között létrejövő, kölcsönös érdekeken alapuló kapcsolatot szabályozza. Ebben a rendszerben a termeltetők - például élelmiszerfeldolgozók, nagykereskedők vagy bérhízlalást végző termelők - szerződésben rögzítik az általuk nyújtott szolgáltatások feltételeit, amely lehet akár tenyésztés vagy hízlalás.
Az Agrárminisztérium optimista előrejelzései szerint az új szabályozások komoly előnyöket nyújtanak a magyar mezőgazdaság számára. Ezek a változások nemcsak a gazdasági kapcsolatok kiszámíthatóságát és tervezhetőségét növelik, hanem a termelők piaci helyzetét is erősítik, lehetőséget adva számukra a sikeresebb működésre.
