Az Alaptörvény legújabb módosítása ismét napvilágot látott, és most bemutatjuk a legfontosabb részleteket!
Az Országgyűlés többsége tizennegyedik alkalommal módosította az Alaptörvényt. A változás a legfőbb ügyész megválasztását érinti.
Ahogy korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk a tartalmával, az előterjesztés szerint az Alaptörvény 29. cikk (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges." A jelenleg hatályos szabályozásból ezzel kikerül "az ügyészek közül" kitétel.
A módosítás indoklása szerint a rendszerváltoztatás óta a legfőbb ügyészi posztot betöltő három személy közül kettő nem rendelkezett ügyészi háttérrel a megválasztásakor. Ez a változtatás tehát a hazai gyakorlatot közelíti a nemzetközi normákhoz. Számos európai ország, például Hollandia, Lengyelország, Dánia és Svédország esetében is megfigyelhető, hogy a legfőbb ügyész pozíció betöltéséhez nem elvárás az ügyészi múlttal való rendelkezés. A módosítás révén az Országgyűlés számára lehetőség nyílik arra, hogy a legfőbb ügyészt ne csupán az ügyészek köréből válassza ki.
A változás lehetséges következményeiről Hack Péter jogtudóst, az ELTE ÁJK tanszékvezetőjét kérdeztük, az erről szóló anyagunkat itt találja.
