Félni kell-e egy újabb energiaválságtól az ukrán gázstop következtében?

Az ukrán hatóságok által az orosz gáz európai tranzitjának leállítására irányuló döntés nem jelent közvetlen veszélyt az EU ellátásbiztonságára. A szállítási útvonalak átalakulása várható, és a jövőben akár jelentős gázfelesleg is keletkezhet a piacon.

Jelenleg a gázárak emelkedő tendenciát mutatnak, mivel mindenféle zűrzavar hatással van az árakra. Az amszterdami gáztőzsdén (TTF) körülbelül 50 euró körüli árat láthatunk megawattóránként. Ennek egyik fő oka, hogy az időjárás hűvösebbre fordult, és a tárolók feltöltöttsége is alacsonyabb, mint az előző évben. Holoda Attila energetikai szakértő a HVG-nek elmondta: "A piac mindig is kedvelte a pánikhangulatot, a kereskedők ebből profitálnak, de valójában az európai ellátás biztonságban van. Bár december közepén az ár körülbelül negyven euró volt, a jelenlegi szint még mindig távol áll attól a több mint háromszáz eurós csúcstól, amelyet 2022 elején, az Ukrajna ellen indított orosz invázió idején tapasztaltunk."

EU-s források szerint a közép-európai gázkereskedő és gázfelhasználó cégek hosszú hónapok óta lobbiztak Brüsszelben azért, hogy az Európai Bizottság vegye rá Ukrajnát az oroszokkal 2019-ben kötött tranzitszerződés meghosszabbítására. A magyar, szlovák, osztrák és olasz cégek szerint ugyanis a kijevi döntés - amely Ukrajna számára az évente közel egymilliárd dollárt hozó tranzitdíj elvesztését jelenti - megnehezíti a térség gázellátását.

A lobbizás hatékonyságát jelentősen csökkentette, hogy a folyamat során több ország és kiemelkedő vállalat visszalépett a győzködéstől. Különösen a cseh, lengyel, ukrán és moldovai energiavállalatok emelhetők ki, amelyek csupán a Brüsszelnek írt első leveleket írták alá, de a nemrégiben nyilvánosságra hozott végleges dokumentumban már nem találhatóak meg mint aláírók. A lobbizás élén Szlovákia állt, de a végül kimaradó szereplők azért léptek vissza, mert nem tartották megalapozottnak a Pozsony által felhozott érveket. Ezzel szemben elfogadták azt az ukrán érvet, miszerint erkölcsi szempontból elfogadhatatlan, hogy Kijev minden hónapban számlát állít ki a Gazpromnak, amely az Ukrajna ellen irányuló orosz agresszió egyik fő finanszírozójaként működik.

Ráadásul Kijev az utolsó pillanatban egy új kompromisszumos ajánlattal állt elő. Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke bejelentette, hogy hajlandóak lennének meghosszabbítani a tranzitszerződést, amennyiben a gázért kifizetett összegeket – évente körülbelül ötmilliárd dollárt – külön számlán gyűjtik, és azt csak akkor utalják át Moszkvának, miután véget ér az Ukrajna ellen irányuló agresszió. A Kreml azonban elvetette ezt a javaslatot, Vlagyimir Putyin elnök pedig hangsúlyozta, hogy nincs lehetőség a megállapodás szövegének módosítására.

Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke – aki köztudottan Moszkva támogatására építi politikai stratégiáját, és Orbán Viktorhoz hasonlóan a Kijevvel való megállapodást kapitulációnak tekinti – arra figyelmeztetett, hogy az ukrán lépések következtében az Európai Uniónak tízmilliárd eurós veszteséggel kell szembenéznie, ami tovább rontja az unió versenyképességét. Fico emellett jelezte, hogy Pozsony válaszul felfüggesztheti az áramexportot Ukrajnába.