Brüsszelben egy ismerős határozott és éles szavakkal szólt Orbán Viktorhoz, kifejezve nemtetszését és kritikáját a magyar miniszterelnök politikai döntéseivel kapcsolatban. Az üzenetben világosan megfogalmazta, hogy a jelenlegi irányvonal nemcsak a magyar
Věra Jourová, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős alelnöke búcsúinterjújában kritikusan nyilatkozott Orbán Viktor politikájáról.
Jourová megjegyzései szerint az EU jogalkotói nem számítottak olyan vezetők, mint Orbán Viktor feltűnésére, akik hajlamosak a demokratikus intézmények és a hatalmi fékek, ellensúlyok rendszerének gyengítésére. Hangsúlyozta, hogy hiányzott az a kreatív gondolkodás, amely előre látta volna egy ilyen helyzet lehetőségét - olvasható a Szabad Európa cikkében.
Az alelnök rámutatott, hogy az uniós jogi eszközök kezdetben nem voltak elegendőek a magyar jogállamiság romlásának megfékezésére. Ezt különösen hangsúlyozta, mivel az EU intézményei, főként az Európai Bizottság, 2017-ig szinte egyedül harcoltak a helyzet ellen, egészen addig, amíg a lengyel jogállamisági eljárás elindult. 2020-tól azonban a helyzet jelentősen megváltozott: a jogállamisági országjelentések és a feltételességi mechanizmus bevezetésével az EU sikeresebben tudta érvényesíteni a demokratikus alapelveket. Jourová ezt a folyamatot Magyarország számára "költséges és nehézkes kalandként" jellemezte.
A politikai elemző szavai szerint a magyar kormány hosszú ideje "mérgezett nyilakat" küldött Brüsszel irányába, amely során kétségbe vonta a jogállamiság védelmében alkalmazott intézkedések jogi alapját. Azonban úgy véli, hogy az Európai Bíróság döntései megerősítették az Európai Bizottság álláspontját, és egyértelmű kereteket adtak a jogállamiság fogalmának, ezáltal pedig elősegítették az uniós intézmények hatékonyabb fellépését - emelte ki.
A cikk szerint Jourová kiemelte, hogy az Európai Unió következő bővítése előtt szükség van a 7. cikk szerinti eljárás felülvizsgálatára, amely jelenleg Magyarország ellen folyamatban van, de a Tanácsban megakadt. Ezen kívül hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a döntéshozatali rendszer reformja is, hogy elkerülhető legyen, hogy egyetlen tagállam, mint például Magyarország, megakadályozza az EU működését.
