Feltárult, hogy a Parajdi sóbányának melyik szakasza mentes az omlásveszélytől.
Fennáll a régi bánya beomlásának kockázata Parajdon - erősítette meg szerdán Bogdan Ivan gazdasági miniszter. A székelyföldi településen szerdától kezdve nyolc nemzetközi szakértő érkezik, hogy részt vegyen a bányakatasztrófa utáni mentési munkálatokban és a megoldások kidolgozásában. Ezenkívül a Kis-Küküllő vízének magas sótartalma súlyos ökológiai problémákat okozhat a környéken.
A magyar, német, spanyol és holland szakértők együttműködve dolgoznak a román kollégákkal, miután Románia a parajdi incidens kapcsán aktiválta az európai katasztrófavédelmi mechanizmust. Ezt a gazdasági miniszter jelentette be, aki szerdán Mircea Fechet környezetvédelmi miniszterrel közösen tartott helyszíni szemlét.
Ivan figyelmeztetett, hogy a régi bánya tetejének beomlása komoly kockázatot jelent, és bár valószínűleg csak lassan, hetek vagy hónapok elteltével fog bekövetkezni, a munkagépekkel való beavatkozástól óvakodnak. Mindenesetre, a biztonság érdekében jobb, ha várakozó állásponton maradunk.
Ez nem gyakorol hátrányos hatást a turizmusra is kiterjedő, újonnan kialakított bányaterületre.
Folyik a Korond-patak elterelése, a környezetvédelmi, vízügyi és bányászati szakemberek pedig közösen dolgoznak a bányát elöntő víz oly módon való kiszivattyúzásán, hogy az minél kisebb mértékben károsítsa a környezetet és a gazdaságot.
A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a parajdi katasztrófa után jelentést kért a szaktárcához tartozó összes bányaipari vállalattól esetleges problémáikról, szükséges intézkedésekről.
Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter felhívta a figyelmet a Korond-patak és a Kis-Küküllő vízének magas sótartalmára, elismerve, hogy ez ökológiai katasztrófához vezethet. Emlékeztetett: literenként egy grammnyi só halpusztulást okoz a folyóvizekben, két grammnál pedig a teljes elővilág elpusztul.
Várhatóan július elsejéig végeznek a patak elterelésével, ami megoldaná a problémát. A Kis-Küküllő sótartalmának megnövekedése miatt 16 Maros megyei településen nem iható a vezetékes víz, emiatt a hatóságok szállítják az ivóvizet a lakosságnak.
Fechet hangsúlyozta, hogy a megfelelő hatóságok folyamatosan nyomon követik a parajdi eseményeket, és bármikor készen állnak beavatkozni, amennyiben a helyzet megkívánja. Az emberi életek védelme a legfőbb prioritás, és a hatóságok aktívan keresnek műszaki megoldásokat a bánya biztonságának garantálására, valamint az infrastruktúra és a környezet megóvására. Nyilatkozata szerint
a sóbányában hétmillió köbméter víz lehet.
A parajdi községvezetés szerdán közösségi oldalán tájékoztatta a lakosságot az aktuális helyzetről: a régi bánya felett kialakított védelmi zónát továbbra is lezárva tartják, és a környéken élők kitelepítése is érvényben marad.
Az állami tulajdonú Salrom üzemeltetésében álló parajdi sóbányába a múlt hét elején ismét betört a felette folyó Korond-patak vize. Az áradás néhány nap leforgása alatt teljesen elöntötte a bánya minden egyes részét, beleértve a légúti betegségek kezelésére és a látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet, valamint a legújabb Telegdy-bányát is.
Szombaton Nicusor Dan, Románia államfője, látogatást tett a parajdi közösségben, ahol biztosította a helyieket arról, hogy a hatóságok nem hagyják magukra a nehéz helyzetbe került embereket. A bányászok és az idegenforgalomból élők kárpótlásban részesülnek, míg a sóbányát – a lehetőségek függvényében – részben vagy akár teljes egészében igyekeznek megmenteni, legalábbis az idegenforgalmi szempontok figyelembevételével.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, amely évről évre számos látogatót vonz. E helyszín nem csupán a bányászok megélhetését biztosítja, hanem a település és környezete vendéglátóiparának is életfontosságú támogatást nyújt. A bányában tett látogatások révén a vendégek nemcsak a sókincsek csodáját ismerhetik meg, hanem hozzájárulnak a helyi közösségek gazdasági fenntarthatóságához is.
