Megérkeztek a családtámogatásokkal kapcsolatos figyelemfelkeltő adatok.

A legfrissebb KSH 2024-es összesítése szerint jelentősen csökkent a családi adókedvezményben részesülők száma a korábbi évtized eleji adatokhoz képest. Emellett a gyerekvállaláshoz kapcsolódó támogatások is kevesebb családhoz jutottak el. Az állam a gyermekeik születése előtt dolgozó szülőket támogatja, míg az önkormányzatoknak összesen 25 milliárd forint áll rendelkezésükre segélyek kifizetésére.

Miközben az EU-ban a GDP 2,3 százalékát fordítják közvetlen családtámogatásra, Magyarországon ez az arány mindössze 1,7 százalékos. Ennél sokkal nagyobb szám jön ki akkor, ha beleszámítjuk az adókedvezményeket, kamattámogatott hiteleket és az ingyenes tankönyveket is, akkor máris a GDP 4,1 százalékánál tart Magyarország - derül ki a támogatások és segélyek 2024-es statisztikájából, amelyet néhány napja adott ki a Központi Statisztikai Hivatal.

A családok és gyermekek megélhetését szolgáló közvetlen támogatások tavaly összesen 1372 milliárd forintot jelentettek. Ezen összegnek körülbelül kétharmada készpénzes ellátás volt, míg a természetbeni juttatások aránya egyharmadra rúgott.

A családi pótlékot a legtöbben igénylik, jelenleg körülbelül 1 millió 50 ezer család részesül belőle, ami minimális mértékű extra jövedelmet jelent számukra. Sajnos ez az összeg még mindig a 2008-as szinten stagnál, így a támogatás nem igazán segíti elő a családok anyagi helyzetének javulását. Tavaly a havi átlagos támogatás körülbelül 23 780 forint volt, de ezt nem gyermekenként, hanem összesen számolják, így a pontos összeg a gyerekek számától és a háztartás típusától függ.

A gyermeknevelési támogatás (GYET) havi átlagos összege nem sokkal haladja meg a 28 195 forintot, míg a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) körülbelül 30 958 forintot biztosít. E támogatásokat a szülés utáni kezdeti időszakban lehet igényelni. Tavaly a GYET-tel 28 ezer szülő élt, míg a GYES-t 143 ezer édesanya és édesapa vette igénybe.

Ennél jóval nagyobb összeget jelent a szülés utáni 24 hétben igénybe vehető csecsemőgondozási díj, amelyet tavaly 26 ezren kaptak, napi átlagos összege 16 ezer forint volt, valamint az ez után járó gyermekgondozási díj, amely 110 ezer családnak havi átlagban 286 ezer forintot tett ki. Ezeknek a közös jellemzője az, hogy azok vehetik fel, akiknek volt munkájuk a gyerekük születése előtt, tehát épp a leginkább kritikus helyzetben lévők nem élhetnek vele.

A szülők munkamegosztása fokozatosan, de biztosan alakul át: 2023-ban az apák aránya először lépte át a gyeden lévők körében a 15 százalékot, és 2024-re is megőrizte ezt a tendenciát.

A babaváró hitel és a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) esetében tavaly jelentős csökkenés volt tapasztalható a folyósított összegek terén, összehasonlítva a korábbi évekkel. Még az is alig enyhítette a helyzetet, hogy a babaváró hitelnél 2023-hoz viszonyítva minimális növekedés figyelhető meg. A családi adókedvezményben részesülők száma utoljára 2020-ban haladta meg az egymilliót, akkor 1 millió 25 ezer család élt ezzel a lehetőséggel. 2024-re ez a szám már csak 920 ezerre csökkent.

A családtámogatást kapók között látványosan nő azoknak az aránya, ahol a szülők együtt élnek - logikus a gondolat, ennek nem az-e az oka, hogy sokkal többen maradnak együtt akkor, amikor sok családtámogatást házassághoz kötnek, de nyilván nem látjuk a motivációkat.

Egyértelmű, hogy 2020-ban a családi pótlékot igénylők között a kétszülős családok aránya dominált, hiszen 77 százalékuk tartozott ebbe a kategóriába, míg az egyedülálló szülők aránya 23 százalékot tett ki. Azóta azonban ez az arány jelentősen megváltozott: mostanra a kétszülős családok részesedése 81 százalékra nőtt, míg az egyedülálló szülők aránya 19 százalékra csökkent. Különösen figyelemre méltó, hogy az egygyerekes egyedülálló szülők aránya 15,5 százalékról 12,7 százalékra esett vissza. A családi pótlékot igénylők több mint fele egygyermekes családból származik, ami újabb jelzés arra, hogy a családstruktúrák folyamatosan átalakulnak.

Az önkormányzatokra minimálisan számíthatnak csak azok, akik bajban vannak, annyira kivéreztették a településeket. Az ország összes önkormányzata együttvéve 25,3 milliárd forintot fordított tavaly segélyezésre, ami egy embernek havi átlagban alig több, mint 2400 forintot jelentett.

Az önkormányzati segélyezésnek két fő iránya van: a legszegényebb helyeken muszáj valami segélyt adni, de néhány jómódú budapesti kerület is sok támogatást ad az ottani szegényeknek. Így jött ki az, hogy pénzbeli segélyt a legtöbben borsodi és szabolcsi településeken kapnak, élén a gönci és a csengeri járással, ahol az emberek 36, illetve 35 százaléka kap segélyt, a természetbeni juttatást viszont a legtöbb lakójának, a helyiek 40, illetve 23 százalékának Terézváros és Angyalföld osztja. Sőt, Budapestről az V. kerület is ott van a pénzbeli segélyt kínálók élbolyában, az ottaniak 20,8 százaléka kap ilyen támogatást.