Ködös és homályos látás, valamint szemfájdalom? Ezek a zöldhályog figyelmeztető jelei lehetnek.

A zöldhályog bármikor felismerhető, és nem szabad várni a kezelésével. A késői stádiumban ugyanis a további rohamos, vissza nem fordítható látásvesztés még kezelés mellett sem ritka.

A téma kapcsán lehetőségünk nyílt egy izgalmas beszélgetésre Prof. Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ kiemelkedő szemész szakorvosával, aki nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is elismert szakértője a glaukómának. Az interjú során számos érdekes információt tudtunk meg, többek között arról, hogy mennyire tudatosan állnak hozzá az emberek a zöldhályog szűréséhez, milyen gyakori tévhitek övezik ezt a betegséget, valamint hogy a glaukóma kezelésének főbb irányvonalai miként alakultak az utóbbi években.

Az európai jellegű, úgynevezett kaukázusi népességben a glaukóma gyakorisága a 40 évesnél idősebbek körében összességében kb. 3%, így ez a betegségcsoport Magyarországon kb. 200 ezer - 300 ezer embert érinthet.

Ahogy az évek múlnak, úgy a zöldhályog előfordulásának aránya is nő. Például a 75-80 éves korosztályban ez a szám már megközelíti a 10%-ot. Ráadásul, még a legfejlettebb egészségügyi rendszerekkel rendelkező országokban (így hazánkban is) a glaukómás betegek körülbelül fele rejtve marad, és csak akkor veszik észre a problémát, amikor már jelentős látásromlás vagy akár vakság is bekövetkezik, tehát a betegség késői stádiumába lépett. Továbbá, fontos kiemelni, hogy a zöldhályogként kezelt páciensek 50%-a valójában nem is szenved glaukómától, így egészséges szemeiket helytelenül kezelik zöldhályogosként.

A glaukómának számos formája van. Ezeket az köti össze, hogy a látóideg egy bizonyos jól meghatározott mintázatban károsodik (szemben a látóideg egyéb betegségeivel, sérüléseivel). Minden, már kialakult károsodás végleges, azaz vissza nem fordítható. Idővel, amikor már sok idegsejt elpusztul, a látótérben és a központi éleslátásban is megjelennek a gyakorlati életet jelentősen zavaró változások.

A zöldhályog bármely betegségstádiumban észlelhető, ami azt jelenti, hogy a kezelhető kockázati tényezők megjelenésekor már el lehet kezdeni a terápiát. Például, ha a szem belső nyomása jelentős mértékben megnövekszik, vagy ha valakinek a családjában (szülők, nagyszülők, testvérek) már tapasztaltak látásromlást zöldhályog miatt, és a szemnyomás mérsékelten magas, érdemes orvosi vizsgálatot kérni. Sajnos azonban előfordulhat, hogy a betegség csak véletlenül, már közepesen előrehaladott állapotban kerül felismerésre, amikor már definitív károsodás és mérsékelt látáscsökkenés áll fenn.

Az olyan eset sem ritka, amikor egy szemmel a beteg már egyáltalán nem lát a betegség felismerésekor, sőt az is előfordul, hogy akkor fordul a beteg orvoshoz, amikor a hasznos látás már a másodikként megromló (megvakuló) szemen tűnik el. Tehát a zöldhályog bármikor felismerhető, ám nem célszerű az előrehaladott stádiumig várni a felismeréssel. Ezért különösen jelentős a szűrővizsgálat, ami minőségi, érdemi vizsgálaton kell, hogy alapuljon.

A glaukóma kezdeti szakasza gyakran tünetmentes, ami megnehezíti a korai észlelést. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy több különböző típusa létezik, és bizonyos formákban előfordulhatnak panaszok, mint például szemfájdalom, látásromlás vagy ködös látás. Ezek a tünetek sürgős szemorvosi kivizsgálást igényelnek, ezért érdemes figyelni a jelekre, hogy időben léphessünk.

A legtöbb esetben a folyamat viszonylag fájdalommentes, és a látás romlása csupán késői jelként jelentkezik. Az előrehaladott glaukóma stádiumában a megmaradt látás megőrzése sokkal nagyobb kihívást jelent, mint a korai fázisban, ahol az időben elkezdett kezelés sokkal eredményesebb lehet.

Ezért fontos megemlíteni, hogy 40 éves kor felett, még a szemészetileg panaszmentes egyéneknek is ajánlott, hogy öt évente részt vegyenek szemorvosi vizsgálaton. Amennyiben valaki fokozottan ki van téve a zöldhályog kialakulásának – például ha a családban előfordult, magas szemnyomással, közepes vagy magas fokú rövidlátással, cukorbetegséggel, korábbi szem sérülésekkel, túllátással vagy gyermekkorban tapasztalt kancsalsággal rendelkezik –, akkor a javasolt vizsgálati gyakoriság 1-3 évre csökken, még panaszmentesség esetén is.

Ebben a tekintetben a döntések mindig személyre szabottak, és kizárólag objektív vizsgálati eredményekre építhetők. Előfordulhat, hogy csupán az állapot figyelemmel kísérése elegendő, míg más helyzetekben kezelést vagy komoly, összetett terápiás beavatkozást szükséges alkalmazni. Ezért ebben a témában általános megállapításokat nem lehet tenni.

A döntéshozatalt olyan helyzetekben, amikor egy problémát felismerünk, érdemes még a beteg panaszainak megjelenése előtt végrehajtani. Ekkor van lehetőség a korai stádiumú zöldhályog kezelésére, amely általában kedvezőbb eredményeket hoz. Fontos hangsúlyozni, hogy ha a látás problémái már a késői fázisban lépnek fel, akkor a további, gyors ütemű és visszafordíthatatlan látásvesztés sajnos még a kezelés ellenére is gyakori jelenség.

Közel négy évtizedes tapasztalatom alapján azt tapasztalom, hogy sokan nincsenek tisztában a zöldhályog szűrésére vonatkozó ajánlásokkal, és nem értik meg a betegség lefolyása, valamint a látásromlás közötti bonyolult élettani és időbeli összefüggéseket. Sajnos, ezeket a fontos ismereteket még a szakorvosok, például a szemorvosok és a háziorvosok egy része sem magyarázza el megfelelően azoknak a pácienseknek, akik nem rendelkeznek speciális egészségügyi tudással.

Generációnként ismételten meglepetés éri a glaukómás betegeket, amikor súlyos látásromlás következtében végzett kivizsgálás során felfedezik zöldhályogjukat. Különösen fontos, hogy azok, akik tisztában vannak saját kockázati tényezőikkel – különösen, ha közvetlen felmenőik között előfordult látásromlást okozó glaukóma – már 40 éves koruk körül (vagy akár korábban) panaszmentesen is keressék fel a szemorvost. Az időben történő szűrés és diagnózis kulcsfontosságú a betegség kezelésében és a látás megőrzésében.

Fontos, hogy ne várjunk meg a panaszok súlyosbodását, hanem már a kezdeti jeleken túlmenően is diagnosztikát végezzünk és kezelést alkalmazzunk a betegségek megelőzése érdekében. Ugyanakkor, ha zárt zugú zöldhályogra utaló szemészeti tünetek (például szemfájdalom, ködös látás, homlokfájdalom vagy a szem vörössége) lépnek fel, akkor haladéktalanul orvosi vizsgálatra van szükség. Ezen panaszok azonnali figyelmet követelnek, függetlenül attól, hogy a családi kórtörténetben előfordultak-e hasonló esetek, mivel ezek a jelek sürgős beavatkozást igénylő glaukóma formákra utalhatnak.

A zöldhályog irányú vizsgálatot mindig egy alapos általános szemészeti vizsgálattal érdemes kezdeni. Ennek részeként a réslámpás vizsgálat elengedhetetlen, amely nemcsak a látásélesség pontos meghatározását, hanem a szemnyomás mérését is magában foglalja.

A szemészeti réslámpa egy rendkívül fontos diagnosztikai eszköz, amely lehetővé teszi a szem elülső részének részletes, nagy nagyítással történő vizsgálatát. Ezen kívül, megfelelő előtétlencsék alkalmazásával a szemfenék és a látóidegfő is alaposan megfigyelhető. A látóidegfő az a terület a szemfenéken, ahol a zöldhályog jelei a legszembetűnőbbek. Ha a szemorvos zöldhályogos eltérésekre utaló nyomokat észlel, akkor további, glaukóma-specifikus vizsgálatokra van szükség a helyzet alaposabb felmérése érdekében. A glaukóma korai stádiumának azonosítása azonban nem egyszerű feladat, és a szakorvos részéről különleges tudást és tapasztalatot igényel.

A részletes és megfelelő minőségű kezdeti kivizsgálás azért szükséges, hogy a zöldhályog okozta károsodást mennyiségileg is feltérképezhessük. A hosszú távú kezelés és gondozás célja nem az, hogy a beteg meggyógyuljon (ez nem lehetséges), hanem az, hogy mennyiségileg többletkárosodás lehetőleg ne alakuljon ki. A nemzetközi standardok szerinti modern alap-kivizsgálás során optikai koherencia tomográfiával (OCT) és, a legkorszerűbb helyeken OCT angiográfiával szemfenéki vizsgálatokat végzünk az idegsejt-mennyiség és a kapilláris vérkeringés objektív és mennyiségi meghatározására.

A megfelelő minőségű látótérvizsgálat elvégzése elengedhetetlen ahhoz, hogy alaposan felmérhessük a látás funkcióit. Ezek a vizsgálatok részletes és mennyiségileg mérhető adatokat nyújtanak, amelyek alapvető fontosságúak a későbbi, hosszú távú kezelési tervek kidolgozásához. Csak így lehetünk képesek objektíven nyomon követni az állapot változásait, legyen szó stabilitásról vagy romlásról. A kezelési stratégiát ennek alapján kell megfogalmazni, elkerülve a szubjektív megközelítéseket, és szükség esetén azonnal módosítani és erősíteni a megközelítést.

Zöldhályog vagy szürkehályog: hasonlóság a név, de óriási eltérés a valóságban! Fedezd fel a részleteket!

A kezelés két alapvető célja van. Először is, meg kell állítani a károsodás előrehaladását, hogy a beteg élete során elkerülhető legyen az állapot további romlása. Másodszor, a terápia célja, hogy a lehető legmagasabb életminőséget biztosítsa. Ez azt jelenti, hogy olyan kezelési formát kell kiválasztani, amely hosszú távon fenntartható, és amely nem befolyásolja jelentősen a beteg mindennapi életét.

A glaukóma hatékony kezeléséhez elengedhetetlen, hogy a páciens számára fenntartható és megvalósítható terápiát alakítsunk ki. Ha a betegnek túl sokféle szemcseppet kell alkalmaznia, vagy ha a cseppentés gyakorisága túl magas, az könnyen megnehezíti a mindennapi életét, például a munkahelyi kötelezettségeit vagy a családi teendőit. Emellett, ha a kiválasztott készítmények nem tolerálhatóak a számára, a kezelés idővel elhanyagolttá válhat. Ilyen körülmények között a zöldhályog állapota romlani fog, mivel az elégtelen terápia nem biztosítja a szükséges védelmet a látás megőrzéséhez.

Ezért a kezelési megközelítésekben egyre inkább előtérbe kerül a korai, akár elsődleges módszerként alkalmazott szelektív lézeres kezelés. Ezzel a technikával jelentős mértékben csökkenthető a szemnyomás, ráadásul sok esetben elkerülhetővé válik a különféle szemcseppek használata.

Ezen felül lényeges a kombinált szemcseppek használata, mivel ezek csökkentik a napi cseppentések számát. Továbbá, a konzerválószer-mentes szemcseppek alkalmazása is kiemelt fontosságú, hiszen ezek hozzájárulnak a szemfelszín egészségének megőrzéséhez, különösen krónikus kezelés esetén.

Ha pedig szemnyomás-csökkentő sebészi műtétre van szükség, azt megfelelő minőségben, korán kell elvégezni, nem szabad megvárni az állapot legsúlyosabb stádiumát, hiszen akkor a műtéti eredményesség mindenképpen sokkal rosszabb, mint korábbi stádiumban.

A fenti terápiás lehetőségek mind a szemnyomás irányából ható tényezők. Ám fontos tudni, hogy sok, elsősorban idősebb glaukómás betegeken egy másik mechanizmus is hozzájárul a zöldhályog romlásához, akár teljesen rendezett szemnyomás mellett is. Ez pedig a vérnyomás jelentős éjszakai esése.

Mindenkinek csökken a vérnyomása éjszaka és hajnalban, ez normális jelenség. Ám azokon, akiket magas vérnyomás ellen kezelnek és esti vérnyomáscsökkentő kezelést is kapnak, létrejöhet túlzottan erős éjszakai, hajnali vérnyomáscsökkenés is. Ilyen esetben sokkal kevesebb vér jut a szembe, mint kellene.

Ez átmeneti oxigénhiányt okozhat, amely a glaukóma miatti károsodás súlyosbodását idézi elő, még akkor is, ha a szemnyomás optimálisan van szabályozva. Éppen ezért különösen fontos, hogy az idősebb, magas vérnyomással élő páciensek, akik esténként vérnyomáscsökkentő gyógyszert szednek, zöldhályog esetén mindenképpen részt vegyenek egy 24 órás automata vérnyomás-monitorozó vizsgálaton.

- Ha az éjszakai vagy hajnali vérnyomás túlzottan alacsonynak bizonyul, szükséges lehet az esti vérnyomáscsökkentő kezelés módosítása - nyilatkozta Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa és glaukóma szakértője.

A glaukómát a magyar elnevezése miatt (zöldhályog) más szembetegségekkel gyakran összekeverik. Ez érthető, hiszen az elnevezések hasonlóak. A zöldhályognak semmi köze nincsen a szürke hályoghoz (ami a szemlencse öregkori átlátszatlanná válása) vagy a kúszóhártyához, ami egy szemfelszíni eltérés. Pontosan azért szeretem az orvosi elnevezést, a glaukómát említeni, mert azzal kevesebb a félreértés.

Nagyon sokan - beleértve sok orvost is - azt gondolják, hogy a glaukóma egyenlő a kórosan magas szemnyomással. Ez nincs így! A szokásosnál magasabb szemnyomás önmagában nem azonos a glaukómával, és normális szemnyomás értékek mellett is kialakulhat akár a vakságig fokozódó zöldhályog.

A glaukóma leggyakoribb formájában ugyanis a szemnyomás nem oki tényező. Az ok a látóidegnek és a szem más részeinek a szabályozási zavara. A látóideg károsodását azonban a szemnyomás megemelkedése tovább súlyosbítja, és a romlást jelentősen gyorsítja.

A szemnyomás csökkentése kulcsfontosságú része a kezelésnek, azonban önálló mérése nem elegendő a zöldhályog diagnosztizálásához. Sajnos, napjainkban is gyakran előfordul, hogy a szemészeti vizsgálatok túlságosan támaszkodnak a szemnyomás értékére, ahelyett hogy a modern és alaposabb szemészeti eljárásokat alkalmaznák a glaukóma szűrésére. Ez a megközelítés vezethet a korábban említett téves diagnózisokhoz, legyen szó akár álpozitív, akár álnegatív esetekről.