Lázár János fontos bejelentést tett: három és fél megyében megszűnik a MÁV szolgáltatása.

Ha pedig 20 percnél többet késik a vonat vagy a busz, akkor a jegyár fele visszajár az utasnak. Kiderült az is, hogy mikor mond le.

Várható volt, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter nemcsak építési és közlekedési kérdéseket fog kapni az idei első KözlekedésInfó címmel tartott szerdai sajtótájékoztatóján. Hiszen Rogán Antal korrupcióban való részvétel miatt felkerült az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) Különlegesen Kijelölt Állampolgárok és Blokkolt Személyek szankciós listájára (SDN-lista). Mielőtt azonban az erre vonatkozó kérdéseket megkapta volna, a miniszter tíz vállalást tett a közlekedési ágazat 2025-ös fejlesztésére. Valamiért csak a hetedik pontként szerepelt ez:

Ez azt jelenti, hogy a MÁV-tól a GySEV-hez kerül át összesen 900 kilométernyi vasúti pálya. A GySEV üzemeltetése alá kerül Győr, Vas, Zala és Veszprém megye egyes területei. Mindezek mellett a GySEV dolgozói a jövőben MÁV-os munkatársakként fognak tevékenykedni.

A jövőben lehetséges, hogy a GySEV területi lefedettsége tovább bővül, és akár az egész Nyugat-Dunántúlt magába foglalja. Fontos megjegyezni, hogy a GySEV személyszállító szegmense nem kerül értékesítésre, hanem állami irányítás alatt folytatja működését.

- válaszolta lapunknak Lázár János, amikor kérdéseinkre reagált. A háttérben az a folyamat áll, amely során a magyar állam fokozatosan négyötödös tulajdonosává vált a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt.-nek. Tavaly októberben érkezett a hír, miszerint Lázár János bejelentette az osztrák STRABAG tulajdonrészének felvásárlását, aminek következtében a magyar állam megszerezte a többségi részesedést a vállalatban. Eddig úgy tűnt, hogy Ausztria nem kívánja eladni a GySEV-ben lévő 28,3 százalékos részesedését, azonban a miniszter most arról tájékoztatott, hogy a hazai tulajdon már négyötödös, így az osztrák fél mégiscsak értékesített 8,3 százaléknyi részesedést.

Ami pedig a jövőbeli esetleges privatizációs lehetőséget illeti, ezt a kérdést sem véletlenül tettük fel. Az ugyanis meg egy decemberi hír volt, hogy a NER-közeli Waberer's International Nyrt. 70 százalékos részesedést szerez a GYSEV Cargo Zrt.-ben. A tranzakció 2025 első félévének végén zárulhat le, a maradék tulajdonrész az eddigi kizárólagos gazda, a GYSEV Zrt. birtokában marad. Tehát amint többségi tulajdonos lett a magyar állam, azonnal eladta az árufuvarozó részét. Lázár János szerint nem azért növelik a GySEV területét több megyére, hogy később az egészet eladják valakinek.

Lapunk beszámolója szerint Mészáros Lőrinc cége, a Gorzsa Agrár Management Kft. megkezdte a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. és a Gorzsai Paprikatermelő Mezőgazdasági Szövetkezet megvásárlását. Eddig e két vállalkozást Lázár János nagybátyja, Gyapjas Károly vezette, de kisebb részesedéssel bírta a Grosswiese Zrt., amely az építési és közlekedési miniszter érdekeltsége. Ezért Lázár János beleegyezése is elengedhetetlen volt a tranzakció lebonyolításához. A megvásárolt földterületek többsége Hódmezővásárhely és Makó környékén található, míg az állattartó telepek Gorzsán, Gencsháton és Földeákon üzemelnek.

Ez a téma teljes mértékben bizalmas információ, és nem áll módomban részletezni.

A miniszter úgy reagált lapunk azon kérdésére, hogy miért éppen Mészáros Lőrincnek, Magyarország leggazdagabb emberének került értékesítésre a nyereséges vállalat, hogy ezt a döntést nem kívánja kommentálni.

A miniszter többi ígéretével kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy tavaly a MÁV késési statisztikái minden eddigi rekordot megdöntöttek. Lázár János erre válaszul azt nyilatkozta, hogy a sajtó szándékosan próbálja lejáratni a vasúttársaságot. Ugyanakkor bejelentette, hogy június elsejétől a busz- vagy vasúti menetjegy árának felét visszatérítik, ha az adott járat legalább 20 percet késik. Ezt a gyakorlatot számos más országban már régóta alkalmazzák, nálunk viszont új és figyelemre méltó lépésnek számít. A MÁV számára ez óriási anyagi terhet jelent, de a miniszter hangsúlyozta, hogy a vasútnak nem csupán kedvező árakat, hanem megbízható időpontokat is kell biztosítania. Továbbá, a tisztaságra is nagyobb figyelmet fordítanak, hiszen 2025-re tervezik az összes vasúti mosdó felújítását, és az IC-k takarítását is fokozni kívánják.

Természetesen a miniszterhez is eljutott a kérdés, hogy miért éppen bevásárlóközpontokat terveznek a pályaudvarok helyén. Többszöri alkalommal is hangsúlyozta, hogy a nagyobb pályaudvarok felújítására sajnos nincs elegendő állami forrás, ezért a magántőke bevonására van szükség, de a terület eladása nem szerepel a tervben. Elmondása szerint számos jelentős ingatlanfejlesztő máris jelentkezett a pályázatokra. December elején indították el a budapesti nagy pályaudvarok fejlesztésére vonatkozó pályázatokat, amelyek keretében a kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekekre hivatkozva 99 évre magánkézbe kívánja adni a pályaudvarok történelmi csarnokait, valamint a mögöttük található, összesen 90 hektárnyi értékes fővárosi fejlesztési területet.

A pitiáner bosszú következményeként született meg a döntés, amely egyértelmű politikai provokációt tükröz. Ez a durva beavatkozás egészen megdöbbentő hazugságokra épül, amelyek teljesen alaptalanok és elfogadhatatlanok. Ilyen lépések nemcsak, hogy rombolják az amerikai-magyar kapcsolatokat, de komoly feszültségeket is szülhetnek a két ország között.

A miniszter reagált arra a híresztelésre, miszerint Rogán Antal kabinetminisztert az Egyesült Államok szankciós listájára helyezték. Utalt arra, hogy a közelgő Trump-adminisztráció talán felülvizsgálja majd ezt a döntést. (Fontos megjegyezni, hogy ez nem feltétlenül lesz automatikus lépés, erről részletesebben is olvashat a cikkünkben.) Emellett Lázár János egyik legfőbb ígérete az volt, hogy azonnal lemond posztjáról, amennyiben Magyarországon vasúti baleset következtében életét veszti valaki.