Valaha megfordult-e Hunyadi János a gyulai vár falai között? A történész felfedte a titkot!
Az utóbbi hetek és hónapok eseményei, különösen a Hunyadi filmsorozat óriási népszerűsége, még inkább a figyelem középpontjába helyezte a törökverő Hunyadi János életét. De vajon megfordult-e valaha Hunyadi János a mi vidékünkön, például a történelmi jelentőséggel bíró Gyulán, amely kulcsszerepet játszott az oszmánok elleni harcokban? Dr. Halmágyi Miklós, a Békés vármegyei levéltár szakértője éppen erre a kérdésre kereste a választ.
A TV2 legújabb történelmi sorozata, a Hunyadi, március 8-án debütált, és azóta folyamatosan új nézettségi csúcsokat döntöget, sőt, a Netflixen is hosszú ideig a legnépszerűbb sorozat volt. De vajon járt-e valaha Hunyadi János a környéken? E kérdés felvetésével indította 2021-ben készült írását dr. Halmágyi Miklós, amely a gyulai vár kapujának izgalmas történetével foglalkozik. A 16. századi krónikás, Szerémi György, különös figyelmet szentelt ennek a helyszínnek, hiszen Hunyadi János is szerepel az általa megörökített események között. A történész-levéltáros cikkében ezt a figyelemre méltó kapcsolatot is felidézte.
Hunyadi János, a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja, nem csupán hadvezérként, hanem politikai stratéga és a nemzeti identitás megteremtőjeként is jelentős szerepet játszott. Élete és tettei számos kérdést vetnek fel, amelyek a mai napig foglalkoztatják a történészeket és az érdeklődőket egyaránt. Szerémi elbeszélése, amely Hunyadi János életét és katonai pályafutását bemutatja, tele van izgalmas részletekkel és fordulatokkal. Milyen kihívásokkal kellett szembenéznie Hunyadinak a török hódoltság idején? Hogyan formálta meg a hadjáratai során szerzett tapasztalatait a magyar hadvezetés jövőjét? Ezek a kérdések nem csupán a múlt megértésében segítenek, hanem a jelen kihívásaira is reflektálnak. Szerémi elbeszélése nem csupán történelmi dokumentum, hanem egyfajta tükröt is tart elénk, amelyben a bátorság, a hazaszeretet és a stratégiai gondolkodás értékeit ismerhetjük fel. Hogyan befolyásolta Hunyadi János hősiessége a későbbi generációk gondolkodását? Milyen hatással volt a magyar kultúrára és identitásra a hősies ellenállás szelleme? Ezek a kérdések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy mélyebben megértsük Hunyadi János jelentőségét, és hogy a múlt tapasztalatait a jelen és jövő szolgálatába állíthassuk.
A szakember levéltárban található elemzése alapján Szerémi elbeszélése szerint Hunyadi János korában létezett egy György nevű férfi, akit a történelem Fekete Györgyként vagy Szerecsen György (Georgius Zerechen) néven ismert. Györgytől eltiltották Magyarország területét, ezért a Török Birodalomba menekült, majd azonban visszatért, miután segítséget kapott, és a Körös és Maros folyók vidékén, Gyula közelében ütött tábort Mezőmegyer és Gerla között (Mezw Megier et inter Ghewla). György nővére, egy özvegy úrnő, a gyulai várban tartózkodott (in arce Gywla). Az özvegy asszony üzenetet küldött Hunyadi Jánosnak, jelezve, hogy testvére Törökországba szeretné őt vinni. Hunyadi ekkor Lippán volt, és azt tanácsolta a gyulai úrnőnek, hogy hívja magához Szerecsen Györgyöt, engedjék be a várba, majd zárják be mögötte a kaput. Az özvegy úrnő ennek megfelelően cselekedett: csapdába csalta Györgyöt a várába, megemelte a kaput, és ott helyben lelőtte őt. A források szerint a szökevény vezér tábora Csabán volt (erat in Chaba papilio sua). Hunyadi Lippáról indult, hogy üldözze a várból menekülő törököket, és a támadás következtében csupán néhányan tértek vissza a Török Birodalomba.
A történethez való hozzáállásunknak kritikusnak kell lennie.
Dr. Halmágyi Miklós hangsúlyozta, hogy a vadregényes történetekhez érdemes kritikusan, alaposan közelíteni. "Szerémi György az 1540-es években készítette el terjedelmes művét Magyarország romlásáról. Művében szívesen alkalmazott anekdotákat, furcsaságokat és pletykákat. Az általa lejegyzett eseményeket a saját korában is érdemes kritikával szemlélni, különösen a fenti anekdotát, hiszen az a cselekmény, amelyet elmesél, 100 évvel Szerémi ideje előtt játszódik. A szerző a Hunyadi-korra helyezi a történetet, és utal a hadvezér kormányzóságára is. Hunyadi Jánost 1446 júniusában választották meg, és 1453 elején mondott le a tisztségről. Szerémi azonban azt is állítja, hogy Fekete György száműzetése Miklós boszniai királysága alatt történt, holott Újlaki Miklós volt Bosznia királya Mátyás király idején, 1471-1477 között. Tehát Szerémi időbeli eltérésekkel meséli el a történetet. Fontos megemlíteni, hogy a szerző Gyulán tanult, ezért lehetséges, hogy hallott egy mondát, amely Hunyadi Jánost Csabához kapcsolta" - osztotta meg véleményét a történész.
