Lola: "Amióta a kisbabám érkezésére készülek, olyan energiával tölt el az élet, hogy semmi sem állíthat meg!"

A televíziós műsorvezető izgatottan várja első gyermekét, és ez az esemény kora őszre várható. Sokáig úgy tűnt, hogy nem fogja megtapasztalni az anyaság csodálatos élményét, hiszen orvosai figyelmeztették: nagyon csekély a valószínűsége, hogy természetes módon teherbe tudjon esni.

A bájos énekesnő alig néhány hete jelentette be a közösségi oldalán, hogy babát vár. Bár a szíve mélyén mindig is vágyott az anyaságra, sosem ez szerepelt Lola képzeletbeli fontossági sorrendjének élén.

"Egyszer sem úgy mentem el egy randira, hogy előtte már a babaszobát tervezgettem. Főleg azért, mert tizenéves korom óta rendszeresen volt valamilyen nőgyógyászati problémám, és az orvosok felkészítettek arra, nálam nem lesz könnyű a teherbeesés. Úgyhogy az idő előrehaladtával egyre inkább megbarátkoztam a gondolattal, hogy én nem leszek édesanya, legalábbis természetes úton" - kezdi a kismama.

Az egészségi állapotán túl számos érzelmi tényező is bonyolította ezt a kényes témát. "Édesapám és a nagyszüleim neveltek fel, míg az édesanyámmal sosem alakult ki igazán szoros kapcsolat. Az a klasszikus anyai figura teljesen hiányzik az életemből, mintha egy székről hiányozna az egyik láb. De nem áll szándékomban ezen keseregni; szakember segítségével sikerült rendbe hoznom ezt a belső zűrzavart. Harminc fölött már nem igazán lehet a gyerekkori sérelmekre hivatkozni, vagy legalábbis nem okos dolog" - mondja bölcsen, önreflexíven.

Hosszú és rögös út vezetett idáig. "A húszas éveimben tele voltam bizonyítási vággyal, amihez párosult egy nagy adag megfelelési kényszer is. A párkapcsolataim rendre meg is rekedtek valahol, és több időt vesztegettem el rájuk, mint kellett volna.

Csak néhány évvel ezelőtt kezdtem el ­élvezni a ­szingliséget, és nem azon agyalni, mi baj lehet velem, ha egyedül vagyok. Nem szerettem magam eléggé.

Ezért azt hiszem, huszonévesen nem álltam ­volna készen az anyaságra, nem ­bánom, hogy harminchét évesen születik meg az első ­gyermekem" - mondja határozottan.

Most a 6. hónapban jár, már azt is tudja, kislánya lesz. "Pedig mindig fiús anyukaként képzeltem el magam. Míg a kislányok babákat gyűjtöttek, nálam a barkácskészletek sorakoztak. Horgászni jártam, és bunkert építettem. Ennek ellenére egyáltalán nem vagyok csalódott, amiért kislányunk lesz. Az a legfontosabb, hogy egészséges legyen. De azért biztosan nem öltöztetem rögtön tetőtől talpig rózsaszínbe" - nevet fel.

A hétköznapjaim kismamaként igazán különlegesek és izgalmasak. Amint megtudtam, hogy kisbabát várok, szinte azonnal aktiválódott bennem a fészekrakó ösztön. Rögtön belefogtunk a lakás felújításába, még akkor is, ha ez nem éppen a legmegfelelőbb időpont. Emellett próbálok a munkámmal is lépést tartani. Mióta terhes vagyok, úgy érzem, hogy egy új energia árad belőlem, és semmi sem állíthat meg!

Be kell vallanom, hogy nem könnyű számomra a pihenés. 17 éves korom óta nem akadt olyan időszak az életemben, amikor igazán hátra tudtam volna dőlni és ellazulni.

Lola elmeséli, hogy mit tervez a nyáron: „Ezt a nyarat arra szánom, hogy új dolgokat tanuljak. Észrevettem, hogy sokat fejlődtem az utóbbi időben. Nemrégiben, amikor egy boltban álltam a sorban, hirtelen rosszul lettem. Megszédültem, és le kellett ülnöm. Régen még csak álmaimban merült fel, hogy ilyen helyzetben segítséget kérjek; inkább hazáig vonszoltam volna magam. De most, a helyzethez mérten, könnyedén felhívtam a páromat, aki azonnal értem sietett. Szerencsére semmi komolyabb probléma nem volt, csak egy kis elgyengülés."

A gyermeke édesapjáról keveset tudni. „Teljesen hétköznapi ember, és szeretné, ha ez így is maradna. Ő is nagy izgalommal várja kislányunk érkezését. Mindketten azon vagyunk, hogy felkészüljünk a szülői szerepre. Amikor én beléptem a kapcsolatba, már volt egy kutyám, és ő szokott a szigorúbb lenni. De ha nálam elpattan a húr, ő általában megértőbb. Remélem, hogy ez a harmónia a gyermeknevelés során is megmarad közöttünk” – meséli bizakodva az énekesnő.