Emelkedő infláció, csökkenő gazdasági növekedés – megérkezett a jegybank legújabb előrejelzése.

A 6,5 százalékos alapkamat megfelelő árstabilitási, pénzpiaci stabilitási, növekedési szempontból - magyarázta Virág Barnabás alelnök, miért döntött a jegybank monetáris tanácsa ismét az alapkamat 6,5 százalékos mértéken tartásáról. Ez a kamatszint, ha kell, huzamos ideig maradhat, a relatív kamatfelár növekedését okozva - jelezte előre Virág. Vagyis mivel a magyar alapkamat nem változik, nyílik az olló a nagy jegybankok (az amerikai Fed és az európai EKB), illetve a többi feltörekvő ország kamatszintjeihez képest.

A kamatfelár emelésének hátterében áll, hogy a jegybank legújabb, csütörtökön publikálandó Inflációs jelentésében szereplő előrejelzések alapján...

A várható inflációs trend körülbelül 0,5 százalékkal emelkedett.

Az idei évben az éves átlagos infláció 3,6-3,7 százalék körüli értékre tehető, míg 2025-re várhatóan 3,3-4,1 százalék között mozog majd. Ez azt jelenti, hogy a jegybank által meghatározott 2-4 százalékos toleranciasávon belül maradunk, de a 3 százalékos inflációs célt fenntartható módon csak 2026-ban érhetjük el.

A jegybank véleménye szerint a forint gyengülése, amelyet a feltörekvő piacokkal kapcsolatos kockázatkerülés gerjeszt, hozzájárul az infláció növekedéséhez. Emellett a jövedéki adórendszer módosításai, beleértve a kormány által bevezetett inflációkövető és egyéb díjemeléseket, szintén felerősítik ezt a tendenciát.

Az infláció, ahogy már korábban is előrejelezhető volt, az év végéig várhatóan felgyorsul. A legmagasabb érték, amit januárra prognosztizálunk, körülbelül 4,5-4,6 százalék lehet. Ezt követően azonban a mutató várhatóan ismét csökkenésnek indul az év/év viszonylatban.

A jegybank jelentősen csökkentette a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését: a várakozások szerint a bruttó hazai termék (GDP) idén csupán 0,5 százalékos növekedést mutathat, amelynek tartományát 0,3-0,7 százalékra becsülik.

Ez a szám nem csupán a jegybank korábbi becslésénél alacsonyabb, hanem a kormány legfrissebb, az Európai Bizottsághoz benyújtott költségvetési struktúrával kapcsolatos tervében szereplő 0,8 százalékos értéknél is visszafogottabb.

A gazdasági teljesítmény gyengesége mögött több tényező húzódik meg: a mezőgazdasági szektor, a német ipar visszafogott eredményei, valamint a beruházások terén tapasztalható kivárás mind a közszférában, mind a magánszektorban. Az előrejelzések szerint a következő évben a gazdaság 2,6-3,6 százalékos növekedést mutathat. A jegybank optimizmusra ad okot, hiszen Virág Barnabás hangsúlyozta a lakossági fogyasztás és a hitelezés már érzékelhető fellendülését. Jövőre a növekedés szélesebb alapokra épülhet, aminek következtében a beruházások élénkülése is várható, az új exportkapacitások beindulása pedig tovább növelheti az exportot. A jegybank prognózisa szerint az autó- és akkumulátorgyártási beruházások 0,6 százalékponttal járulhatnak hozzá a GDP-hez jövőre. A második félévben különösen látványos növekedésre számíthatunk, amikor 4-5 százalékos év/év alapú eredményekre számíthatunk.

A következő években a növekedés 3-4 százalékos lehet. Jegyezzük meg: a kormány jövő évre 3,4 százalékos növekedést vár, ami a jegybank előrejelzési sávjának teteje. A kormány a következő években 6 százalékot közelítő növekedést céloz - ami a jegybanki előrejelzés szerint is elérhetetlen.