Magyar Péter szakértője már izgatottan várja a hazánk mezőgazdaságára nézve kedvezőtlen uniós agrárreform bevezetését.
Raskó György, a Tisza Párt prominens tanácsadója úgy véli, hogy az uniós agrártámogatások 2028-ra tervezett átalakítása igazságos lépés, ugyanakkor elismeri, hogy Magyarország számára hátrányos következményekkel járhat a változás. A közelmúltban, az ATV Start című műsorában, Magyar Péter bizalmas munkatársa arról beszélt, hogy a következő pénzügyi ciklus során az EU célja a mezőgazdasági támogatások rendszere közötti eltérések kiegyenlítése. Jelenleg például egy francia gazda háromszor annyi földalapú támogatást kap, mint egy bolgár kollégája. Érdemes azonban megjegyezni, hogy Raskó által felhozott példa, amellyel a támogatási rendszer igazságtalanságát kívánta bemutatni, árnyaltabb képet ad, hiszen a francia átlagbér körülbelül két és félszerese a bolgárnak.
Mivel hazánk a közép-kelet európai régióban eddig a legmagasabb összeget kapta, Raskó szerint itthon abszolút értékben nem változna a föld alapú uniós támogatások mértéke. Ám a zöldbáró úgy vélte: azzal, hogy a teljes összeg csökkenne, hazánk is megérezné a változást. Ráadásul a beszélgetés egy korábbi pontján hosszasan fejtegette: rendszerszintűvé váltak a magyar mezőgazdaságot sújtó, jelentős aszálykárok, ami komoly beruházásokat tenne szükségessé. Így például Raskó szerint a gazdáknak a földjeik jelentős részén - akár 50 százalékán - fel kellene hagyniuk a műveléssel, és a fennmaradó részen kellene megtermelniük ugyanazt a mennyiséget. Ennek nyilván komolyabb anyagi feltételei is lennének, ám a zöldbáró nem említette, hogy ezekhez miként juthatnának hozzá a gazdák.
Raskó György egyre inkább feltűnő figurává válik a magyar mezőgazdaság diskurzusában, hiszen merész kijelentéseivel folyamatosan megosztja a közvéleményt. A zöldbáró egyik fő követelése a földalapú támogatások csökkentése vagy akár teljes eltörlése, de ezen kívül is rendszeresen véleményezi a gazdák helyzetét. Facebook-oldalán tavaly publikált egyik videójában például érdekes elképzeléseket osztott meg a falvak jövőjéről. Szavai alapján úgy tűnt, hogy a gazdákat lényegében a földjeik mellől a farmközpontokba kívánja terelni, miközben a már üresen maradt települések „rehabilitálására” is javaslatot tett, sőt, még a termelés növekedését is reméli ettől a lépéstől. Az elképzelései sok kérdést vetnek fel, és nem egyértelmű, hogy a gazdák hogyan vélekednek erről az irányvonalról.
