A Mi Hazánk párt helyzete a tolnai időközi választás következtében különösen érdekes fordulatokat hozhat Magyar Péter számára. A választások eredményei nemcsak a politikai tájat formálhatják át, hanem komoly kihívások elé is állíthatják a pártot. A válasz

A Tolna vármegye 2. számú országos egyéni választókerületében 2025. január 12-én, vasárnap megejtett időközi választás körüli várakozások szokatlanul felerősödtek, miután Potápi Árpád János október 17-én bekövetkezett halála nyomán szükségessé vált a voksolás. A választást Csibi Krisztina dominálta, aki a szavazatok 63,7%-át elnyerve aratott győzelmet. Az ellenzéki oldalon a Mi Hazánk és a Demokratikus Koalíció képviselte magát, míg a Tisza Párt nem indult a versenyben. A választás eredményei felvetik a kérdést: milyen következményekkel járhat a tolnai időközi választás az ellenzéki pártok számára a jövőben? Ezzel kapcsolatban a hirado.hu Talabér Krisztiánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét kérdezte.

Csibi Krisztina közel 64 százalékos eredménye a Fidesz történetének legkiemelkedőbb teljesítménye az egyéni választókerületben – hangsúlyozta Talabér Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője a hirado.hu-nak a vasárnapi időközi választás kapcsán. Ezt az időközi választást Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának, valamint a Fidesz-KDNP egyéni képviselőjének október 17-i elhunytával összefüggésben írták ki Tolna vármegye 2. számú országos egyéni választókerületében.

A vasárnapi választási eredmények értékelésekor általában elfogadott nézet, hogy az időközi választásoknak nem szabad túlzott jelentőséget tulajdonítani. Azonban a tolnai voksolás számos szempontból kivételt képez. Ezt a választást másfél évvel az országgyűlési választások előtt, és több mint fél évvel a tavalyi júniusi önkormányzati és EP-választások után tartották, amelyek alapvetően átalakították a hazai politikai tájat. A színtérre lépett a Tisza Párt, amely a 2024-es európai parlamenti választásokra készülve - a Mi Hazánk kivételével - háttérbe szorította a hagyományos magyar ellenzéki pártokat. Magyar Péter az újév óta nyíltan követeli az előrehozott parlamenti választásokat, viszont pártja az időközi választásokon nem kíván részt venni, ami további kérdéseket vet fel a politikai stratégiájukat illetően.

A választásra jogosult polgárok 33,35%-a szavazott az urnáknál vasárnap, ami figyelemreméltóan magas arányt képvisel az időközi választások kontextusában. Ezt a jelenséget részben az év végi és karácsonyi időszakkal való egybeesés is magyarázza, hiszen a kampányidőszak sokakat aktivizált a szavazásra.

Talabér Krisztián véleménye szerint az eredmények elemzése alapján három lényeges tanulságot fogalmazhatunk meg:

Az elemző szerint az a tény, hogy Csibi Krisztina a szavazatok kétharmadát szerezte meg azt jelenti, hogy a ciklus második felében sincs legitimációs problémája a kormánypártoknak. Kifulladt az előrehozott választásról szóló narratíva, Magyar Péterék távolmaradása pedig egyértelmű beismerése annak, hogy még nem állnak készen az országos politizálásra, tette hozzá a szakértő.

A helyi beágyazottság jelentős szerepet játszik a pártok politikai stratégiájában. Talabér Krisztián hangsúlyozta, hogy a Fidesz-KDNP egy rendkívül szervezett és fegyelmezett párt, amely az ország teljes területén képes mobilizálni a támogatóit. Minden egyéni választókerületben biztosítja a jelenlétét, hiszen az ott élők legalább egy, de sok esetben akár két-három ciklus óta ismerik azokat az embereket, akik őket képviselik. Ezzel szemben a Tisza Párt helyzete sokkal nehezebb: hiányzik a széleskörű társadalmi támogatottság, nincsenek helyi pártszervezeteik és aktivistáik, továbbá a szükséges helyismerettel sem rendelkeznek, ami megnehezíti számukra a politikai érvényesülést.

A Tisza Párt és a főbb fősodratú ellenzéki pártok, mint például a Mi Hazánk és a DK között, jelentős szakadék tátong a politikai térképen, amely országos szinten befolyásolja az ellenzéki szavazók döntéseit. Talabér Krisztián megjegyezte, hogy az ellenzéki szavazótábor sokkal változatosabb és színesebb, mint a Fidesz táborának összetétele; itt bal- és jobboldali nézeteket valló szavazók egyaránt megtalálhatóak. Az ő közös nevezőjük csupán a kormányellenesség, ami összeköti őket. Mivel a választásokon a vezető kormányellenes erő nem indult el, a Tisza Párt szavazói, akik tavaly nyáron még a DK vagy a Mi Hazánk szimpatizánsai voltak, másodlagos preferenciáik szerint döntöttek a szavazás során.

A tolnai választáson a Mi Hazánk jelöltje, Dúró Dóra 19,18 százalékot (ezt mi tesszük hozzá, a párt történetében a legjobb választási eredmény), a DK pedig 11 százalékot szerzett. Talabér Krisztián szerint ez önmagában is jelzésértékű, hiszen szerinte ez azt jelenti, hogy Tiszán kívül is van ellenzéki ajánlat, amire van választói kereslet. Ráadásul a Mi Hazánk közel 20 százalékos eredménye azt is jelzi, hogy a Tisza és a Mi Hazánk mögött állnak olyan szavazók, akik nagyon hasonlóan gondolkodnak.

- tette hozzá Talabér Krisztián, aki szerint ezt a belpolitikai küzdelmet nagyban befolyásolja, hogy a Mi Hazánk képes lesz-e fenntartani az érdeklődést és további olyan szavazókat maga mögé állítani, akik országos szintű választáson eddig a Tisza Pártra szavaztak volna. Amennyiben így lesz, úgy ebből az időközi választásból akár a Mi Hazánk is megerősödve kerülhet ki.