A közszolgálati média is egyre inkább kiáll a szuverenitás védelme mellett.
Nem várt helyről kapott támogatást a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Az évi több mint 100 milliárdos közpénzből működő állami média, az MTVA is védené a magyar szuverenitást a "külföldi érdekektől". Történt ugyanis, hogy a Telex arról érdeklődött az MTVA-nál, hogy miért támogatják Káel Csaba filmügyi kormánybiztos készülő filmjét, a Magyar menyegzőt, és pontosan mennyi közpénzt adnak rá. Az MTVA válaszolt is, de valami egészen váratlant:
Kérjük, hogy a válaszuk megküldése előtt hivatalos formában tájékoztassanak arról, hogy mely külföldi vagy külföldi tulajdonú szervezettől, illetve magánszemélytől kaptak támogatást 2023. január 1. óta, és ennek mekkora az összege. Fontos számunkra, hogy tudjuk, ki kérte az adatok megadását, és hogy ez összhangban van-e a magyar jogszabályokkal. Előre is köszönjük gyors válaszukat, hogy minél hamarabb válaszolhassunk a felmerült kérdéseikre!
Az MTVA magyar adófizetők pénzéből működik, és ezért közérdekből eleve nyilvánosnak kellene lennie, hogy miért mire és mennyit költenek. A közadatok nyilvánosságát pedig nem lehet korlátozni annak alapján, hogy szerintük az kinek a vélt vagy valós érdekeit szolgálják. Az MTVA válaszából az sem derül ki, hogy szerintük milyen jogszabályt sérthet az, ha nyilvánosságra kerül, mennyi pénzzel támogatják Káel filmjét, de azt sem részletezik, hogy ennek mi köze van annak, hogy a kérdező miből él.
A Telex szerint az MTVA válasza világosan feltárja, miért terjesztették el azt a hamis állítást, miszerint a Telex és más független újságok külföldi érdekeket képviselnek. Az ilyen kijelentések célja, hogy megnehezítsék a munkájukat, és ezzel lehetőséget biztosítsanak a hatalomnak, hogy könnyebben eltitkolhassa a valóságot a magyar közvélemény elől.
Valójában nem ez az első eset, hogy egy állami finanszírozású intézmény hasonló érveléssel próbálja megakadályozni a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát. Az idei év elején a Magyar Hang megkereste a Schmidt Mária által irányított Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványt, amely szintén állami támogatásokból működik, és a működésükre vonatkozó információkat kérte. Azonban válasz helyett Schmidt inkább a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökéhez fordult, hogy állásfoglalást kérjen arról, szabad-e nyilvánosságra hozni a kért adatokat, különösen, ha azok jelentős része egy külföldi finanszírozású szervezet, például egy újság által van igényelve. Emellett azt is firtatta, vajon nem sérti-e az ország szuverenitását, ha közérdekű információk külföldi kézbe kerülnek.
