Az Európa Tanács kínzásellenes bizottsága hangot adott aggodalmának, jelezve, hogy a magyar börtönökben eluralkodott az embertelen bánásmód, a túlzsúfoltság és az erőszak.

A bizottság több büntetés-végrehajtási intézetben is járt, és bár a helyszíni bejárásokkor egy rab sem panaszkodott, később számos hihető állítás érkezett a fogvatartottak fizikai bántalmazásáról. A küldöttség értesítéseket kapott szexuális zaklatásokról, rasszista megjegyzésekről, transzneműek megalázásáról.

Brüsszelben bemutatkozott az Európa Tanács Kínzásmegelőzési Bizottságának legfrissebb éves jelentése, amely az európai börtönviszonyokat elemezte. A jelentés középpontjában a börtönök túlzsúfoltsága, a fogvatartottak közötti hierarchikus kapcsolatok és a különböző intézetekben tapasztalható embertelen bánásmód állt. Magyarország különösen aggasztó helyzete miatt került a figyelem középpontjába - tájékoztat az EUrológus.

Alan Mitchell, a bizottság elnöke ismertette, a börtönök túlzsúfoltsága teljesen aláássa a börtönök működését, és potenciálisan embertelen és megalázó bánásmódnak teheti ki az egyéneket. Rosszabb életkörülményeket, fokozott feszültséget és erőszakot, kevesebb céltudatos tevékenységet okoz, illetve a fogvatartottak kevésbé felkészülten tudnak visszatérni a közösségbe.

A jelentésben kitér az egykori Szovjetunióban tapasztalt börtönviszonyokra is. Magyarország esetében ugyan megemlítették, hogy új börtönöket építettek, a meglévőket kibővítették a zsúfoltság csökkentése érdekében - A zsúfoltságot sikerült enyhíteni, ez azonban nem változtatott azon, hogy a magyar börtönnépesség 100 ezer főre vetítve nagyon magas, több, mint a legtöbb nyugat-európai ország esetében. Különösen aggasztottak minket a bántalmazásos esetek. Illetve az, ahogyan a foglyokat tartották és ahogy bántak velük ezekben a börtönökben. De ez nem túlzsúfoltsági probléma - fogalmazott Hugh Chetwynd, a testület elnöke.

A 2023 májusában tett látogatás során a küldöttség több magyar börtönt felkeresett, és vizsgálatokat végeztek az Igazságügyi Megfigyelő és Pszichiátriai Intézetben (IMEI), valamint két polgári pszichiátriai intézményben. Az általuk megkérdezett fogvatartottak többsége nem számolt be a rendőrök bánásmódjáról szóló panaszokról. Ugyanakkor számos hitelesnek tűnő állítás érkezett a fogvatartottak fizikai bántalmazásáról. A küldöttség értesítéseket kapott a túlzottan szoros bilincselésről, női fogvatartottak szexuális zaklatásáról férfi rendőrök részéről, valamint verbális bántalmazásról, beleértve a rasszista megjegyzéseket is, és gúnyolódó megjegyzésekről, melyek transznemű személyekkel és meztelenre vetkőztetett fogvatartottakkal szemben hangzottak el.

A jelentés szerint az IMEI-ben a küldöttség által megkérdezett fogvatartottak nem fogalmaztak meg panaszt fizikai bántalmazásról a személyzet részéről. A szakemberek az intézmény anyagi körülményeit általában rendben lévőnek találták, de felrótták, hogy a legtöbb helyiség szigorú és személytelen. Úgy vélik, hogy az IMEI alkalmatlan kiskorú betegek elhelyezésére, ezért a magyar hatóságoknak sürgős lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy véget vessenek ennek a gyakorlatnak.

Az ombudsman felfedezései rávilágítanak a magyar börtönökben tapasztalható jogsértésekre: egy rabnak három alkalommal kell levetkőznie minden egyes látogatás előtt, míg egy csecsemő esetében még a pelenkájába is belenéznek.

Különösen megrázó esetek is előfordultak, amikor betegeket a többi beteg szeme láttára ágyukhoz kötöztek, és a többiek előtt végezték el az arra rászorulók pelenkacseréjét. A kistarcsai Flór Ferenc Kórház és a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház pszichiátriai osztályain tett látogatások során a zárt osztályok nyomasztó légkörét, valamint a konfliktusos helyzetekben alkalmazott kényszerítő módszereket éles kritikával illették.

A győri után ősszel két másik börtönt is bezárhatnakA börtönlét is egyre drágább, panaszkodnak a magyarországi rabok