Milyen legyen az új pápa? - Katolikus papok véleményeit kérdeztük, és meglepő válaszokkal találkoztunk.

"A nyugat-európai zsidó közösség egy része fokozatosan kezdi elveszíteni a biztonságérzetét."

Ötvözze Benedek és Ferenc pápa karizmáját, forduljon a szegények és határhelyzetben élők felé, vigye tovább az egyház megtisztítását, merjen tabutémákat feszegetni. A többség örülne egy magyar pápának, és van, aki egy afrikai vagy ázsiai pápát is el tud képzelni a katolikus egyház élén. A Kaposvári Egyházmegye hét papját kérdeztük a pápákkal kapcsolatos személyes élményeikről és főleg arról, milyen pápára lenne szerintük szükség.

Tomanek Péter (45) atya 2005 tavaszán, egy szokásos spanyol óráról tért vissza a római papi szemináriumba, amikor a portás, élénk örömmel az arcán, kiáltotta el magát: "Habemus Papam!" Mivel a portás híres volt arról, hogy gyakran tréfálkozott a papnövendékekkel, Péter atya először nem tulajdonított nagy jelentőséget a hírnek, és csak vállat vont, majd továbbhaladt. Ám ekkor az osztálytársai szinte elsodorják, akik izgatottan siettek lefelé a lépcsőkön a Szent Péter tér felé. "Ráugrottam a biciklimre, de az Angyalvárhoz érve már nem tudtam tovább haladni, mert az emberek tömege özönlött, babakocsik, idős emberek botjaikkal mind a Szent Péter tér felé igyekeztek. Mindenki a nagy bejelentést és az új pápa érkezését várta."

Péter atya, aki Siófokon szolgál, a múlt héten részt vett Ferenc pápa temetésén. Emellett egy gyóntatási kurzus keretében lehetősége nyílt személyesen is kezet fogni Benedek pápával. "Csodálatos volt testközelből tapasztalni, ahogyan a jóság és a szeretet árad belőle" – osztotta meg élményeit.

Péter atya az új pápától a személyes kapcsolatok és az istenhit mélyebb megjelenítését reméli. Ferenc pápa közvetlensége lenyűgözte őt, és úgy tűnik, hogy a testőrei időnként komoly meglepetéseket élhettek át, hiszen a pápa spontán módon, váratlanul cselekedett. Emlékszik, amikor Magyarországon egyszer csak felugrott a tolószékéből, és belevetette magát az emberek közé. Ez a közvetlen kapcsolat sokakat elbűvölt, és egy újfajta közelséget teremtett a hívek és a vallás között.

Péter atya véleménye szerint az új pápának különösen fontos, hogy figyelmet szenteljen a legnagyobb szükségben lévőknek: a betegeknek, a szegényeknek és azoknak, akik határhelyzetekben élnek. "Ez az evangélium lényege, Krisztus üzenetének szíve," - hangsúlyozta. "Imádkozom, hogy a bíborosok bölcsen válasszanak, hiszen a következő pápának nem lesz könnyű dolga."

Arányi Zoltán (38) atya épp a 2005-ös Konklávé idején érettségizett, amikor a hozzá legközelebb álló pápát, XVI. Benedeket választották meg. "Talán a német-bajor rokonságom miatt, talán a tudóssága miatt éreztem közelebb magamhoz."

Zoltán atya élete egyik legnagyobb élménye volt, amikor 2001-ben II. János Pál pápával egy általános kihallgatáson találkozott. "Ő volt az első szent, akit öt méteren belülről láttam. Nem egyszerű szentté avatódni az Egyházunkban, még egy pápának sem."

Az lenne a legelőnyösebb, ha a következő pápa sikeresen ötvözné Benedek és Ferenc pápa egyedi képességeit. "Sokan örömmel fogadnák, ha Ferenc pápa irányvonala továbbra is érvényesülne. Ugyanakkor, ahogyan nincs két egyforma ember, úgy két egyforma pápa sem létezik. Akárki is kerül a szentszékhez, ő sajátos stílussal és karakterrel fogja képviselni a katolikus egyházat."

Arányi Zoltán atya szívből örülne, ha egy afrikai vagy ázsiai pápát láthatnánk a katolikus egyház élén. "Ha alaposan szemügyre vesszük, hol tapasztalható a katolikus egyházi élet dinamikus fejlődése, akkor ezek a világ ezen szegletei. Nyugat-Európa és Észak-Amerika társadalmai mélyrepülésben vannak, ami a papok és szerzetesek számát illeti; így kis túlzással mondhatnánk, hogy talán nem is érdemeljük meg, hogy mi adjuk az Egyház vezetőjét. Hiszen Karol Wojtylával már egyszer megdőlt az a tézis, miszerint csak olasz pápa lehet, akkor most miért ne dőlhetne meg ismét?"

Dr. Boross László (68) atya szerint a II.Vatikáni zsinat utáni pápák mind valódi személyiségek voltak, akikben megvolt a dinamizmus és az elhatározás, hogy az Egyházat megváltoztassák. "Egy energikus és bölcs, az Egyház életére nézve meghatározó személyt várok most is, akinek ahhoz is megvan a merészsége, hogy fontos változásokat hajtson végre" - mondja a Kaposváron szolgáló atya, aki szerint fontos az Egyház megtisztulása.

Az Egyház a szentek és bűnösök közössége, ahol a kihívások sora végtelen: a gyerekmolesztálási botrányoktól kezdve a pénzügyi problémákon át egészen az Egyház belső működésének kérdéseiig. Az új pápának tehát sokféle feladattal kell szembenéznie. Olyan vezetőre van szükség, aki Krisztus példáját hitelesen képviseli, képes a nehéz helyzeteket határozottan kezelni, miközben őszintén kiáll a világ előtt, hirdetve a hitünket és értékeinket.

László atyát mélyen megérintette, amikor II. János Pál pápa reverendában dekázott. "Ez volt az első nyilvános jele annak, hogy egy egyházi vezető nemcsak a belső elvárásoknak akar megfelelni, hanem a külvilágnak is szeretne üzenni. Ő volt az, aki mesterien ötvözte a hagyományt az újítással, és elképzelései tartós hatást gyakoroltak az egyházra. Persze, 27 év állt rendelkezésére, hogy megmutassa, mire képes, ami a Szent Péter utáni második leghosszabb pápaságot jelenti."

László atya különösen nagyra értékeli Ferenc pápát, hiszen a már viszonylag rövid, mindössze 12 éves pápaság alatt merész lépéseket tett a világot foglalkoztató súlyos problémák, például a szegénység, a periférián élők sorsa és a megkülönböztetések ellen. "Akárki is lép a színre a jövőben, elengedhetetlen, hogy birtokolja a diplomáciai érzéket, képes legyen a párbeszédet építeni, és össze tudja vetni a különböző érvrendszereket" – fogalmaz László atya.

Koszoru Péter atya (32) már egészen fiatalon, mindössze nulla éves korától kezdve papnak szánt életpályáját. Tizenöt évesen akadt a kezébe XVI. Benedek pápa Spe Salvi című enciklikája, amely a reményről szól. "Elragadott a gondolatainak tisztasága, ahogy egyfajta vezérfonalat ad arra vonatkozóan, hogyan érdemes vagy lehet szemlélni a világot és az evangélium üzenetét. Kamaszként, aki az élet értelmét kereste, éppen ilyen egyházi dokumentumokra volt szükségem."

A legfrissebb Konklávé kapcsán leginkább az a kérdés foglalkoztat, hogy a bíborosi testület milyen irányvonalat képvisel az egyház jövőjével kapcsolatban. Péter atya, a nemzetközi sajtót figyelve, meglepődve tapasztalta, hogy mennyi bírálat érte Ferenc pápát. "A kritikának megvan a maga helye, hiszen az Egyház nem egy pártállami struktúra, ahol mindenkinek azonos véleményt kellene hangoztatnia. Úgy vélem, hogy a mostani bíborosok is hasonlóan gondolkodnak erről."

A Nagydobszán és Kétújfalun szolgáló Péter atya véleménye szerint a pápa tevékenységét nem a világ impulzusai, hanem az evangélium kellene, hogy irányítsa. "Néha úgy érzem, hogy az Egyház mintha mindig a világ után loholna: állandóan alkalmazkodni próbál, nyitnia kellene, és folyamatosan kommunikálnia a külvilággal. De mi lenne, ha néha azt mondanánk, hogy elég? Mi lenne, ha nem a világ határozná meg az Egyház irányvonalát és a vallási diskurzust, hanem mi magunk alakítanánk azt belső forrásainkból?"

Péter atya izgatottan várja, hogy az új pápa milyen állásfoglalást tesz a globális ökológiai válság és a nyugati civilizáció hanyatlásának kérdéseiről. "De végső soron nem az a lényeg, hogy kit látnék szívesen az egyház vezetőjeként; mivel az egyház tagjaként tiszteletben fogom tartani a választását."

Vida Zoltán (31) atya emlékei között különösen élénken él az a pillanat, amikor ötödikes korában a tévé előtt ült, és figyelemmel kísérte II. János Pál pápa halálát és temetését. Az esemény mélyen megérintette, és imádkozott a Szentatya lelki üdvéért. "Különös közelséget éreztem iránta, különösen az emberekhez fűződő kapcsolata miatt. Középiskolás éveim alatt a budapesti Lengyel-Intézet felhívására egy tanárommal közösen pályázatot írtunk a Szentatya életéről és a Magyarországon tett látogatásairól. De XVI. Benedek pápa is nagy hatással volt rám, különösen amikor a székfoglaló homíliájában arról beszélt, hogy a pápaság nem a hatalomról, hanem a szolgálatról szól, a másokért való létről. Ezt a küldetést ő csendesen és mély szépséggel képviselte."

Amikor Zoltán atya a kaposfüredi plébánia szolgálatába lépett, éppen az érettségi előtt állt. Iskolája, amely nem volt egyházi, tele volt kíváncsi osztálytársaival, akik már akkor tudták, hogy a fiatal fiú papnak készül. Amikor Benedek pápa lemondása bekövetkezett, az iskola barátai sorra záporoztak rá a kérdésekkel, találgatva, ki lehet a leendő pápa, és mit jelent mindez a katolikus közösség számára.

„A múltban és a jelenben is úgy érzem, hogy minden Szentatyának megvan a saját, egyedi stílusa és személyisége, és mindegyikük a legjobb tudása szerint tölti be a hivatását. Olyan pápát képzelek el, aki nyitott és közvetlen, de ami a legfontosabb, hogy hiteles legyen. Szeretném, ha világszinten előmozdítaná a békét, és támogatója lenne az ökumenizmusnak, különösen az ortodox és protestáns egyházakkal való együttműködés terén.”

Fejes János (31) atya alacsony termete a szemináriumi évei alatt váratlan előnyre tett szert: Rómában, Ferenc pápa mellett állhatott, amikor a híres fotó készült. Őt helyezték a középpontba, így személyesen üdvözölhette az elhunyt pápát. "Nem csupán a közelsége volt felejthetetlen élmény, hanem szellemi nagysága és az a tanítás is, amelyet nekünk, kispapoknak átadott. Imádságos és emberi látásmóddal rendelkező pápa volt, és hasonló karakterre lenne szükségünk napjainkban."

János atya hangsúlyozza, hogy az új pápa számára elengedhetetlen a világban zajló súlyos problémák, mint például a háborúk és a szegénység, kezelésére való reagálás. Emlékeztet XXIII. János példájára, aki a Pacem in Terris enciklikájában a kubai rakétaválság és a hidegháború idején határozottan kiállt a béke mellett. Szavai nemcsak a korabeli közvélemény figyelmét keltették fel, hanem komoly hatással voltak a megosztott világra is, inspirálva ezzel a békére való törekvést.

Dr. Nyéky Kálmán atya életét mélyen befolyásolta II. János Pál pápa "Evangelium Vitae" című enciklikája, amely az élet sérthetetlenségére hívja fel a figyelmet. "Az élet kezdetének és végének tisztelete olyan új perspektívát adott, hogy más szemmel nézek a meg nem született gyermekekre, akárcsak a saját testvéreimre, akiket édesanyám sajnos elveszített. Meggyőződésem, hogy ők már az Úr ölelésében, a Mennyország boldogságában élnek. Ezt a témát gyakran elkerüljük, talán ezért is hatnak rám erőteljesen azok a pillanatok, amikor a pápák bátran érintik a tabutémákat."

Kálmán atya, aki az Andocson és Karádon szolgál, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a bioetika tanulmányait irányítja, kiemelt figyelmet fordít a környezetvédelmi problémákra és a migráció kérdésére. "A globális népesség mindössze 2 százaléka, körülbelül 160 millió ember él folyamatos menekülésben. Kulcsfontosságú volt, hogy Ferenc pápa a figyelem középpontjába emelte az ő érdekeiket és a társadalom peremére szorult emberek helyzetét az Egyház keretein belül. Emellett figyelemre méltó, hogy a pápa a fegyverkezés ellen is felemelte szavát egy olyan világban, ahol sajnos újra a fegyverkezés dominál."

Kálmán atya a hittanórán, a 14 éves nyolcadikosok körében érdeklődött, hogy milyen pápát képzelnek el maguknak. Az egyik lelkes fiatal azonnal válaszolt: igazságosat szeretne.

A fiatalabb generációk is egyre inkább keresik az útmutatást, hogy merre található az igazságosság. Ferenc pápa is foglalkozott ezzel a kérdéssel a Laudato si enciklikájában, ahol a közjó keresésének mélységeit tárta fel. Fontos, hogy felfedezzük, miként segíthetjük elő mások jólétét anélkül, hogy elfeledkeznénk a saját érdekeinkről.

Kálmán atya Erdő Péter bíborost idézi, aki a kollegialitás megerősítését hangsúlyozta a püspökök között. Majd hozzátette: "Ferenc pápa szellemében is el kell kezdenünk egyre jobban figyelni egymásra, és a következő pápának még az eddigieknél is jobban be kell vonnia a papokat és a híveket az evangélium terjesztésébe."