Minden gyermeknek hulljon egy könyv az ölébe! – Ezzel a szellemes megjegyzéssel indult a 75 éves Móra Kiadó születésnapi ünnepsége, amelyen részt vettünk. – Librarius.hu
Hol volt, hol nem volt, a Móriczon innen, s az Oktogonon is túl, volt egyszer egy birodalom, ahol az emberek szerettek olvasni.
Vajon csupán egy színes mese? Korántsem. A 75 éves Móra Kiadó, amely mára megkerülhetetlen márkává nőtte ki magát, nálunk az olvasás szinonimája. A kiadó sikerének titka olyan elhivatott és szenvedélyes emberek munkájában rejlik, akik szinte meseszerű elkötelezettséggel igyekeznek életben tartani a könyvolvasás és a könyvkiadás lángját hazánkban.
A Magyar Kultúra Napján megrendezett Móra sajtótájékoztató igazi élményt nyújtott mindazoknak, akik részt vettek rajta. A kiadó nem csupán a könyvek sorsáért felel, hanem elkötelezett abban, hogy az olvasás szeretetét új generációkban is életben tartsa, méghozzá a nagy elődök szellemiségében. Míg a Móra neve összefonódik olyan emblematikus sorozatokkal, mint a jól ismert búvár zsebkönyvek, a pöttyös és csíkos könyvek, valamint olyan legendás szerzők műveivel, mint Janikovszky Éva, Kormos István vagy Lázár Ervin, a kiadó nem csupán a múlt dicsőségére támaszkodik. Az értékek megőrzése mellett célja, hogy a kortárs mesék új kedvenc szerzőinek munkáit is elismerje és népszerűsítse, hiszen a klasszikusok folyamatosan születhetnek a jelenben is.
A Móra Kiadó gyökerei egészen 1950-ig nyúlnak vissza, amikor Ifjúsági Kiadó néven indult el útjára. Már az első évében olyan felejthetetlen műveket hozott el számunkra, mint az Öreg néne őzikéje, a Három Nyúl, Illyés Gyula hetvenhét magyar népmeséje, Kormos István Vackora, vagy Gazdag Erzsi Meseboltja. Ki ne emlékezne arra, hogy ezekből a könyvekből szívesen idéznénk a legkedvesebb sorainkat? Az olvasás mellett a célcsoport esztétikai nevelése is kiemelt szerepet kapott: a műveket a kor legtehetségesebb képzőművészei illusztrálták. F. Győrffy Anna varázslatos rajzai a Mosó Masa Mosodájában, vagy Réber László szellemes ábrái a Janikovszky-könyvekben mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy az olvasás élménye teljessé váljon. Ezek a művészi alkotások nélkülözhetetlen kiegészítői voltak a szövegnek, és még ma is sokunk szívéhez közel állnak.
A kiadó 1957-ben vette fel Móra Ferenc nevét, 1958-ban pedig létrehozta az ismeretterjesztő szerkesztőséget: így tudtak megszületni olyan mára ikonikussá vált sorozatok, mint például a sokak által gyűjtött búvár zsebkönyvek. Nem tudom, megfigyelték-e, de ez utóbbi sorozat kis kötetei hajlamosak észrevétlenül gyarapodni a polcon: sok idős rokon, ha tudomást szerez az ember érdeklődési köréről, másnap már hozza is az ütött-kopott borítású könyvecskét, hogy örömet szerezzen vele.
A cikk szerzőjének könyvespolcán három teljesen azonos példány található a Macskák kötetből. E kedves és mulatságos emlékeken túl érdemes felidézni, hogy az 50-es és 60-as években a kiadó lehetőséget teremtett olyan írók számára, akiknek művei nem láthattak napvilágot, mivel a korabeli kultúrpolitika nem támogatta őket. Ezek a szerzők általában kényszerből fordultak a gyermekirodalom felé, ám ennek ellenére maradandó műveket alkottak: Zelk Zoltán, Mészöly Miklós, Szabó Magda és Nemes Nagy Ágnes írásai sok fiatal olvasót elbűvöltek.
Családi hagyomány 1950 óta: ez nem csupán egy szlogenjáték, hanem a Móra Kiadó valódi esszenciája. Az eseményen felszólaló munkatársak és vezetők egytől egyig kiemelték azt a személyes köteléket, amely őket a kiadóhoz fűzi. Janikovszky János, a tulajdonos, szavaiból világosan kiderült, hogy számára ez a kapcsolat nem csupán formális; hiszen szinte születése óta a Móra világában él, ami részben édesanyja könyveinek máig tartó népszerűségének köszönhető. Őszintén vallotta, hogy 2014 óta, mint egyedüli tulajdonos, kezdetben csak a hatalmas feladatok tengerét látta a kiadó működésében, de idővel a kreatív lehetőségek is feltűntek előtte. „A Móra Kiadó nem alszik” – szögezte le, utalva a kiadó dinamizmusára. Ritka, amikor egy vállalat hét évtizeden keresztül vezető szerepet tud betölteni; a kiadó sikeresen alkalmazkodott a folyamatosan változó piaci környezethez, és széles választékkal szolgál az olvasás első lépéseit még csak tapogató kisgyerekektől kezdve a felnőtt olvasókig. „We made Móra great again” – foglalta össze Janikovszky János egy csipetnyi iróniával, ám rendkívül találóan a helyzetet, amelyben a kiadó jelenleg áll.
A kiadó lenyűgöző története egy olyan időutazásra invitál bennünket, amely Balassa Anna, a korábbi főszerkesztő személyén keresztül bontakozik ki. Ő olyan írókkal dolgozott együtt, akik mára már a klasszikusok panteonjába emelkedtek. "75 éve vagyok olvasó, és ez a szenvedélyem. Szerencsésnek érzem magam, hogy életem minden szakaszában hódolhattam ennek a szenvedélynek" – osztotta meg velünk határozottan. Gyermekként egyik legkedvesebb olvasmánya Thury Zsuzsa ikonikus pöttyös könyve, A francia kislány volt. Balassa Anna pályafutását a Móra kiadónál idegennyelvű könyvek lektorálásával kezdte, majd hamarosan az ifjúsági ismeretterjesztő szerkesztőség tagja lett, tanúja egy soha nem látott kulturális fellendülésnek. Ekkor születtek meg azok az emblematikus sorozatok, mint a képes földrajz és a képes történelem, amelyek az iskolai tanárok körében is népszerűvé váltak. A búvár zsebkönyvek pedig szinte mindenki kedvencévé avanzsáltak, hiszen a Lovak című kötet első kiadása 120.000 példányban jelent meg mindössze 18 forintos áron. A hetvenes évek elején a kiadó célja az volt, hogy növelje a példányszámokat. Az 1972 utáni stratégiák között szerepelt a „minden napra egy új cím” és a „minden magyar gyerek fejére legalább egy könyv essen” elv. E célkitűzések megvalósítása nem csupán álom maradt: Balassa Éva szerint a hetvenes években olyan eredmények születtek, amelyek ma már szinte elképzelhetetlenek, mind a műszámban, mind a példányszámban.
A dicső múltba azonban esze ágában sincs a kiadónak belemerevedni, annál is inkább, mert január 1-jével új főszerkesztőt kapott a mindig mosolygós és tettre kész Lovász Andrea személyében. Az új főszerkesztő hangsúlyozta, hogy a Móra által kiadott könyvek és hőseik, illetve maguk a szerzők is személyes ismerőseinkké váltak az évek során, és ezt nevezhetjük akár egy nagyon erős bázisnak, közös gyökérnek, kollektív kincsnek. Azt is kiemelte, milyen rendkívül fontos, hogy a legfogékonyabb gyermeki korban találkozzunk ezzel a sok nyelvi szépséggel, magával ragadó történettel. ,,Ha úgy tetszik, a Móra Kiadó Magyarország első közösségi platformja. Ez hatalmas felelősség, és mi igyekszünk újabb és újabb generációkat bekapcsolni ebbe a hálóba."
A Móra Kiadó vitathatatlanul meghatározó szerepet játszott a modern magyar gyerekirodalom megalapozásában. Kovács Zsanett, a kiadó marketingvezetője örömmel osztotta meg a hallgatósággal az idei év izgalmas eseményeit, amelyek keretében a kiadó 75. születésnapját ünneplik. Február 22-én, szombaton egy színes Családi Nap várja az érdeklődőket, tele játékos foglalkozásokkal, előadásokkal és sok más szórakoztató programmal.
Az Azolo, azaz az olvasás órája folytatódik, méghozzá a könyvtárakkal való együttműködés keretében, és egy izgalmas, hosszú távú partnerség is születik az UNICEF-fel 2025-re. A közös munka igazi varázsát azonban egy cseppnyi méz adja meg: Béky Ildikó és Szalai Gábor, a Könyvbár megálmodói ezt jól tudják. Így hát a kiadóval közösen életre hívták a könyvek ihlette Móra 75 menüt, amely a "Méz méz méz" fantázianévre hallgató mesés desszerttel bővült. Ez a finomság Micimackó által annyira vágyott aranysárga kincsből készült, csordultig töltve. A legjobb az egészben, hogy az alapanyagok jelentős része saját farmról származik, így a frissesség garantált. Ahogy Micimackó is mondta: "Egy nap barátok nélkül olyan, mint a bödön egy csepp méz nélkül." És míg a Móra Kiadó könyvei ott sorakoznak a gyerekszobákban és a felnőttek polcain, biztosak lehetünk benne, hogy barátaink mindig velünk lesznek.
