A Minimálbér 2026-os helyzetéről Nagy Márton egy megdöbbentő bejelentést tett, amely felveti a kérdést: vajon valóban esélytelen az eddig biztosnak tűnő emelés? - Pénzcentrum

Nagy Márton pénzügyminiszter szerint a munkavállalói érdekképviseletek 12-13 százalékos emelést kérhetnek, míg a munkáltatók 9-10 százalékot tartanának reálisnak. A kormány azonban közvetítő szerepet vállalhat az álláspontok közelítésében, a költségvetési hatás azonban a konkrét javaslatoktól függ.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél évtized során a szociális hozzájárulási adó mértéke 28 százalékról 13 százalékra csökkent. A munkáltatók most egy újabb, 12 százalékos mérséklést sürgetnek, ami éves szinten 200 milliárd forinttal csökkentené a költségvetés bevételeit. Noha ez a lépés a költségvetés szempontjából jelentős nehézségeket okozna, egy kétszámjegyű minimálbéremelés mellett nem biztos, hogy elkerülhetővé válik.

A múlt heti VKF-ülésen a résztvevők alaposan átbeszélték egymás nézeteit, de a munkáltatók és a munkavállalók elképzelései között jelentős különbségek mutatkoznak. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke hangsúlyozta, hogy a korábbi bérmegállapodás már nem fenntartható, mivel a tervezett bérnövelés mögött álló gazdasági növekedés nem valósult meg.

Ezzel szemben Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke úgy véli: a béremelés célja nem a munkavállalók életszínvonalának javítása, hanem megtartásuk, és ha az átlagbérek 9-10 százalékkal nőnek, ez a mértékű minimálbéremelés is kifizethető.