Diócseppkék havaznak a magyar boltok polcaira: az import diók áradatával találkozhatunk a piacokon és üzletekben. - Agro Napló

A magyar diótermelés az utóbbi években számos kihívással nézett szembe. Az ágazatnak nemcsak az olcsóbb importtermékekkel kellett megküzdenie, hanem az időjárás szeszélyeivel is, amelyek jelentős mértékben csökkentették a terméshozamot. Emellett újabb kártevők is megjelentek, amelyek további nehézségeket okoztak, és ezzel drasztikusan csökkentették a hazai dió mennyiségét. A helyzetet súlyosbítja, hogy a dió ára folyamatosan emelkedik, amit a hazai fogyasztók egyre nehezebben tudnak kigazdálkodni. Bár a piacon van kereslet a hazai, jó minőségű dió iránt, az exportpiacokon a versenyhelyzet romlik. A chilei, ausztrál, francia és kínai dió felfutása miatt a magyar dió fokozatosan háttérbe szorul, így az ágazat jövője bizonytalan.

Az AKI legfrissebb elemzései alapján 2024-re az Európai Unió diótermelése 7%-kal csökkent, elérve a 150 ezer tonnát. Romániában a diótermés 3%-os visszaesést mutatott, 58 ezer tonnára csökkenve, míg Franciaországban 12%-os csökkenés következett be, így a termelés 35 ezer tonnára esett. Olaszországban a csökkenés még drámaibb volt, hiszen 44%-kal mindössze 18,5 ezer tonnára csökkent a termelés. Ezzel szemben Spanyolországban a diótermelés 7%-kal, 16 ezer tonnára emelkedett az előző évhez képest. Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy az Európai Unió dió-külkereskedelmi mérlege kedvezőtlen, mivel a dióbél importja 34%-kal nőtt, elérve a 115,3 ezer tonnát 2024 első tizenegy hónapjában, összehasonlítva az előző év hasonló időszakával.

A dióbél importjának legnagyobb forrása az Egyesült Államok, ahonnan a közösség 66,7 ezer tonna terméket kapott, ami 35%-os növekedést jelent. Chiléből 2%-kal több, összesen 18,4 ezer tonna dióbelet szereztek be, míg Ukrajnától a behozatal 80%-kal nőtt, elérve a 17,3 ezer tonnát. Ezen kívül a héjas dió importja is jelentős emelkedést mutatott, 45%-kal nőtt, így 46,1 ezer tonnára ugrott. A héjas dió legfőbb szállítója ismét az Egyesült Államok.

Lapunk nemrégiben beszámolt arról, hogy a magyar diótermelés az utóbbi években számos kihívással nézett szembe. Az ágazatnak egyszerre kellett megküzdenie az olcsóbb importtermékek által jelentett versennyel, a kedvezőtlen időjárás következtében csökkenő terméshozammal, valamint olyan kártevőkkel, amelyek megjelenése drámaian csökkentette a korábban elérhető magyar dió mennyiségét. A fogyasztók, elsősorban a dió árának emelkedése miatt, hajlamosak voltak megváltoztatni vásárlási szokásaikat: kevesebb diót vásároltak, vagy alternatív, helyettesítő termékek felé fordultak.

A magyarországi éves termelés átlagosan 7 ezer tonna diót képes produkálni, de egyes jobb években elérheti ez az érték a 10 ezer tonnát is. A 2019-2023 közötti négy évben az átlag évi 6,9 ezer tonna dió volt, melynek jelentős része Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy vármegyékben termett meg. Ebben a három megyében összpontosul a hazai dió-termőterületek nagy része, a teljes országos érték több mint 60%-a. A szabolcsi diófélék közül minőségében és hozamában is kiemelkedik a "Milotai 10" fajta, amely hazai nemesítés eredményeként jött lére.

A KSH adatai szerint hazánkban a dió termőterülete 9,7 ezer hektár, amivel a harmadik legnagyobb területű gyümölcskultúra Magyarországon. A dió 2023. évi termése 5,5 ezer tonna volt, ami 15 százalékkal kevesebb mint egy évvel korábban. Szakértők szerint a bőséges májusi csapadék, a növényegészségügyi problémák és a nyári aszály miatt 2024-ben kevesebb dió termett, mint az előző évben. A KSH adataiból kiderült, hogy Magyarországon a dióbél importjának mennyisége 1168 tonnára (+69 százalék), értéke 1,86 milliárd forintra (+68 százaléka) nőtt 2024. január és november között az előző év azonos időszakához képest.

Az AKI PÁIR adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon a 2024-ben betakarított hazai dióbelet 5 százalékkal magasabb (3692 forint/kilogramm) áron értékesítették a 2024. 40. hét és a 2025. 2. hét között az előző év azonos időszakához képest. Az import dióbelet a belföldinél alacsonyabb, 3656 forint/ kilogramm (+11 százalék) átlagáron kínálták ugyanekkor. A 3. és a 6. hét között 3488 forint/kilogramm (-2 százalék) átlagáron kínálták az import terméket.

Piaci kereslet egyébként van a hazai jó minőségű dióra, az exportpiacokon azonban veszített jelentőségéből: a chilei, az ausztrál, a francia és a kínai dió térnyerése miatt fokozatosan kiszorul a kínálatból. Exportpozíciónk javításához rövid időn belül növelni kellene az üzemi termésátlagokat. A termesztés hatékonyságának növelése érdekében elengedhetetlen a termesztéstechnológia fejlesztése, a művelési rendszer korszerűsítése, elsősorban jobban kezelhető, termőrészekkel végig berakodott koronaforma kialakítása, mellyel a növényvédelem problémái is - az egyébként jellemző sűrű koronában - problémamentesen megoldhatóak lennének.