A kamaszok nem azért nyúlnak a drogokhoz, mert unatkoznának vagy ne lenne más lehetőségük, hanem sokkal inkább a felfedezés vágya, a társas kapcsolatok keresése és a saját identitásuk megtalálása hajtja őket.
Mi a közös egy gazdag szülők gyermekének, egy apa nélkül felnőtt roma fiúnak és egy gyermekotthonban nevelkedett fiatalnak? Mindhárman kiskorúak, kábítószerfüggők, és jelenleg a ráckeresztúri drogterápiás otthon lakói. Ellátogattunk az intézménybe, ahol a fiatalok mellett két mentorukkal is beszélgettünk, valamint néhány felnőtt bentlakóval, akik szintén gyerekkoruk óta küzdenek a drogokkal, és akiknél a leggyakoribb kapudrog az alkohol volt. Az élmények és történetek, amiket megosztottak velünk, rávilágítottak arra, hogy a háttér, a körülmények és a lehetőségek mennyire eltérőek lehetnek, mégis mindannyian egy közös harcot vívnak a szenvedélybetegséggel.
Sose láttam előtte anyut énmiattam sírni. Egyik nap hazamentem, égett a villany a konyhában, ott sírt, én meg kérdeztem tőle totál beállva, hogy most mi van? Nem szólt hozzám. Anya, mi van? Nem szólt hozzám. Odamentem, át akartam ölelni, de nem hagyta magát. Kicsit magamba fordultam, hogy most akkor mi van? Azt akartam, hogy ő mondja ki. Az van, hogy egy drogos vagyok.
Ekkor tudatosult bennem, hogy teljesen üres a kezem, iskolapad helyett az utcát járom, és a tükörképem egyre vékonyabb. Minden, amit valaha birtokoltam, már a kristály áráért cserébe eltűnt, és úgy érzem, hogy az emberek, akik valaha közel álltak hozzám, most távolodnak, még a nagymamám is. Ő mindig a kedvenc unokája voltam, de most már érzem, hogy ez megváltozott. Így hát újra beléptem ebbe a térbe, elhatároztam, hogy most végigmegyek az úton. Ezzel a gondolattal élek ma, és holnap is ezzel fogok küzdeni.
Karcsi tizenhat éves, függő. Kristályt fogyasztott, a rehabilitációját öt hónappal ezelőtt kezdte újra.
Az év elején beszélgettem néhány ismerőssel az iskolában arról, hogy már nem találom élvezetesnek a dolgokat, csak azért folytatom, hogy ne kelljen józanul lennem. Azt tanácsolták, hogy kérjek segítséget valakitől, de én nem akartam ezt megtenni. Az járt a fejemben, hogy a szüleim csak azt hiszik, hogy néha-néha fűt szívok, és ha egyszer csak bevallom nekik, hogy drogfüggő vagyok, azzal csak pánikot okoznék. Inkább más módon próbáltam felhívni magamra a figyelmet.
Bence tizenhét éves, függő. Főként alkoholt, marihuánát és kokaint fogyasztott, a rehabilitációját két hónappal ezelőtt kezdte el.
A leghosszabb szökésem négy hónapig tartott, és ebben az időszakban senki sem tudott rólam semmit. Csak mentem előre, a hideg beköszöntével pedig az utcán éltem, lépcsőházakban kerestem menedéket. Néha az öcsémmel osztoztunk a helyeken; ő is intézetben nevelkedett, de neki is nehéz volt tartani a lépést ezzel az életformával. Decemberben visszatértem az intézetbe, hogy megmutassam: még mindig itt vagyok, még élek – de nem sokkal később újra elszöktem. Kezdtem észrevenni, hogy ez az életmód egyre inkább megterhel. Készítettek rólam egy videót, amikor már nagyon le voltam épülve, az arcom tele volt sebekkel, és undorodtam magamtól. Ezután ismét visszatértem az intézetbe, ahol sikerült egy-két kilót felszednem, de a dolgok nem változtak. A tavalyi nyaram úgy telt el, hogy két hétig tiszta voltam, majd két hétig újra a régi életmódomat éltem. A nevelők azt mondták, hogy ideje lenne rehabilitációra mennem. Először fogalmam sem volt, mivel jár ez, de végül beleegyeztem, hogy intézzük a dolgot.
Andris egy tizenhét éves fiatal, aki sajnos a drogok világába került. Legfőképpen kristályt és marihuánát használt, de hat hónappal ezelőtt elhatározta, hogy változtat az életén, és megkezdte rehabilitációs programját.
Jelenleg mindhárman a ráckeresztúri drogterápiás otthon lakói. A Magyarországi Református Egyház (MRE) által működtetett intézményben 2015 óta nemcsak felnőttek, hanem fiatalkorú szerhasználók számára is biztosítanak segítséget. Cikkünkben megváltoztatott nevű szereplőink, Karcsi, Bence és Andris, valamint a fiatalok mentori csapata mellett néhány felnőtt bentlakóval is beszélgettünk. Arról faggattuk őket, hogy mi vezetett oda, hogy már egészen fiatalon kipróbálják az alkoholt és a kábítószereket, hogyan sodródtak a függőség világába, és milyen álmokkal és reményekkel néznek a jövőjük elé.
